Az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést a biztosítók?
Fotó: Székelyhon
Egy elemzés szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Birtalan József, a pénzügyi felügyelet illetékese azonban úgy látja, Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra.
2022. július 27., 14:122022. július 27., 14:12
2022. július 27., 14:152022. július 27., 14:15
Bevételarányosan túl magasak a biztosítók költségei Romániában: a hazai társaságok fizetnek a legkevesebbet kárrendezésre, ám bevételarányosan a legnagyobbak a költségeik – állapítja meg az Economica.ro elemzése.
Az adatok alapján a gazdasági portál arra a következtetésre jut, hogy nálunk nem elég költséghatékonyak a biztosítók, túl sokat költenek működésre, adókra, illetékekre, fejlesztésekre, és ez pörgeti a kötvények árát – vagyis tulajdonképpen az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést.
Szerinte a biztosítótársaságok bevétele Romániában még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban, így abból nagyobb arányban fordítanak költségekre, amit amúgy is törvény szabályoz. „A számokat különbözőképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb adat, hogy a kötvény árából mennyit fordítanak kárrendezésre” – szögezte le az ASF igazgatótanácsának tagja.
Az Economica.ro elemzése rámutat, hogy „elszálltak” a biztosítási kötvények árai, leginkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) esetében tapasztalható árrobbanás. Miközben a kötelező kötvény átlagára tavaly tavasszal még kevéssel volt több 600 lejnél, idén március végén már meghaladta az ezer lejt.
A gazdasági portál azonban felveti, hogy az adatok szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy nem elég költséghatékonyak, vagy tudatos stratégia áll a háttérben.
A portál az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) adataira hivatkozva közölte: 2020 végén a romániai biztosítótársaságok átlagos költsége a bevétel 56 százalékára rúgott, miközben az európai átlag 40 százalék.
Arra is kitérnek, hogy tavaly a kgfb kármegtérítési kombinált mutatója 161 százalékra emelkedett, tehát a biztosítók valamennyi kötvényért befizetett 100 lej után kénytelenek voltak 161 lejt kiadni kárrendezésre, vagyis 61 lejes veszteséget könyvelhettek el e téren. 2022 első negyedévében ezt sikerült visszahozni 106 százalékra.
A portál felveti, hogy a multinacionális cégek határokon átívelő üzleti politikája állhat a háttérben: a cégcsoporton belül fizetnek ki különböző szolgáltatásokat, így ha a romániai leányvállalat veszít is, a cég összességében nyer, és ez a módszer még csak nem is törvényellenes.
Birtalan József szerint Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra. Az ASF igazgatótanácsának tagja a Krónikának kifejtette, a kárrendezés is kevesebbe kerül nálunk, mint a nyugati országokban, hiszen amikor meg kell javítani egy gépkocsit, a németországi szervizben foglalkoztatottak bérét nem lehet összehasonlítani a romániai fizetésekkel.
– húzta alá Birtalan József. A pénzügyi felügyelet illetékese azt tartja helytállónak, hogy a multinacionális cégek cégcsoporton belül rendelnek és fizetnek ki szolgáltatásokat, infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket, mert erre megvannak a modelljeik.
Ugyanakkor sokatmondó adatnak tartja a kármegtérítési kombinált mutatót, ami a kgfb tekintetében jelentett eddig hatalmas problémát, a biztosítótársaságok ezt általában veszteséggel értékesítették, és más portfóliókból – a lakás-, élet-, egészségbiztosítás-kötvények árából – pótolták. Jelenleg ez a mutató átlag 103 százalék, vagyis minden 100 lej bevétel után 103 lej kártérítést fizetnek a biztosítók, de három cég esetében ez most már alacsonyabb 100 százaléknál, tehát ezek minden 100 lej bevételre 99 lejt fizetnek.
Erre szükség volt, mert a veszteség hosszú távon nem volt fenntartható, bizonyíték rá a City Insurence, amely több mint 80 százalékban a kgfb értékesítésre alapozta az üzletét, és bele is bukott. Most már eljutottunk oda, hogy a biztosítótársaságok összköltségei a bevételeikhez képest némileg kiegyensúlyozottabbak, ez így egészséges, nem lehet más portfóliókból fenntartani egy szegmenst, más területről kompenzálni a veszteségeket, minden üzletág el kellene tartsa magát” – összegezte lapunknak Birtalan József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!