Miklós Zoltán megsarcolná a társaságok nem kalkulált nyereségét
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Többletadót vetne ki a jellemzően piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett, „szél befújta” nyereségre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint az illeték helyettesíthetné a hosszú ideje emlegetett szolidaritási adót, amely kapcsán azonban nincs egyetértés a bukaresti koalícióban.
2022. június 22., 15:002022. június 22., 15:00
2022. június 22., 15:012022. június 22., 15:01
A válsághelyzetek nyomán nem remélt hasznot húzó vállalatok megadóztatását javasolja Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője. A közgazdász-politikus lapunknak kifejtette, a bukaresti kormánykoalícióban nem született egyezség a szolidaritási adóról, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis nem támogatja.
Ezt a többletadót mintegy 350, 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító társaságokra vetették volna ki, viszont szerepelnek közöttük állami, valamint veszteséges vállalatok is. Miklós Zoltán szerint alternatívaként jöhetne szóba a szolidaritási adóra, és méltányosabb megközelítést tenne lehetővé az ún. „viharadó”, angolul windfall tax.
Ez az illeték nem más, mint olyan többletadó, amelyet a kormány akkor számít fel egy vállalatnak , amikor az nagy mértékű, váratlan nyereséget termel. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a Krónikának kifejtette, a viharadó olyan mechanizmust feltételez, amely révén beazonosítják azokat a tevékenységi területeket,
Az elnevezés onnan származik, hogy míg a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, tehát kárt okoz, másnak „befúj egy váratlan ajándékot” az udvarára, tehát nem várt profitot hoz.
„A vihar a jelenlegi megközelítésben a pandémiát, a szomszédságban zajló háborút jelenti, és vannak olyan tevékenységi területek, melyeknek ez a helyzet kedvezett, a szél befújta az ablakon a nyereséget. A váratlan profit tehát az üzleti terven felül keletkezett, nem a cégek által nyújtott szolgáltatás, vagy az általuk kínált termék versenyképességével magyarázható” – fejtette ki Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya példaként említette, hogy a válsághelyzet kedvezett a gyógyszeriparnak, az egészségügyi magánellátásnak, az energiaiparnak, az üzemanyaggyártóknak és -kereskedőknek, a bankoknak és biztosítóknak, a futárszolgálatoknak, a telekommunikációs vállalatoknak, a szerencsejátékoknak.
„Az állam eddig is kénytelen volt beavatkozni, hogy védje azokat, akiket az elmúlt két év történései sújtottak: a járvány idején hozott gazdasági intézkedésekkel, majd az energiaár-sapkával, ám ez mind rengeteg pénzbe került. Ennek az állami tehernek egy részét vállalnák át ezek a vállalatok a konjunkturális nyereségre időszakosan kirótt többletadó befizetésével” – jelentette ki a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Miklós szerint egyszerűen be lehet azonosítani az extraprofitot: meg kell vizsgálni az érintett ágazatokban a 2018-as, 2019-es adatokat, tehát a „békeidőben” megvalósított nyereségességet, vagyis hogy az üzleti forgalomhoz képest mekkora volt a profitjuk.
Mindezt ugyanakkor ellensúlyozni kell, mert lehet, hogy valaki 30 százalékkal több nyereséget valósított meg, de ha ezt 30 százalékkal több alkalmazottal érte el, ezt ki kell venni a képletből. A többletadót a beazonosított extraprofitra kellene kivetni az RMDSZ képviselője szerint.
Szerinte első lépésben az elvet kell elfogadtatni a koalícióban, utána lehet egyeztetni a részletekről, többek között az adó mértékéről. Miklós Zoltán javaslata szerint a „szél befújta profitra” kivetendő adót kétéves időszakra, 2023-ban és 2024-ben lehetne alkalmazni.
Az adó azért méltányos, mert azt eredményezi, hogy helyreáll a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, melyeknek kedveztek a válságok, illetve azok között, melyeket éppen ellenkezőleg, gazdaságilag nagyon súlyosan érintettek” – állapította meg a honatya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!