Szerinte a biztosítótársaságok bevétele Romániában még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban, így abból nagyobb arányban fordítanak költségekre, amit amúgy is törvény szabályoz. „A számokat különbözőképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb adat, hogy a kötvény árából mennyit fordítanak kárrendezésre” – szögezte le az ASF igazgatótanácsának tagja.

Nem elég költséghatékonyak a biztosítók?

Az Economica.ro elemzése rámutat, hogy „elszálltak” a biztosítási kötvények árai, leginkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) esetében tapasztalható árrobbanás. Miközben a kötelező kötvény átlagára tavaly tavasszal még kevéssel volt több 600 lejnél, idén március végén már meghaladta az ezer lejt.

A gazdasági portál azonban felveti, hogy az adatok szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy nem elég költséghatékonyak, vagy tudatos stratégia áll a háttérben.

A portál az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) adataira hivatkozva közölte: 2020 végén a romániai biztosítótársaságok átlagos költsége a bevétel 56 százalékára rúgott, miközben az európai átlag 40 százalék.

Arra is kitérnek, hogy tavaly a kgfb kármegtérítési kombinált mutatója 161 százalékra emelkedett, tehát a biztosítók valamennyi kötvényért befizetett 100 lej után kénytelenek voltak 161 lejt kiadni kárrendezésre, vagyis 61 lejes veszteséget könyvelhettek el e téren. 2022 első negyedévében ezt sikerült visszahozni 106 százalékra.

A portál felveti, hogy a multinacionális cégek határokon átívelő üzleti politikája állhat a háttérben: a cégcsoporton belül fizetnek ki különböző szolgáltatásokat, így ha a romániai leányvállalat veszít is, a cég összességében nyer, és ez a módszer még csak nem is törvényellenes.

A drágítás után már nem veszteséges az RCA

Birtalan József szerint Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra. Az ASF igazgatótanácsának tagja a Krónikának kifejtette, a kárrendezés is kevesebbe kerül nálunk, mint a nyugati országokban, hiszen amikor meg kell javítani egy gépkocsit, a németországi szervizben foglalkoztatottak bérét nem lehet összehasonlítani a romániai fizetésekkel.

– húzta alá Birtalan József. A pénzügyi felügyelet illetékese azt tartja helytállónak, hogy a multinacionális cégek cégcsoporton belül rendelnek és fizetnek ki szolgáltatásokat, infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket, mert erre megvannak a modelljeik.

Ugyanakkor sokatmondó adatnak tartja a kármegtérítési kombinált mutatót, ami a kgfb tekintetében jelentett eddig hatalmas problémát, a biztosítótársaságok ezt általában veszteséggel értékesítették, és más portfóliókból – a lakás-, élet-, egészségbiztosítás-kötvények árából – pótolták. Jelenleg ez a mutató átlag 103 százalék, vagyis minden 100 lej bevétel után 103 lej kártérítést fizetnek a biztosítók, de három cég esetében ez most már alacsonyabb 100 százaléknál, tehát ezek minden 100 lej bevételre 99 lejt fizetnek.

Erre szükség volt, mert a veszteség hosszú távon nem volt fenntartható, bizonyíték rá a City Insurence, amely több mint 80 százalékban a kgfb értékesítésre alapozta az üzletét, és bele is bukott. Most már eljutottunk oda, hogy a biztosítótársaságok összköltségei a bevételeikhez képest némileg kiegyensúlyozottabbak, ez így egészséges, nem lehet más portfóliókból fenntartani egy szegmenst, más területről kompenzálni a veszteségeket, minden üzletág el kellene tartsa magát” – összegezte lapunknak Birtalan József.