Az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést a biztosítók?
Fotó: Székelyhon
Egy elemzés szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Birtalan József, a pénzügyi felügyelet illetékese azonban úgy látja, Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra.
2022. július 27., 14:122022. július 27., 14:12
2022. július 27., 14:152022. július 27., 14:15
Bevételarányosan túl magasak a biztosítók költségei Romániában: a hazai társaságok fizetnek a legkevesebbet kárrendezésre, ám bevételarányosan a legnagyobbak a költségeik – állapítja meg az Economica.ro elemzése.
Az adatok alapján a gazdasági portál arra a következtetésre jut, hogy nálunk nem elég költséghatékonyak a biztosítók, túl sokat költenek működésre, adókra, illetékekre, fejlesztésekre, és ez pörgeti a kötvények árát – vagyis tulajdonképpen az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést.
Szerinte a biztosítótársaságok bevétele Romániában még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban, így abból nagyobb arányban fordítanak költségekre, amit amúgy is törvény szabályoz. „A számokat különbözőképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb adat, hogy a kötvény árából mennyit fordítanak kárrendezésre” – szögezte le az ASF igazgatótanácsának tagja.
Az Economica.ro elemzése rámutat, hogy „elszálltak” a biztosítási kötvények árai, leginkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) esetében tapasztalható árrobbanás. Miközben a kötelező kötvény átlagára tavaly tavasszal még kevéssel volt több 600 lejnél, idén március végén már meghaladta az ezer lejt.
A gazdasági portál azonban felveti, hogy az adatok szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy nem elég költséghatékonyak, vagy tudatos stratégia áll a háttérben.
A portál az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) adataira hivatkozva közölte: 2020 végén a romániai biztosítótársaságok átlagos költsége a bevétel 56 százalékára rúgott, miközben az európai átlag 40 százalék.
Arra is kitérnek, hogy tavaly a kgfb kármegtérítési kombinált mutatója 161 százalékra emelkedett, tehát a biztosítók valamennyi kötvényért befizetett 100 lej után kénytelenek voltak 161 lejt kiadni kárrendezésre, vagyis 61 lejes veszteséget könyvelhettek el e téren. 2022 első negyedévében ezt sikerült visszahozni 106 százalékra.
A portál felveti, hogy a multinacionális cégek határokon átívelő üzleti politikája állhat a háttérben: a cégcsoporton belül fizetnek ki különböző szolgáltatásokat, így ha a romániai leányvállalat veszít is, a cég összességében nyer, és ez a módszer még csak nem is törvényellenes.
Birtalan József szerint Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra. Az ASF igazgatótanácsának tagja a Krónikának kifejtette, a kárrendezés is kevesebbe kerül nálunk, mint a nyugati országokban, hiszen amikor meg kell javítani egy gépkocsit, a németországi szervizben foglalkoztatottak bérét nem lehet összehasonlítani a romániai fizetésekkel.
– húzta alá Birtalan József. A pénzügyi felügyelet illetékese azt tartja helytállónak, hogy a multinacionális cégek cégcsoporton belül rendelnek és fizetnek ki szolgáltatásokat, infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket, mert erre megvannak a modelljeik.
Ugyanakkor sokatmondó adatnak tartja a kármegtérítési kombinált mutatót, ami a kgfb tekintetében jelentett eddig hatalmas problémát, a biztosítótársaságok ezt általában veszteséggel értékesítették, és más portfóliókból – a lakás-, élet-, egészségbiztosítás-kötvények árából – pótolták. Jelenleg ez a mutató átlag 103 százalék, vagyis minden 100 lej bevétel után 103 lej kártérítést fizetnek a biztosítók, de három cég esetében ez most már alacsonyabb 100 százaléknál, tehát ezek minden 100 lej bevételre 99 lejt fizetnek.
Erre szükség volt, mert a veszteség hosszú távon nem volt fenntartható, bizonyíték rá a City Insurence, amely több mint 80 százalékban a kgfb értékesítésre alapozta az üzletét, és bele is bukott. Most már eljutottunk oda, hogy a biztosítótársaságok összköltségei a bevételeikhez képest némileg kiegyensúlyozottabbak, ez így egészséges, nem lehet más portfóliókból fenntartani egy szegmenst, más területről kompenzálni a veszteségeket, minden üzletág el kellene tartsa magát” – összegezte lapunknak Birtalan József.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
szóljon hozzá!