Egyszerűbb. A nyilatkozatot most még elektronikus formában is be lehet küldeni a Cégbíróságra
Fotó: Pixabay.com
Váratlan fordulattal újra nyilatkozatot kell benyújtaniuk a cégeknek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A 15 napos határidő azonban senki szerint nem tartható, így várhatóan a határidőt kitolják októberig. A Krónikának nyilatkozó adószakértő szerint viszont jobb a dokumentumot mielőbb benyújtani, mert lényegesen egyszerűbb az eljárás.
2021. május 12., 10:512021. május 12., 10:51
Újabb fordulat következett be a pénzmosás elleni törvény terén: mégis nyilatkoznia kell valamennyi cégnek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A nyilatkozatot a hatályos törvény értelmében az éves könyvelési mérleg leadása után számított 15 napon belül kell benyújtani. Az újabb módosítást a parlament fogadta el, és április végén már hatályba is lépett. A hirtelen fordulat nyomán várhatóan mégsem kell kapkodniuk a cégek illetékeseinek, a bejelentések értelmében a kormánykoalícióban döntés született, hogy
Claudiu Năsui gazdasági miniszter eközben minap azt nyilatkozta, megpróbálja meggyőzni a koalíciót, hogy térjenek vissza a tavalyi gyakorlathoz, vagyis hogy ne kérjék minden cégtől a nyilatkozat benyújtását, ne „kínozzák a vállalkozókat, több százezer céget a felesleges bürokráciával”. A miniszter szerint ebben a témában tavaly egyet léptek előre, majd a parlament döntésével idén kettőt hátra. Facebook-bejegyzésében a miniszter arra is kitért, hogy
A tárcavezető azt is túlzásnak tartja, hogy ezt nem csak egy alkalommal kell benyújtani, hanem minden évben újra meg újra. Szerinte a parlamentbe „belopták” a módosítást a törvénybe, amikor egyszerre 277 módosító javaslat érkezett be a jogszabály tervezetéhez.
Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy amíg nem sikerül újabb módosítást eszközölni, a cégek 5000 lejes bírságot kockáztatnak, ha nem nyújtják be a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot.
Amint arról korábban is írtunk, egy európai uniós irányelv értelmében minden tagország köteles központi nyilvántartást vezetni a cégek valós kedvezményezetteiről, hogy megelőzzék a pénzmosást. Viszont
Tavaly ezen változtattak a 2020/108-as törvénnyel, és átvették az osztrák modellt, miszerint a Cégbíróságtól egyszerűen begyűjtik a létező adatokat. Viszont az akkori kormány erről nem tájékoztatta időben az Európai Bizottságot, a brüsszeli testület pedig ezt az együttműködés hiányaként értelmezte, és magyarázatot kért. A parlament a kötelezettségszegési eljárástól tartva idén újra módosította a törvényt, holott Claudiu Năsui szerint elég lett volna egy magyarázat.
„Érdemes mielőbb benyújtani a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot, mert egyrészt az érvényben levő jogszabály szerint ez minden cégnek kötelező, másrészt mert még a veszélyhelyzetben és annak lejárta után 90 napig egyszerűsített formában megtehető” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére nyilatkozva Debreczeni János adószakértő. Mint magyarázta,
Ez esetben három dokumentumra van szükség: felhatalmazás a könyvelőnek, egy kérés és a nyilatkozat a valós kedvezményezettről. Ezeket a cégvezető aláírja, átadja a könyvelőnek, aki beszkenneli, és saját elektronikus aláírásával beküldi a Cégbírósághoz.
A későbbiekben, amikor ez az egyszerűsített módszer már nem fog élni, személyesen kell majd bevinni a közjegyző vagy ügyvéd előtt kitöltött nyilatkozatot, ami sokkal bonyolultabb, és akár torlódások is lehetnek a Cégbíróságnál – figyelmeztet az adószakértő. Meglátása szerint sem tartható ugyanakkor a 15 napos határidő, hiszen sok cég már azelőtt leadta az éves mérlegét, hogy a módosított törvény április 30-án megjelent. Debreczeni János ugyanakkor egyetért a miniszterrel, hogy feleslegesen bonyolítják a vállalkozók életét, hiszen minden adat megvan a Cégbíróságnál.
Kérdésünkre arra is kitért, hogy a civil szervezetek, alapítványok esetében nem változott semmi, nekik a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül kell beküldeniük a nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről, az adatokat a törvényszékre kell leadni, majd beküldeni a nyilatkozatot az igazságügyi minisztériumba.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!