„Vírusos” árak. A szárazságra és a járványra hivatkozva sokan drágítanak, vagy készülnek rá; több helyen 20 lejt kérnek egy kiló paradicsomért
Fotó: Rostás Szabolcs
További drágulásokhoz vezethet, hogy keményen megviseli a mezőgazdaságban érdekelt vállalkozókat – állattenyésztőket és növénytermesztőket egyaránt – a tavalyi év vége óta tartó szárazság, valamint az, hogy a koronavírus-világjárvány miatt kihirdetett szükségállapot szinte teljesen ellehetetlenítette a vendéglátást. A kormánytól várnak segítséget, ellenkező esetben a sütőipari termékek ára hamarosan 25 százalékig terjedő mértékben nőhet. A hiper- és szupermarketek illetékesei által elkövetett „visszaéléseket” eközben elmondásuk szerint az állattenyésztők sínylik meg.
2020. május 17., 08:102020. május 17., 08:10
Miközben vásárlóként már bő két, két és fél hónapja azt tapasztaljuk, hogy mintha hétről hétre nőne bizonyos termékek ára, úgy tűnik, nem áll meg a drágulási hullám: a lakosságnak csökkenő bevételek mellett növekvő árakra kell készülnie.
A romániai termelők arra panaszkodnak, hogy gyakorlatilag szinte teljesen piac nélkül maradtak a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotban.
A mezőgazdaság ugyanakkor keményen megsínylette a tél vége óta tartó szárazságot is. A napokban több termelői egyesület és munkáltatói szövetség is számos panaszt megfogalmazott, és jelezték, a kormánytól várnak segítséget a kialakult nehéz helyzetre.
A bukaresti sajtóorgánumok beszámolói szerint a járvány egyik hatása, hogy a kereslet visszaesése miatt lényegesen nagyobb a termelés a farmokon, mint amekkora a kereslet. Ettől ugyan olcsóbbak lettek a termékek a gazdaságok kapujánál, ám az érintettek elmondása és a tapasztalatok szerint ez egyáltalán nem látszik meg a boltok polcain.
A panaszosok szerint túltermelés van a hús, a tejtermékek, a zöldségek és gyümölcsök piacán, amelyek a romániai élelmiszer-értékesítések 80 százalékát jelentik. A termelők azt mondják, a termékek mintegy 50 százalékát nem tudják értékesíteni, és le kell fagyasztaniuk. A raktárak is tele vannak, miközben a piacot „elárasztják” az olcsó, többnyire Lengyelországból érkező élelmiszeripari termékek.
– sorolja az élelmiszeripari alkalmazottakat tömörítő Sindalimenta szakszervezet közleménye.
A tavalyi év vége óta dúló szárazság miatt ugyanakkor a szakmai szervezetek azzal riogatnak, hogy már júniusban 25 százalékig terjedő mértékben drágulhatnak a sütőipari termékek.
A Romániai Húsipari Egyesület (ARC) ügyvezető igazgatója, Dana Tănase közben úgy számol, hogy az ágazat veszteségei idén több millió euróra rúghatnak, hiszen az egy alkalmazottal járó kiadások nagyjából 25–30 százalékkal megnőttek, miközben a munka hatékonysága mintegy 30 százalékkal, az eladások pedig 15–20 százalékkal visszaestek. „A gazdaság újraindítása és a távolságtartási megkötések lazítása nem hiszem, hogy legalábbis az elkövetkező hat hónapban a munkavállalókkal járó kiadások csökkenéséhez és a munka hatékonyságának növekedéséhez vezetne” – idézte a Digi 24 hírtelevízió a szakembert.
Mint részletezte, nagy kiadással járt, hogy a koronavírus-járvány közepette biztonságos legyen a termelés, az alkalmazottakat ne tegyék ki kockázatoknak – ezeket az intézkedéseket pedig még egy jó ideig biztosan fenn kell tartani.
Sorin Minea, az élelmiszeripari munkáltatókat tömörítő Romalimenta elnöke viszont azt mondja, a veszteségeket semmi szín alatt nem szabad drágítások formájában ráterhelni a fogyasztókra. „A veszteségek áremelésekkel történő visszaszerzéséhez kell hogy legyenek ügyfeleid. Az eladások zsugorodása drámai méreteket ölt, a hirtelen drágítás nem fog eredményhez vezetni” – jelentette ki szintén a hírcsatornának nyilatkozva a szakember. Mint hangsúlyozta,
Minea szerint egyelőre nem lehet becslésekbe bocsátkozni a fogyasztás alakulását illetően. Ő amúgy nem teljesen borúlátó, úgy véli, hogy a romániai élelmiszeripar erős, és nem minden ágazatban lesznek veszteségek. Szerinte például a sör és a víz továbbra is jól fog menni, de kevésbé lesz kelendő a tej és a tejtermékek.
További drágulást vetítenek előre a termelők az élelmiszeriparban
Fotó: Haáz Vince
A szakember a televíziós nyilatkozatban utalt ugyanakkor arra is, hogy sokan brutális árakkal próbálják visszaszerezni az elszenvedett veszteséget. A napokban például a bukaresti piacokon 20 lejt is elkértek egy kilogramm paradicsomért, a cseresznye kilója pedig elérte az 50 lejt. „Ennyit akar nyerni, aztán sír, hogy nem tudja eladni, majd állami segítséget kér.
Az első megoldás a profit csökkentése. Nem lehet a végtelenségig átverni egy embert, mondván, vegye meg, amikor megkóstolja, és azt látja, hogy pont olyan, mint a szomszédos pulton az 5 lejes. A piac totális meg nem értéséről tesz tanúbizonyságot, aki gyorsan akar sok pénzt keresni” – szögezte le a Romalimenta elnöke.
Mint ismeretes, az ellenzék nemrég kezdeményezte, hogy a bukaresti hatóságok a további drasztikus drágítások elkerülése érdekében szabjanak meg árplafont az élelmiszeripari termékek esetében, a nemzeti liberális párti kormány azonban ezt ellenezte, mondván, a korlátozás ínséghez vezetne, mivel bizonyos áruk egyszerűen eltűnnének a boltokból, piacokból.
A szárazság és a szükségállapot okozta leállás miatt bajba jutott termelők közben a kormány segítségét kérik, hogy minél kisebb veszteségek mellett tudják átvészelni ezt az igen nehéz időszakot. Kéréseik között szerepel a sertéstenyésztő farmok létrehozásának mielőbbi finanszírozása olyan körülmények között, hogy az országban elfogyasztott disznóhúsmennyiség 80 százaléka importból származik. Még rosszabb a helyzet a baromfitenyésztés terén, ahol a csirkehús 95 százaléka Lengyelországból érkezik – kérik ezért, hogy a kormány támogassa a tenyészetek alapítását. A zöldségtermesztő kistermelők is segítséget várnak. Az ágazat munkáltatói azt is szeretnék elérni, hogy kamatmentes hitelt igényelhessenek az alapanyagra és az élelmiszeripari alkalmazottak fizetésére, de ezzel párhuzamosan hat hónapra adó- és illetékmentessé tennék a szektorban dolgozók bérét. A kérések között szerepel ugyanakkor az öntözőrendszerek sürgős korszerűsítése és üzembe helyezése, mint ahogy a mezőgazdasági kamarák megalakítása is.
Inkább vágyálom, mint valóság a húsipari drágítás?
„A húsiparban és a húskereskedelemben semmi nem indokolja az áremelkedést. Aki mégis árat emel, az termékeit eladhatatlanná teszi. A hasított félsertés világpiaci ára az utóbbi két hétben nagyot esett” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Pócs Sándor, a gyergyószentmiklósi székhelyű Arterimpex Kft. termelési igazgatója. A Székelyföld egyik legnagyobb húsipari vállalata 23 üzletet tart fen Hargita, Kovászna és Maros megyében, és ezekben forgalmazza a Benedek márkanevű termékeit. A 330 alkalmazottat foglalkoztató cég elsősorban Magyarországról importált hasított félsertést dolgoz fel. Az élelmiszeripari szakember lapunknak elmondta, hogy az utóbbi öt hónapban folyamatosan csökkent a sertéshús világpiaci ára. Míg a hasított félsertés kilójáért decemberben 2,60 eurót kértek az európai piacokon, ez március végére 2,20 euróra csökkent, május első hetére pedig 1,80 euróra esett vissza. A székelyföldi vállalat által előállított több hústerméket ettől a héttől már olcsóbban forgalmaznak, egyedül a tőkehús ára maradt a régi. Mivel az emberek otthon főznek, a hideg felvágottak forgalma jelentősen visszaesett, jobbára mindenki csak tőkehúst vásárol. Közben valamennyivel megemelkedett a szárnyashús iránti kereslet, de ez sem indokol áremelkedést. Pócs szerint a hazai vágóhidak 30-50 banival adták drágábban a sertéshús kilóját, de ez nem akkora árkülönbség, hogy az üzletek felhozatalában komoly eltérések lennének.
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázza az élelmiszerek árának emelkedéséről szóló híreket, a szakember úgy fogalmazott: ezek jobbára nyerészkedési vágyból fakadnak. A nagy európai hústermelők arra várnak, hogy ismét megnyíljon a kínai felvevő piac, így a mostani európai árudömping vevőre találna, ami kissé felkerekítené az árakat. Az idei nemzetközi élelmiszerpiaci áremelkedés Pócs szerint azonban inkább a termelők vágyálma, mint valóság. „Sokan arra spekulálnak, hogy az aszály miatt csökkenő gabonatermelés a kenyérgyártásban és az élelmiszeripar más területein is megemeli a mostani nyomott árakat. Mivel a takarmánykeverékek alapja is gabona, kisebb termés esetén nőne a hús előállításának a költsége. De ez mind feltételezés. Hogy mi lesz hónapok múlva, nem tudhatjuk, most azonban nem indokolja semmi a hústermékek árának a növekedését” – fogalmazott kapunk megkeresésére Pócs Sándor élelmiszeripari mérnök. Mint ismeretes, a napokban az esetleges áremelést firtató kérdésünkre Diószegi László, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa úgy nyilatkozott, a következő hónapokban még nem várható áremelkedés, de amint az új búza bekerül a körforgásba, elkerülhetetlen lesz. A vállalkozó a jelenlegi helyzetből kiindulva a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít, és abban bízik, hogy az időjárás miatt nem romlik tovább a búzatermés. (Makkay József)
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!