Fotó: Pál Árpád
Csak egyetlen termék, egy Franciaországból származó méz bukott meg a román mezőgazdasági minisztérium, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) által végzett vizsgálatokon.
2017. április 11., 11:002017. április 11., 11:00
A nagy bevásárlóközpontok pultjain kínált termékek vizsgálatát azt követően rendelték el, hogy Magyarországon bebizonyosodott, kettős mércét alkalmaznak, és rosszabb minőséget hoznak Közép-Kelet-Európába, mint amilyent a nyugat-európai országokban forgalmaznak. A román hatóságok összesen 175 terméket vettek górcső alá, azt vizsgálták, hogy a termékek összetevője megegyezik-e a címkén feltüntetettekkel, illetve veszélyesek-e az egészségre. Egy francia méz esetében az egyik, a fruktóztartalmat mutató együttható 50 százalékkal meghaladta a normális határt, ám ez sem jelent veszélyt az egészségre. Ebből összesen 396, 500 grammos üveg érkezett Franciaországból, a márkájuk Fleur de miel. 108-at visszavontak, a többit már korábban értékesítették.
A hétfői bejelentés értelmében a Carrefour, a Metro, a Billa, a Cora, a Mega Image, a Penny és a Profi üzletláncok összesen 11 hipermarketjéből gyűjtötték be a vizsgálat alá vetett termékeket, hús, hal, zöldség, gyümölcs, méz, tejtermékek kerültek többek között a laborba. A termékek származási helye az Európai Unió, a mintákat pedig három romániai laboratóriumban is megvizsgálták.
Arról azonban, hogy gyengébb minőségűek-e a nálunk forgalmazott termékek, mint nyugati társaik, csak a későbbiekben hullhat le a lepel.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, levélben kérte belgiumi, németországi, olaszországi, hollandiai, valamint franciaországi kollégáit, tegyék lehetővé a romániai szakemberek számára, hogy megvizsgálják az ott értékesített élelmiszereket, hogy majd össze tudják vetni az itteni mintákkal. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tette meg hamarabb, a szaktárca vezetője azt mondta, előbb biztosítani akarta a romániai lakosságot arról, hogy az itt kínált termékek alkalmasak fogyasztásra.
Amint arról korábban beszámoltunk, Petre Daea mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután felmerült a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól.
Közben viszont az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az eljárás során azt vizsgálják, sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja. Mint ismeretes, mintegy száz termék mintáit megvizsgálva kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra, a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!