Miklós Zoltán megsarcolná a társaságok nem kalkulált nyereségét
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Többletadót vetne ki a jellemzően piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett, „szél befújta” nyereségre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint az illeték helyettesíthetné a hosszú ideje emlegetett szolidaritási adót, amely kapcsán azonban nincs egyetértés a bukaresti koalícióban.
2022. június 22., 15:002022. június 22., 15:00
2022. június 22., 15:012022. június 22., 15:01
A válsághelyzetek nyomán nem remélt hasznot húzó vállalatok megadóztatását javasolja Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője. A közgazdász-politikus lapunknak kifejtette, a bukaresti kormánykoalícióban nem született egyezség a szolidaritási adóról, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis nem támogatja.
Ezt a többletadót mintegy 350, 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító társaságokra vetették volna ki, viszont szerepelnek közöttük állami, valamint veszteséges vállalatok is. Miklós Zoltán szerint alternatívaként jöhetne szóba a szolidaritási adóra, és méltányosabb megközelítést tenne lehetővé az ún. „viharadó”, angolul windfall tax.
Ez az illeték nem más, mint olyan többletadó, amelyet a kormány akkor számít fel egy vállalatnak , amikor az nagy mértékű, váratlan nyereséget termel. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a Krónikának kifejtette, a viharadó olyan mechanizmust feltételez, amely révén beazonosítják azokat a tevékenységi területeket,
Az elnevezés onnan származik, hogy míg a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, tehát kárt okoz, másnak „befúj egy váratlan ajándékot” az udvarára, tehát nem várt profitot hoz.
„A vihar a jelenlegi megközelítésben a pandémiát, a szomszédságban zajló háborút jelenti, és vannak olyan tevékenységi területek, melyeknek ez a helyzet kedvezett, a szél befújta az ablakon a nyereséget. A váratlan profit tehát az üzleti terven felül keletkezett, nem a cégek által nyújtott szolgáltatás, vagy az általuk kínált termék versenyképességével magyarázható” – fejtette ki Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya példaként említette, hogy a válsághelyzet kedvezett a gyógyszeriparnak, az egészségügyi magánellátásnak, az energiaiparnak, az üzemanyaggyártóknak és -kereskedőknek, a bankoknak és biztosítóknak, a futárszolgálatoknak, a telekommunikációs vállalatoknak, a szerencsejátékoknak.
„Az állam eddig is kénytelen volt beavatkozni, hogy védje azokat, akiket az elmúlt két év történései sújtottak: a járvány idején hozott gazdasági intézkedésekkel, majd az energiaár-sapkával, ám ez mind rengeteg pénzbe került. Ennek az állami tehernek egy részét vállalnák át ezek a vállalatok a konjunkturális nyereségre időszakosan kirótt többletadó befizetésével” – jelentette ki a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Miklós szerint egyszerűen be lehet azonosítani az extraprofitot: meg kell vizsgálni az érintett ágazatokban a 2018-as, 2019-es adatokat, tehát a „békeidőben” megvalósított nyereségességet, vagyis hogy az üzleti forgalomhoz képest mekkora volt a profitjuk.
Mindezt ugyanakkor ellensúlyozni kell, mert lehet, hogy valaki 30 százalékkal több nyereséget valósított meg, de ha ezt 30 százalékkal több alkalmazottal érte el, ezt ki kell venni a képletből. A többletadót a beazonosított extraprofitra kellene kivetni az RMDSZ képviselője szerint.
Szerinte első lépésben az elvet kell elfogadtatni a koalícióban, utána lehet egyeztetni a részletekről, többek között az adó mértékéről. Miklós Zoltán javaslata szerint a „szél befújta profitra” kivetendő adót kétéves időszakra, 2023-ban és 2024-ben lehetne alkalmazni.
Az adó azért méltányos, mert azt eredményezi, hogy helyreáll a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, melyeknek kedveztek a válságok, illetve azok között, melyeket éppen ellenkezőleg, gazdaságilag nagyon súlyosan érintettek” – állapította meg a honatya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!