Drágábban autózunk. Több tényező miatt is nő az üzemanyagok ára
Fotó: Kristó Róbert
A jövedéki adó emelése miatt számos termékért többet kell fizetnünk 2019. január elsejétől. Az üzemanyagok árának emelkedése pedig további drágulásokhoz vezethet.
2019. január 04., 07:212019. január 04., 07:21
Drágulási lavinát indíthat el az üzemanyagok árának emelkedése, a benzin és a gázolaj a jövedéki adó emelése nyomán drágul, ahogyan a villanyáram, a szeszes italok és a dohányipari termékek is. A jövedéki adót a kormány az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően az inflációs rátával igazította ki, az új adószint pedig 2019. január elsejétől lépett hatályba.
A pénzügyminisztérium által kiadott dokumentum értelmében az idei év első napjától az ólommentes benzin jövedéki adója 1000 literenként 2038 lejre nő az eddigi 1976 lejről, a gázolajé pedig 1838 lejről 1896 lejre emelkedik. Ha csak ezeket vesszük figyelembe, úgy az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint
A kormány ugyanis 2019. január elsejétől előírja, hogy magasabb legyen a biokomponens aránya az üzemanyagokban: a benzin esetében a jelenlegi 4,5 százalékról 8 százalékra kell emelni a bioetanol mennyiségét, a gázolajnál pedig 5 százalékról 6,5 százalékra kell növelni a biodízel arányát.
Mint ismeretes, Románia egy évvel elhalasztotta ennek az intézkedésnek a gyakorlatba ültetését. A kőolajipari vállalatok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy emiatt fog-e nőni az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. A finomító ágazathoz közelálló források viszont az ősszel arról beszéltek, hogy a biokomponens arányának a növelése tonnánként 30–40 dolláros plusz költséggel jár, ami az akkori számítások szerint a benzinkutakon literenként 10 banis drágulást hozhat.
Az Oil Bulletin legfrissebb, tavaly december 17-ei adatokat górcső alá vevő jelentése szerint Romániában a benzin literenkénti átlagára 1,09 euró volt, ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban Bulgária után, ahol az ár 1 euró körül alakul, és azonos a Magyarországon gyakorolt árszinttel. A gázolaj átlagára 1,17 euró/liter, ennél olcsóbban Bulgáriában, Litvániában, Luxemburgban és Spanyolországban tankolhatunk. Eközben
a nem kereskedelmi felhasználású áram ára pedig 4,74 lejről 4,89 lejre emelkedik. Drágul a fűtéshez használt cseppfolyós gáz is, miután jövedéki adója tonnánként 537 lejről 555 lejre nő.
Január elsejétől nőtt a szeszes italok és a dohányipari termékek jövedéki adója is. A sör a hektoliterenkénti adója 3,3 lejről 3,4 lejről nőtt, a habzó boroké 47,35 lejről 48,89 lejre, a boroké és köztes termékeké pedig 396,84 lejről 409,34 lejre emelkedett. Az etilalkoholnál 3300 lejről 3411 lejre nőtt az adó, a kistermelőknek pedig a korábbi 1653 lej helyett 1705 lejt kell adózniuk minden hektoliter után.
Miután januártól 448,74 lejről 483,74 lejre nőtt az ezer cigaretta után befizetendő jövedéki adó, a számítások szerint a dobozár 0,7 lejjel emelkedik.
Sokat költünk szeszes italra
Európai viszonylatban Romániában nőtt a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékról 2,7 százalékra a szeszes italra fordított összegek aránya a fogyasztásra fordított kiadásokból a 2007–2017-es időszakban. Portugália a második, ahol 1,1 százalékról 1,4 százalékra nőtt az arány – közölte az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint eközben Bulgáriában 3 százalékról 1,7 százalékra, Litvániában 4,7 százalékról 4 százalékra, Finnországban pedig 3,3 százalékról 2,8 százalékra csökkent az alkoholra fordított összeg. 2017-ben az európai polgárok a fogyasztási kiadások 1,6 százalékát költötték szeszes italra, ami meghaladja a 130 milliárd eurót, és az EU bruttó hazai termékének (GDP) 0,9 százalékára rúg. Egy főre 300 euró jut, az összegben azonban nincs benne a vendéglőkben és szállodákban értékesített szeszes italokból befolyt pénz. Arányaiban az észtek költik a legtöbbet alkoholra, ott ez eléri az 5,2 százalékot, majd Lettország (4,9%), Litvánia (4%), Lengyelország (3,5%), Csehország (3,3%) Magyarország (3%) és Finnország (2,8%) következik.Az ellenkező póluson Spanyolországot (0,8%), Görögországot és Olaszországot (0,9%), Németországot, Ausztriát és Portugáliát (1,4%) találjuk.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!