Számos tényező miatt drágulhat a palackozott ásványvíz, a forrásvíz és a közönséges ivóvíz
Elkerülhetetlen a palackozott víz drágulása – kongatják meg a vészharangot az ágazatban érdekelt vállalkozók. A forrásvíz vagy sima ivóvíz esetében egy, a kitermelésre vonatkozó új jogszabálytervezet vezet majd az árak emelkedéséhez, mivel a törvény hatályba lépése nyomán nekik is ugyanúgy kell fizetniük a bányajáradékot, mint az ásványvizet palackozóknak. Az energia drágulása és az újrahasznosítási törvény pedig valamennyi palackozott víznek felsrófolja az árát. Az ágazat ugyanakkor államosítást kiált.
A fogyasztók fogják megfizetni a gazdasági minisztérium által közvitára bocsátott, a természeti vizek kiaknázására vonatkozó törvénytervezet hatályba lépése által a palackozók számára generált többletköltségeket – hívja fel a figyelmet közleményében az Ivóvíz-palackozók Egyesülete (APRIA), amely szerint
Az érintettek szerint a Dăncilă-kabinet tervei sértik a tulajdonhoz való jogot. Mint rámutatnak, az új előírás nyomán az állam lenne a fúrás körüli terület tulajdonosa, az igazi tulajdonosnak, vagyis a magántulajdonban levő vállalkozásnak pedig kötelessége lenne az államnak utat biztosítani saját területén.
„Az erőforrás használata és a víz palackozása amúgy is az állam jóváhagyásával történik, semmilyen forrást nem lehet kiaknázni előzetes engedélyezés nélkül. Az a tény, hogy az új tervezet előírja, a terület állami tulajdonba kerül, számunkra megkérdőjelezi a kitermelési jogot. Ez a tulajdonhoz való jog közvetett megszegését jelenti” – vallja George Ristea, a szakmai szövetség elnöke.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Tehát nem lesz többé különbség a különböző besorolások között, ami az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára korlátozni fogja a minőségi ivóvízhez való, kedvezményes árú hozzáférést” – fogalmazott Ristea. Leszögezte, konzultálni szeretnének a témában a kormánnyal egy korrekt törvény kidolgozása érdekében, javaslataikat ugyanis még február második felében elküldték, de máig nem kaptak rá választ.
Radu Lăzăroiu, a Borsec márkanéven futó, borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Group vezérigazgatója, az ásványvízgyártók szövetségének (APEMIN) elnöke tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, a forrás- és más ivóvizek után eddig nem kellett illetéket fizetni, ezek kitermelése jelenleg átlag 57 lejbe kerül egymillió literenként.
Eközben a természetes ásványvíz bányailletéke ugyan 1998 óta valóban 4 euró/köbméter, ha a palackozó közvetlenül a Nemzeti Ásványi Erőforrások Ügynökségétől (ANRM) szerzi be a kitermelésre az engedélyt, ám szinte kétszerese, megközelíti a 8 euró/köbmétert, ha az Ásványvizek Országos Társaságától (SNAM), vagyis közvetve kapja. A Zizin, Biborţeni, Perla Covasnei, Hargita Gyöngye/Perla Harghitei, Borsec, Dorna, valamint a Bucovina brand alatt futó történelmi ásványvizek palackozói például a közvetítő révén kapják az engedélyt, tehát közel 8 eurót fizetnek köbméterenként – részletezte a vezérigazgató. Éppen ezért – tette hozzá – a tervezetben szereplő bányajáradék mértéke ebben a megközelítésben nem vezet a természetes ásványvizek drágulásához.
A tervezet másik előírásának – miszerint az állam tulajdonába kerülne a források, kutak környéke – az APEMIN elnöke meglátása szerint nyertesei és vesztesei is lehetnek. Előfordul ugyanis, hogy a terület magántulajdonban van, és a kitermelőnek nehézségei vannak, ha a tulajdonos nem akarja átengedni a területén, ilyen esetben jól jön ez a rendelkezés, hiszen a kitermelési engedéllyel az állam a területet is haszonbérbe adja, viszont ha palackozó a terület tulajdonosa, akkor nyilván nem örül, hogy azt elveszi az állam. Radu Lăzăroiu hangsúlyozta, ebben a kérdésben az igazságügyi minisztériumnak kell állást foglalnia.
Az ágazati munkáltatók szerint ugyanakkor az ásványvíz-palackozók költségei idén annyira megnövekedtek, hogy a bányajáradéktól függetlenül minden valószínűség szerint elkerülhetetlen lesz az áremelés. Karikás Gábor, a csíkszentkirályi Spring Harghita vizet palackozó Mineral Quantum cég műszaki igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, január 1-jétől az ipari felhasználók számára 60 százalékkal emelkedett a villanyáram ára, ezenfelül a csomagolóanyag kötelező újrahasznosítása is bonyolódott, és drágább lett. „Csak a csomagolóanyag – a palack mellett a raklap és a külső fólia – újrahasznosítása százezrekbe kerül a termelőnek” – részletezte az igazgató.
Sok palackozónak gondot jelent ugyanakkor – fűzte hozzá –, hogy a kutak 80 százaléka az Ásványvizek Országos Társaságának kezelésében van, ami – mint borszéki kollégája is említette – köztes cégként általában a bányajáradék kétszeresét számolja fel a palackozóknak. Ez viszont az általa vezetett vállalkozást például nem érinti, hiszen esetükben a forrás nincs a SNAM kezelésében. Karikás Gábor ugyanakkor kifejtette, a jelenlegi ár lassan tarthatatlan, valószínűleg a termelők drágításra kényszerülnek.
A járadék legalább felét helyben tartaná az RMDSZ
A bányajáradék legalább 50 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál – szorgalmazza az RMDSZ. Mint Fejér László Ödön háromszéki szenátor lapunknak elmondta, már több alkalommal nyújtottak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, egyeztettek is a témában, de eddig nem jutottak dűlőre. Ezúttal újra próbálkoznak. A honatya hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homoknak, a kavicsnak, az ásványvíznek vagy éppen a termálvíznek helyi köztulajdonba kellene kerülnie, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani – mutatott rá a szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!