Fotó: Barabás Ákos
Áprilisra 15–30 százalék közötti sertéshúsár-emelkedést jósol a Romániai Hústermelők Egyesülete (ARC), s mintegy vigasztalásul hozzáteszi, hogy a húsvéti bárány- és gidahús nem lesz drágább, mint tavaly.
2017. április 05., 16:112017. április 05., 16:11
A sertéshús árának emelkedését azzal magyarázzák, hogy az utóbbi két évben, de különösen tavaly jelentősen növekedett a romániai sertéshús exportja. A kivitel főként a távol-keleti országok, Japán, Kína, Dél-Korea és Hongkong felé irányult. Az ARC hivatalos közleménye szerint az Európai Bizottság márciusi ülésén a Gazdasági Tanács húspiaci megfigyelője úgy ítélte meg, hogy a húsárak további növekvő tendenciát fognak mutatni 2017 második feléig, azt követően pedig stagnálni fognak.
Csökkenő állomány
A megnövekedett kivitel miatt csökkent a romániai sertésállomány – állítják az egyesület szakemberei –, olyannyira, hogy a 20–50 kiló közötti állomány 2,3 százalékkal kevesebb országos szinten, mint a korábbi években, míg a hízott, 50 és 80 kiló közötti egyedeké 1,1 százalékkal csökkent. Ennek következtében a tenyésztőknek lehetőségük van magasabb árat szabni, mert nincs megfelelő nagyságú kínálat.
Az idei év első harmadában a vágott sertés átlagos ára 26 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban, és 12 százalékkal nagyobb, mint 2015-ben. Ennek következményeként az utóbbi 12 hónap folyamán a sertésoldalas ára 40, míg a sertéssonkáé 25 százalékkal nőtt. A hústermelők egyesületének becslése szerint áprilisban a sertéslapocka ára 14-15 lej lesz, míg a csont nélküli disznócombé 17–19 lej között fog ingadozni. Az exportnövekedéssel való magyarázat érzékenyen érinti a háztájiban sertést nevelőket, akik az elmúlt két év folyamán jelentős veszteséget könyveltek el, emiatt sokan lemondtak arról, hogy eladásra neveljenek és hizlaljanak sertést, ugyanis a piaci ár annyira lecsökkent, hogy voltak régiók, ahol élősúlyban kilónként még 5 lejt sem kaptak a hízókért.
A bárány ára nem változik
Valamelyes vigaszt jelent, hogy a bárány és kecskegida ára nem emelkedik az előző évekhez viszonyítva. A romániai juhtenyésztői egyesületek szövetségének elnöke, Nicolae Cioranu szerint csökkent az export, ezért az árak a tavalyihoz hasonlók maradnak. Az élő bárány kilója 9-10 lej lesz, a vágotté 18–22 lej közötti. Ugyancsak az elnök szerint 22–25 lej közöttinek kellene lennie a vágott bárány árának ahhoz, hogy a juhászok számára is kifizetődő legyen, ám ennek igen kevés a valószínűsége, mivel sok bárány kerül piacra. És a keleti és a nyugati kereszténység húsvétjának egybeesése sem kedvez a juhtartóknak.
Ha beigazolódik, növelnek
Marosvásárhely egyik legkiterjedtebb üzlethálózatának, a Darinának a beszerzési osztályán érdeklődtünk, hogy őket mennyire befolyásolja a húsáremelés. „Minket nem, de a vásárlókat igencsak” – mondta az egyik alkalmazott. Ők is csak a hírekből értesültek az áremelésről, a beszállítóik részéről egyelőre nem tapasztaltak ilyen szándékot. Még el kell telnie pár napnak, hogy bebizonyosodjék, valóban komolyan gondolták-e az áremelést. S ha igen, még akkor is kérdéses marad – mekkora mértékű lesz. Mert a sajtóban felröppentett 15-30 százalék nagyon tág határ, egyáltalán nem biztos, hogy a beszállítók csaknem egyharmaddal növelik az árakat. Az viszont tény, hogy ha a beszállítók valóban drágítanak, az üzletláncnak is emelnie kell a pulti árakat, ami bizonyára nem nyeri majd el a vásárlóközönség tetszését.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).