Cáfolja a kormány a tb-emelést

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Alaposan felborzolta a kedélyeket szerdán az a sajtóértesülés, miszerint a kormány megemelné a munkavállalók által fizetett társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulás mértékét. A pénzügyminisztérium viszont sietett cáfolni a délelőtti híradások vezető hírét.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2016. szeptember 07., 19:382016. szeptember 07., 19:38


Nagyobb tb, nagyobb fizetés?

A felbolydulást okozó információ szerint egy olyan sürgősségi kormányrendelet terve vár jóváhagyásra, amely a 2016. január elsején hatályba lépett adótörvénykönyv módosítását célozza, és amely jelentős mértékben módosítana az adótörvénykönyv 500 cikkelye közül 200-at. A javaslatok között szerepel például, hogy 21,7 százalékosra nőjön az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási költségvetéshez.

Jelenleg ez a járulék a munkavállaló bruttó fizetésének 10,5 százalékát jelenti, a munkáltató pedig a béralap 15,8 százalékának megfelelő összeget fizet be, ami összességében több, mint a most javasolt érték. De ezt a 21,7 százalékot teljes mértékben az alkalmazott fizetéséből vonnák le, a cégnek pedig normális munkakörülmények között nem kellene tb-járulékot fizetnie. Ha sajátos munkakörülmények állnak fenn, akkor a munkáltatónak a béralap 4,2 százalékát kellene befizetnie a büdzsébe, különleges munkakörülmények esetén pedig 8,4 százalékos a járulék mértéke.
A javaslat arra is javaslatot tesz, hogy ezzel párhuzamosan 21 százalékkal meg kell emelni ama bérek bruttó összegét, amelyek kisebbek vagy egyenlőek öt átlagbérrel. Az ennél nagyobb fizetések esetén 2815 lejjel kellene növelni a bruttó bért.

Minisztériumi cáfolat

A pénzügyminisztérium viszont már délben közleményben sietett leszögezni, hogy Anca Dragu tárcavezető nem vállalt fel egyetlen olyan tervet sem, amely adó- és illetékemelést vagy a kötelező hozzájárulások mértékének növelését tartalmazná. „Amint számtalanszor jeleztük, a pénzügyminisztérium idén nem készül adó- és illetékemelésekre. Csak az adófizetési folyamat egyszerűsítése és a gazdasági tevékenység számára kedvező intézkedések vannak terítéken” – szögezi le a szaktárca közleménye.

Anca Dragu pénzügyminiszter ugyanakkor elmondta, arra kérte a tárca szakértőit, hogy készítsenek egy belső elemzést, amely több forgatókönyvet is tartalmaz az adófizetés egyszerűsítésére, bürokráciamentesítésre, illetve jobb körülmények megteremtésére az üzleti szféra számára. „Nem számoltunk adóemeléssel lehetséges forgatókönyvként az adótörvénykönyv módosítására. Nem rovunk ki pluszadóterheket egyetlen adófizetőre sem, legyen az jogi vagy magánszemély, egyéni vállalkozó vagy szabadúszó” – szögezte le a Cioloș-kormány pénzügyminisztere.

Magyarázatot várnak a pénzügyminisztertől

A politikusokat azonban nem nyugtatták meg a cáfolatok, és valóságos össztüzet zúdítottak a kormányra a választások előtt meglebegtetett adóemelés hallatán. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke még a hivatalos cáfolat előtt azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs legitimitása ilyen kaliberű módosításokra, és abbéli reményének adott hangot, hogy Dacian Cioloș miniszterelnök nem fogja módosítani az adótörvénykönyvet.

Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt még a hivatalos cáfolat előtt kérdeztük a témáról. A honatya azt mondta, értelmetlennek tűnik a változtatás, hiszen a számítógépes könyvelésben nem olyan nagy egyszerűsítés, hogy az illetéket nem két helyről, hanem csak az alkalmazottól vonják le. „Ez csak abban az esetben jelentené a bürokrácia jelentős egyszerűsítését, ha még mindig tintaceruzával könyvelnének a cégek” – jelentette ki a Szatmár megyei politikus.

Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője már a cáfolat után nyilatkozott, bejelentve: meghívják a parlamentbe Anca Dragu pénzügyminisztert, hogy adjon magyarázatot az adóügyi intézkedésekről és a költségvetési hiányról a szeptember 19-ei Kormány órája keretében.

„Azt fogjuk kérni Anca Dragu miniszter asszonytól, hogy mutassa be a konkrét helyzetet, mondja el, min dolgoznak a pénzügyminisztériumban az adóügyek kapcsán, és egyúttal beszéljen a képviselőház előtt arról, milyen súlyos problémái vannak Romániában a költségvetési hiánycél betartása terén. Levélben fordult ugyanis a parlamenthez, amiben abbéli aggodalmának adott hangot, hogy gondok vannak a költségvetési hiánycél betartása terén” – részletezte a liberális képviselő. Nicolăescu egyúttal leszögezte, örül, hogy a pénzügyminisztérium a sajtóhírekkel ellentétben nem készül az adótörvénykönyv módosítására, és jelezte, hogy nem is készülhetne, ugyanis az adóügyi egyezmény értelmében az adótörvénykönyvet nem lehet módosítani hat hónappal a pénzügyi ciklus kezdete előtt.

„Biztos minisztériumi dokumentum”

Az adótörvénykönyv módosítását célzó, napvilágra került dokumentum 99 oldalas, többszörös módosításokat tartalmaz, és biztosan a pénzügyminisztériumban dolgozták ki – vallja eközben Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A testület szerdán nyilvánosan felszólította a pénzügyminisztériumot, hogy közölje velük, ki és milyen céllal dolgozott ezen a dokumentumon, továbbá ki fedezi a módosításoknak a befektetőkre, munkavállalókra és munkáltatókra gyakorolt gazdasági hatását. A CNIPMMR illetékesei ugyanakkor meglepetéssel vették tudomásul, hogy egy 99 oldalas dokumentumot mindössze azért állítottak össze, hogy „zűrzavart keltsen az adófizetők körében”.

A kkv-k országos tanácsának elnöke ugyanakkor arra is kitért, hogy a 2016–2020-as időszak üzleti szférával kapcsolatos kormánytervét 2016. szeptember 13-án mutatja be a CNIPMMR. Ebben pedig az áll, hogy négy évig változatlan formában kell alkalmazni a jelenleg hatályos adótörvénykönyvet. Tehát 2017. január elsejétől a jelenlegi 20 százalékról 19 százalékra kell csökkenteni az általános forgalmi adót (áfa/TVA), el kell törölni az úgynevezett oszlopadót, s a jelenlegi 1-3 százalékos szinten kell tartani a mikrovállalkozások adóját.

Kampányrajt nyugdíjemeléssel

Nemcsak a munkavállalókat és az alkalmazottak érték ugyanakkor meglepetések, a nyugdíjasok sem maradtak bejelentések nélkül, igaz, esetükben sincs még semmi kőbe vésve. Nem döntéshozó kamaraként fogadta el ugyanis a szenátus kedden az adótörvénykönyv módosítását célzó törvénytervezetet, miszerint nem vonnák le többé a 16 százalékos adót az 1050 lejesnél magasabb nyugdíjak értékéből, míg az egészségbiztosítási hozzájárulást az állami költségvetésből fedeznék.
A honatyák 66 támogató és 18 ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett szavazták meg a módosítást.

A Cristiana Anghel, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselője által beterjesztett törvénytervezet hatályon kívül helyezné az adótörvénykönyv 100-as cikkelyét, amely a nyugdíjak adózására vonatkozik, s amely szerint csak az 1050 lejesnél alacsonyabb nyugdíjak részesülnek adómentességben. Az intézkedéssel azonban az előterjesztő pártbeli főnöke sem ért maradéktalanul egyet. Călin Popescu-Tăriceanu, az ALDE társelnöke úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a költségvetés elbírná az összes nyugdíj adójának eltörlését. „Én nagyon szeretném, ha minél kisebb adókat és illetékeket fizetnénk, és minél jobban fejlesztenénk a gazdaságot, az infrastruktúrát, de ez megoldhatatlan feladat” – szögezte le a felsőház elnöke, aki szerint például egy plafonérték bevezetése célszerű lehetne.

A nemzeti liberális párti (PNL) Mariana Câmpeanu még a felsőházi vita során kezdeményezte, hogy ne nőjön minden nyugdíj, mindössze az adómentességet biztosító plafont emeljék 1500 lejre, de kollégái leszavazták. A volt munkaügyi miniszter szerint csak a közepes és nagy nyugdíjjal rendelkezőket segíti a beterjesztett dokumentum, nem pedig a legszegényebbeket. „3,8 millió nyugdíjas havi juttatása nem éri el az 1000 lejt, hogyan fogadják ezt a tényt? Ezek az emberek ugyanazzal a nyugdíjjal maradnak, míg azok, akik 100 milliót (10 ezer új lej – szerk. megj.) kapnak, pluszpénzhez jutnak” – érvelt a liberális politikus.

A szakértők eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy egy hasonló intézkedés teljesen felborítaná a költségvetést. A kormány számításai szerint 2,2 milliárd lejes (500 milliárd euró) deficitet okozna, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékát jelenti.

Romániában jelen pillanatban 5 millió nyugdíjas él. Miközben a többségük az 1000 lejt sem kapja meg, akadnak olyanok, akiknek felhőtlen az öregkoruk. A legmagasabb nyugdíj például bruttó havi 28 825 lej, ha levonjuk belőle az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást és a 16 százalékos adót, akkor is marad 22 628 lej (5017 euró). Ha törvényerőre emelkedne Cristiana Anghel kezdeményezése, akkor megkaphatná a jelenleg az államkasszát gyarapító, csaknem 6200 lejes különbözetet is.

Erdei-Dolóczki: a nagy nyugdíjjal rendelkezők járnának jól

Az RMDSZ-frakcióban ezután döntenek arról, milyen álláspontot képviselnek majd a nyugdíjak adózásának megszüntetéséről – mondta a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István képviselő. Az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja kifejtette, személyes véleménye az, hogy az adómentességgel nem a kisnyugdíjasokat segítené a kormány, hanem a „szemtelenül” magas nyugdíjat felvevők tehetnének még több pénzt zsebre.

„Nem méltányos, hogy aki öt-hatezer lejes nyugdíjat kap, egyáltalán ne fizessen adót, hiszen az is jövedelemnek számít. Egy volt miniszternek vagy nyugalmazott titkosszolgálati alkalmazottnak több ezer lejes nyugdíja van, a nagy jövedelem után fizethetnek adót, és ugyanez vonatkozik a képviselők különleges nyugdíjára is” – fogalmazta meg személyes véleményét a politikus. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ az adótörvénykönyv módosításához megfogalmazott javaslatai között felvetette, hogy emeljék meg a plafont, ami felett alkalmazni lehet az adókulcsot.

Elképzelésük szerint a minimálbér feletti összeget kellene megadóztatni, tehát mivel a jelenlegi minimálbér 1250 lej, egy 1300 lejes nyugdíj esetében a különbözetre, vagyis 50 lejre számolnák ki az adót, de nem tartják kizártnak egy más plafon meghatározását sem – ez lehetne a minimálbér másfélszerese vagy kétszerese is. Erdei-Dolóczki István hangsúlyozta, a képviselőház a döntéshozó testület, és a frakción belül mindenképpen kialakítanak egy közös álláspontot a szavazás előtt. Személyes véleménye szerint a módosítás nem fog átmenni a parlamenten.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból