Fotó: Pál Árpád
Csak egyetlen termék, egy Franciaországból származó méz bukott meg a román mezőgazdasági minisztérium, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) által végzett vizsgálatokon.
2017. április 11., 11:002017. április 11., 11:00
A nagy bevásárlóközpontok pultjain kínált termékek vizsgálatát azt követően rendelték el, hogy Magyarországon bebizonyosodott, kettős mércét alkalmaznak, és rosszabb minőséget hoznak Közép-Kelet-Európába, mint amilyent a nyugat-európai országokban forgalmaznak. A román hatóságok összesen 175 terméket vettek górcső alá, azt vizsgálták, hogy a termékek összetevője megegyezik-e a címkén feltüntetettekkel, illetve veszélyesek-e az egészségre. Egy francia méz esetében az egyik, a fruktóztartalmat mutató együttható 50 százalékkal meghaladta a normális határt, ám ez sem jelent veszélyt az egészségre. Ebből összesen 396, 500 grammos üveg érkezett Franciaországból, a márkájuk Fleur de miel. 108-at visszavontak, a többit már korábban értékesítették.
A hétfői bejelentés értelmében a Carrefour, a Metro, a Billa, a Cora, a Mega Image, a Penny és a Profi üzletláncok összesen 11 hipermarketjéből gyűjtötték be a vizsgálat alá vetett termékeket, hús, hal, zöldség, gyümölcs, méz, tejtermékek kerültek többek között a laborba. A termékek származási helye az Európai Unió, a mintákat pedig három romániai laboratóriumban is megvizsgálták.
Arról azonban, hogy gyengébb minőségűek-e a nálunk forgalmazott termékek, mint nyugati társaik, csak a későbbiekben hullhat le a lepel.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, levélben kérte belgiumi, németországi, olaszországi, hollandiai, valamint franciaországi kollégáit, tegyék lehetővé a romániai szakemberek számára, hogy megvizsgálják az ott értékesített élelmiszereket, hogy majd össze tudják vetni az itteni mintákkal. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tette meg hamarabb, a szaktárca vezetője azt mondta, előbb biztosítani akarta a romániai lakosságot arról, hogy az itt kínált termékek alkalmasak fogyasztásra.
Amint arról korábban beszámoltunk, Petre Daea mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután felmerült a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól.
Közben viszont az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az eljárás során azt vizsgálják, sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja. Mint ismeretes, mintegy száz termék mintáit megvizsgálva kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra, a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!