Az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést a biztosítók?
Fotó: Székelyhon
Egy elemzés szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Birtalan József, a pénzügyi felügyelet illetékese azonban úgy látja, Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra.
2022. július 27., 14:122022. július 27., 14:12
2022. július 27., 14:152022. július 27., 14:15
Bevételarányosan túl magasak a biztosítók költségei Romániában: a hazai társaságok fizetnek a legkevesebbet kárrendezésre, ám bevételarányosan a legnagyobbak a költségeik – állapítja meg az Economica.ro elemzése.
Az adatok alapján a gazdasági portál arra a következtetésre jut, hogy nálunk nem elég költséghatékonyak a biztosítók, túl sokat költenek működésre, adókra, illetékekre, fejlesztésekre, és ez pörgeti a kötvények árát – vagyis tulajdonképpen az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést.
Szerinte a biztosítótársaságok bevétele Romániában még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban, így abból nagyobb arányban fordítanak költségekre, amit amúgy is törvény szabályoz. „A számokat különbözőképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb adat, hogy a kötvény árából mennyit fordítanak kárrendezésre” – szögezte le az ASF igazgatótanácsának tagja.
Az Economica.ro elemzése rámutat, hogy „elszálltak” a biztosítási kötvények árai, leginkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) esetében tapasztalható árrobbanás. Miközben a kötelező kötvény átlagára tavaly tavasszal még kevéssel volt több 600 lejnél, idén március végén már meghaladta az ezer lejt.
A gazdasági portál azonban felveti, hogy az adatok szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy nem elég költséghatékonyak, vagy tudatos stratégia áll a háttérben.
A portál az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) adataira hivatkozva közölte: 2020 végén a romániai biztosítótársaságok átlagos költsége a bevétel 56 százalékára rúgott, miközben az európai átlag 40 százalék.
Arra is kitérnek, hogy tavaly a kgfb kármegtérítési kombinált mutatója 161 százalékra emelkedett, tehát a biztosítók valamennyi kötvényért befizetett 100 lej után kénytelenek voltak 161 lejt kiadni kárrendezésre, vagyis 61 lejes veszteséget könyvelhettek el e téren. 2022 első negyedévében ezt sikerült visszahozni 106 százalékra.
A portál felveti, hogy a multinacionális cégek határokon átívelő üzleti politikája állhat a háttérben: a cégcsoporton belül fizetnek ki különböző szolgáltatásokat, így ha a romániai leányvállalat veszít is, a cég összességében nyer, és ez a módszer még csak nem is törvényellenes.
Birtalan József szerint Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra. Az ASF igazgatótanácsának tagja a Krónikának kifejtette, a kárrendezés is kevesebbe kerül nálunk, mint a nyugati országokban, hiszen amikor meg kell javítani egy gépkocsit, a németországi szervizben foglalkoztatottak bérét nem lehet összehasonlítani a romániai fizetésekkel.
– húzta alá Birtalan József. A pénzügyi felügyelet illetékese azt tartja helytállónak, hogy a multinacionális cégek cégcsoporton belül rendelnek és fizetnek ki szolgáltatásokat, infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket, mert erre megvannak a modelljeik.
Ugyanakkor sokatmondó adatnak tartja a kármegtérítési kombinált mutatót, ami a kgfb tekintetében jelentett eddig hatalmas problémát, a biztosítótársaságok ezt általában veszteséggel értékesítették, és más portfóliókból – a lakás-, élet-, egészségbiztosítás-kötvények árából – pótolták. Jelenleg ez a mutató átlag 103 százalék, vagyis minden 100 lej bevétel után 103 lej kártérítést fizetnek a biztosítók, de három cég esetében ez most már alacsonyabb 100 százaléknál, tehát ezek minden 100 lej bevételre 99 lejt fizetnek.
Erre szükség volt, mert a veszteség hosszú távon nem volt fenntartható, bizonyíték rá a City Insurence, amely több mint 80 százalékban a kgfb értékesítésre alapozta az üzletét, és bele is bukott. Most már eljutottunk oda, hogy a biztosítótársaságok összköltségei a bevételeikhez képest némileg kiegyensúlyozottabbak, ez így egészséges, nem lehet más portfóliókból fenntartani egy szegmenst, más területről kompenzálni a veszteségeket, minden üzletág el kellene tartsa magát” – összegezte lapunknak Birtalan József.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
szóljon hozzá!