Fotó: Jakab Mónika
Egyre biztosabbnak tűnik, nem érdemes amiatt kivárni a lakásvásárlással, hátha a jelenlegi ingatlanpiaci pangás és a magas banki kamatok miatt csökkenésnek indulnak az ingatlanárak. Azok ugyanis nemhogy nem csökkennek, hanem – a várakozásokkal ellentétben – februárban újra nőttek az ország nagyobb városaiban egy ingatlanközvetítő portál friss elemzése szerint, amely megerősíti, hogy ma már Brassó is egyértelműen drágább, mint Bukarest. Nagyváradon ment végbe az egyik legnagyobb drágulás.
2023. március 16., 20:052023. március 16., 20:05
Dacolva az ingatlanpiaci pangással és a várakozásokkal, februárban újra nőttek a lakásárak Románia nagyobb városaiban. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál friss elemzése szerint országos viszonylatban a januári 0,9 százalékos havi szintű áremelkedés után az idei év második hónapjában további 1,6 százalékos drágulást regisztráltak. A négyzetméterár 1413 euróról 1435 euróra emelkedett.
a legnagyobb drágulás Nagyváradon és Ploiești-en ment végbe. Mindössze Nagyszeben ment szembe a trenddel, miközben Bukarestben és Konstancán stagnáltak a lakásárak.
„A várakozásokkal ellentétben a lakáspiac továbbra is meglepetést okoz. Persze továbbra is nagy a bizonytalanság, ám még mindig fokozott kereslet van a lakások iránt, és történnek tranzakciók.
– idézte az elemzésről szóló közlemény Daniel Crainicot, az Imobiliare.ro marketingigazgatóját.
Hacsak nem égető szükséglet a lakásvásárlás, a kivárást javasolja a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben és a jelenlegi magas banki kamatok mellett az otthonteremtési jelzárloghitel igénylését fontolgatóknak Nagy Bálint Zsolt közgazdász.
Januárhoz mérten 0,6 százalékkal nőttek a lakásárak Kolozsváron, elérve a 2375 eurót hasznos négyzetméterenként, ami 6 százalékos növekedést jelent tavaly februárhoz viszonyítva. A régi lakások négyzetméterára 2347 euróra rúg, ami havi szinten 0,3 százalékos, éves összevetésben 6 százalékos drágulást jelent.
Az újépítésű lakások eközben januárhoz képest 2 százalékkal, a tavalyi év második hónapjához mérten pedig 7,5 százalékkal drágultak, és elérték a 2507 eurót négyzetméterenként.
Továbbra is a kolozsvári lakások a legdrágábbak Romániában. A tavaly január–decemberi időszakban 14 százalékos árnövekedés volt tapasztalható a kincses városban, ahol immár 2400 euró/négyzetméter az átlagár.
Lényegesen olcsóbbak, de a bukaresti árszinthez képest drágábbak eközben a lakások Brassóban, ahol februárban 1572 euró/négyzetméter volt az átlagár, ami januárhoz képest 0,6 százalékos, éves szinten 6,4 százalékos drágulást jelent. A régi lakások négyzetméterára 1511 euró, 0,7 százalékkal több, mint egy hónappal korábban, és 4,2 százalékkal több, mint tavaly februárban.
Az újépítésű lakások ára viszont eléri a 1766 eurót négyzetméterenként, ami havi szinten 0,6 százalékos, éves összevetésben pedig 13,4 százalékos drágulást jelent.
Fotó: Haáz Vince
Míg számos országban – köztük Magyarországon is – az a megszokott, hogy a fővárosban a legdrágább az élet, Romániában ma már Bukarestnek mindössze a bronzérem jut, ha a lakásárakat vizsgáljuk. A román fővárosban a februári átlagos négyzetméterár 1500 euró volt, ami megegyezik a januári árszinttel, tavalyhoz képest pedig 3,7 százalékos drágulást jelent.
Temesváron az év első hónapjához képest 1,2 százalékkal, éves szinten 4,9 százalékkal 1464 euróra nőttek a négyzetméterárak. A régi lakások ára havi szinten 1,5, éves összevetésben 4,8 százalékkal 1449 euróra nőtt. Az újépítésűeké eközben januárhoz képest 1,8 százalékkal, 1538 euróról 1511 euróra esett vissza, ami éves összehasonlításban 4,2 százalékos drágulást jelent.
a Körös-parti városban februárban a lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1323 eurót, ami éves összevetésben 7,5 százalékos áremelkedést jelent.
Nagyszeben eközben az egyetlen regionális központ, ahol januárhoz mérten csökkentek az árak: az 1415 eurós négyzetméterenként átlagár az év első hónapjához mérten 1,3 százalékos visszaesést jelent, éves szinten viszont 6,9 százalékos drágulásról beszélhetünk.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!