Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A 2012-2016-os időszakhoz képest 2017-2021 között enyhén csökkent a nemzetközi nehézfegyver-kereskedelem – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentéséből. Ugyanakkor a dpa és az AFP által ismertetett dokumentum szerint a folyamatos, illetve növekedő fegyverimport miatt aggasztó méreteket öltött a fegyverek felhalmozása, többek közt Európában is.
2022. március 14., 14:332022. március 14., 14:33
A nehézfegyverek (például harckocsik, vadászgépek és tengeralattjárók) nemzetközi forgalma globális szinten 4,6 százalékkal csökkent ugyan a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések – mutatott rá Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverkereskedelmet kutató programjának vezetője. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport volumene. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017-2021 között az előző négyéves időszakhoz képest – idézi az Agerpres a SIPRI munkatársát.
– állapította meg Siemon Wezeman, a jelentés társszerzője.
„Óriási mértékben növelni fogjuk a katonai kiadásokat, sok új fegyverre lesz szükségünk, és ezek nagy része importból fog származni”, főként Európán belülről és Amerikából – vélekedett.
Pieter D. Wezeman szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal.
Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012-2016-os időszakhoz képest a 2017-2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt, a jelentés szerint a tengeren túli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett.
Oroszországnak a 2017-2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012-2016-os időszakhoz képest azonban 2017-2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett a fegyverszállítás Indiába és Vietnámba.
Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja.
Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel - főként a rendkívül modern, de drága amerikai F-35-össel -, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni a hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött – állítja Siemon Wezeman, hozzátéve, hogy Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog.
Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a feszültség Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország között – olvasható a SIPRI jelentésében.
A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverkivitel, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak generálni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet – tette hozzá Siemon Wezeman.
A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!