Drágulhat a palackozott víz – új bányajáradék, növekvő költségek teszik elkerülhetetlenné az áremelést

Számos tényező miatt drágulhat a palackozott ásványvíz, a forrásvíz és a közönséges ivóvíz

Számos tényező miatt drágulhat a palackozott ásványvíz, a forrásvíz és a közönséges ivóvíz

Elkerülhetetlen a palackozott víz drágulása – kongatják meg a vészharangot az ágazatban érdekelt vállalkozók. A forrásvíz vagy sima ivóvíz esetében egy, a kitermelésre vonatkozó új jogszabálytervezet vezet majd az árak emelkedéséhez, mivel a törvény hatályba lépése nyomán nekik is ugyanúgy kell fizetniük a bányajáradékot, mint az ásványvizet palackozóknak. Az energia drágulása és az újrahasznosítási törvény pedig valamennyi palackozott víznek felsrófolja az árát. Az ágazat ugyanakkor államosítást kiált.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. március 21., 17:312019. március 21., 17:31

A fogyasztók fogják megfizetni a gazdasági minisztérium által közvitára bocsátott, a természeti vizek kiaknázására vonatkozó törvénytervezet hatályba lépése által a palackozók számára generált többletköltségeket – hívja fel a figyelmet közleményében az Ivóvíz-palackozók Egyesülete (APRIA), amely szerint

a szociálliberális kormány tulajdonképpen államosításra készül a tervezett előírásokkal, hiszen nem elég, hogy a forrásokban levő víz amúgy is az államé, most a vízlelőhelyek körüli telkeket is állami tulajdonba vonja.

Az érintettek szerint a Dăncilă-kabinet tervei sértik a tulajdonhoz való jogot. Mint rámutatnak, az új előírás nyomán az állam lenne a fúrás körüli terület tulajdonosa, az igazi tulajdonosnak, vagyis a magántulajdonban levő vállalkozásnak pedig kötelessége lenne az államnak utat biztosítani saját területén.

„Az erőforrás használata és a víz palackozása amúgy is az állam jóváhagyásával történik, semmilyen forrást nem lehet kiaknázni előzetes engedélyezés nélkül. Az a tény, hogy az új tervezet előírja, a terület állami tulajdonba kerül, számunkra megkérdőjelezi a kitermelési jogot. Ez a tulajdonhoz való jog közvetett megszegését jelenti” – vallja George Ristea, a szakmai szövetség elnöke.

Minden víz egyforma?

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

az új jogszabály óhatatlanul a palackozott ivó- és forrásvíz drágulását eredményezi majd, mivel hatályba lépését követően nekik is ugyanúgy köbméterenként 4 euró bányajáradékot kell fizetniük, mint akik természetes ásványvizet palackoznak.

„Tehát nem lesz többé különbség a különböző besorolások között, ami az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára korlátozni fogja a minőségi ivóvízhez való, kedvezményes árú hozzáférést” – fogalmazott Ristea. Leszögezte, konzultálni szeretnének a témában a kormánnyal egy korrekt törvény kidolgozása érdekében, javaslataikat ugyanis még február második felében elküldték, de máig nem kaptak rá választ.

Mégsem mindenki fizet egyformán

Radu Lăzăroiu, a Borsec márkanéven futó, borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Group vezérigazgatója, az ásványvízgyártók szövetségének (APEMIN) elnöke tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, a forrás- és más ivóvizek után eddig nem kellett illetéket fizetni, ezek kitermelése jelenleg átlag 57 lejbe kerül egymillió literenként.


Eközben a természetes ásványvíz bányailletéke ugyan 1998 óta valóban 4 euró/köbméter, ha a palackozó közvetlenül a Nemzeti Ásványi Erőforrások Ügynökségétől (ANRM) szerzi be a kitermelésre az engedélyt, ám szinte kétszerese, megközelíti a 8 euró/köbmétert, ha az Ásványvizek Országos Társaságától (SNAM), vagyis közvetve kapja. A Zizin, Biborţeni, Perla Covasnei, Har­gita Gyöngye/Perla Harghitei, Borsec, Dorna, valamint a Bucovina brand alatt futó történelmi ásványvizek palackozói például a közvetítő révén kapják az engedélyt, tehát közel 8 eurót fizetnek köbméterenként – részletezte a vezérigazgató. Éppen ezért – tette hozzá – a tervezetben szereplő bányajáradék mértéke ebben a megközelítésben nem vezet a természetes ásványvizek drágulásához.

Nyertesek és vesztesek

A tervezet másik előírásának – miszerint az állam tulajdonába kerülne a források, kutak környéke – az APEMIN elnöke meglátása szerint nyertesei és vesztesei is lehetnek. Előfordul ugyanis, hogy a terület magántulajdonban van, és a kitermelőnek nehézségei vannak, ha a tulajdonos nem akarja átengedni a területén, ilyen esetben jól jön ez a rendelkezés, hiszen a kitermelési engedéllyel az állam a területet is haszonbérbe adja, viszont ha palackozó a terület tulajdonosa, akkor nyilván nem örül, hogy azt elveszi az állam. Radu Lăzăroiu hangsúlyozta, ebben a kérdésben az igazságügyi minisztériumnak kell állást foglalnia.

Más tényezők is drágítják az ásványvizet

Az ágazati munkáltatók szerint ugyanakkor az ásványvíz-palackozók költségei idén annyira megnövekedtek, hogy a bányajáradéktól függetlenül minden valószínűség szerint elkerülhetetlen lesz az áremelés. Karikás Gábor, a csíkszentkirályi Spring Harghita vizet palackozó Mineral Quantum cég műszaki igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, január 1-jétől az ipari felhasználók számára 60 százalékkal emelkedett a villanyáram ára, ezenfelül a csomagolóanyag kötelező újrahasznosítása is bonyolódott, és drágább lett. „Csak a csomagolóanyag – a palack mellett a raklap és a külső fólia – újrahasznosítása százezrekbe kerül a termelőnek” – részletezte az igazgató.

Sok palackozónak gondot jelent ugyanakkor – fűzte hozzá –, hogy a kutak 80 százaléka az Ásványvizek Országos Társaságának kezelésében van, ami – mint borszéki kollégája is említette – köztes cégként általában a bányajáradék kétszeresét számolja fel a palackozóknak. Ez viszont az általa vezetett vállalkozást például nem érinti, hiszen esetükben a forrás nincs a SNAM kezelésében. Karikás Gábor ugyanakkor kifejtette, a jelenlegi ár lassan tarthatatlan, valószínűleg a termelők drágításra kényszerülnek.


A járadék legalább felét helyben tartaná az RMDSZ

A bányajáradék legalább 50 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál – szorgalmazza az RMDSZ. Mint Fejér László Ödön háromszéki szenátor lapunknak elmondta, már több alkalommal nyújtottak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, egyeztettek is a témában, de eddig nem jutottak dűlőre. Ezúttal újra próbálkoznak. A honatya hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homoknak, a kavicsnak, az ásványvíznek vagy éppen a termálvíznek helyi köztulajdonba kellene kerülnie, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani – mutatott rá a szenátor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését