Ebben az évben 80-84 kilométernyi autópálya megnyitását tervezik a hatóságok – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában Narcis Neaga, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) vezérigazgatója, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindez attól függ, a kivitelezők hogyan haladnak a beruházások megvalósításával. Kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy a projektek elkészülnek-e határidőre, hanem abban is reménykednek, hogy egyes, 2016-os határidővel rendelkező beruházásokat már idén véglegesítenek.
2015. augusztus 03., 19:302015. augusztus 03., 19:30
Neaga a Lugos és Déva közötti sztráda második, 17 kilométeres szakaszát hozta fel példának, amelynek idei megnyitására szerinte nagy esély van. A CNADNR vezetője emlékeztetett: a Lugos–Déva-autópálya többi szakasza már egy ideje elkészült, a közbeeső, befejezetlen rész miatt azonban ezeket egyelőre nem lehet használni. „Amennyiben az említett szakasz még ebben az évben megépül, az Arad megyei nagylaki határátkelőtől gyakorlatilag 100 kilométeren keresztül lehet majd sztrádán közlekedni” – magyarázta.
„Rémálomba illő” problémák
Neaga az interjúban arra is kitért, hogy a Lugos–Déva-sztráda negyedik, 22 kilométeres szakaszának idei megnyitására már kevesebb lehetőség van, az ottani építőtelepen ugyanis „rémálomba illő” problémáik voltak. „Hol egy temetőn, hol egy védett állatcsaládon haladt át a pálya nyomvonala, ahol ráadásul földcsuszamlások is nehezítették a munkát. Amennyiben ezt a szakaszt sikerül idén befejezni, öszszesen 84 kilométernyi sztrádát nyithatunk meg 2015-ben a forgalom előtt” – összegzett Narcis Neaga. A CNADNR vezérigazgatója szerint ez a szám „se nem nagy, se nem kicsi, egyszerűen így jött ki a lépés”. Rámutatott: egyes kivitelezők a vártnál gyorsabban haladtak, másokat a körülmények akadályoztak abban, hogy idő előtt végezzenek a beruházással. Az útügyi hatóság vezetője arról is beszámolt, hogy az idei év első felében aláírták az Aranyosgyéres és Marosugra, valamint a Marosugra és Marosvásárhely közötti, összesen négy sztrádaszakasz megvalósítására vonatkozó szerződést. A továbbiakban a Brassó és Comarnic közötti autópálya két szélső szakaszára, valamint a Bors–Berettyószéplak közötti részre vonatkozó megállapodást írják alá.
Haladnak a Brassó–Comarnic-sztrádával
A Brassó–Comarnic-sztrádával kapcsolatban – amelynek megépítését többek között a mioveni-i Dacia-gyár is sürgeti – Narcis Neaga elmondta: a projekt rendkívül kedvezően alakul, a két szélső szakasz kivitelezésére már meghirdették a versenytárgyalást, a középső részekre vonatkozóan pedig hamarosan közlik a megvalósíthatósági tanulmányokat. Az igazgató kifejtette: a projekt a közlekedésügyi minisztérium nagyszabású infrastrukturális fejlesztési tervében (master plan) is szerepel, a szakaszt pedig európai uniós alapokból fogják megépíteni. Hasonlóan járnak majd el a Nagyszeben–Piteşti-sztráda esetében is: először a két szélső, a megyeszékhelyeket érintő szakaszokat építik meg. Neaga rámutatott: a projekt keretében egyelőre a megvalósíthatósági tanulmányokat készítik.
A költségek nagy részét uniós támogatás fedezi
Neaga elmondása szerint a nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekre idén 441 millió lejt különítettek el az államkasszából, európai uniós alapokból pedig 3,2 milliárd lejt kaptak. Hozzátette: vissza nem térítendő uniós finanszírozásokból tavaly 2,048 milliárd lejt költöttek, míg az idei év első hat hónapjában 180 millió lejt fizettek ki. „Ezek az összegek nem az elvégzett munka mennyiségére utalnak, hiszen előlegként is sokat kell fizetni, az építkezéseket pedig csak március–április körül kezdhetik el” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet a szakember. Mint rámutatott: ezekre a projektekre inkább az év második felében költenek sok pénzt. „Júniusban, júliusban és augusztusban a kivitelezők elvégeznek egy bizonyos munkát, amely után benyújtják a számlát.
Ezek ellenőrzése szeptemberben és októberben is zajlik, így a költségek nagy részét az év utolsó hónapjaiban rójuk le. Az útügyi társaság ilyen szempontból eltérően működik, mint más intézmények, hiszen éves ciklusokban kell gondolkodnunk” – magyarázta Neaga. Hozzátette: a CNADNR nem halmozott fel adósságot, minden számlát nagyjából időben, minimális késlekedéssel kifizetnek.
A CNADNR vezetője a cég sikertelenségeiről is beszámolt, mint rámutatott: tavaly és idén összesen tizenegy kivitelezési szerződést kellett felbontaniuk, amelyek értéke közel 1,3 milliárd lej volt. „Mindez komoly megerőltetést jelent a közlekedési minisztérium és az útügyi társaság költségvetése szempontjából. A szerződésbontások azonban nem befolyásolják a folyamatban lévő más projekteket, azok ugyanúgy folytatódnak” – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!