HIRDETÉS
Vasile Gliga, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében – értesült a G4media bukaresti hírportál.
Az online újság információi szerint a bukaresti parlamentben 2008 és 2016 között két mandátumot lehúzó politikus 12 ezer euróhoz jutott pályázat útján, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra kapta a támogatást. Vasile Gliga a G4media megkeresésére nem cáfolta, hogy sikeresen pályázott, ám amikor arról faggatták, hogy milyen összeget kapott, bontotta a vonalat, és később nem válaszolt a telefonhívásokra.
A portál megjegyezte, hogy a Maros megyei politikus az első PSD-s tisztségviselő, aki pénzügyi támogatáshoz jut a magyar államtól, ami a G4media szerint annak tudatában érdekes, hogy a kormánypárt folyamatosan elutasítja külföldi hatalmaknak a Románia belügyeibe való beavatkozását.
Legutóbbi, 2016-os keltezésű vagyonbevallása szerint egyébként a szászrégeni illetőségű Gliga ötszáz hektár földterületet birtokol a megyében, és ugyanebben az évben földek bérbeadásából, valamint egyéb mezőgazdasági tevékenységekből közel 160 ezer lejes jövedelme származott. 2015-ben a legfelsőbb bíróság érdekellentét vádjával egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta amiatt, hogy a feleségét alkalmazta parlamenti irodájában.
Különben a G4media szerint a gazdaságfejlesztési program kapcsán „felmerül a kérdés”, hogy tiszteletben tartja-e az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a magyarul nem értő személyek nem jutnak információhoz a projektet lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A portál megkeresésére a bukaresti külügyminisztérium közölte, a két ország között nem született megállapodás a program lebonyolításáról. A tárca hozzátette, a román fél többször is javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy a projektet csakis a bukaresti hatóságok bevonásával, „átlátható és diszkriminációmentes módon” bonyolítsák le, a romániai jogszabályok és az uniós belső piac rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.
– szögezte le a román külügy.
A tárca fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében összeegyeztethetetlen a belső piaccal a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt.
Mindent egybevéve a külügyminisztérium elismerte: jelenleg nem áll módjában megállapítani, hogy a magyar kormányprogram uniós jogot sért-e. Ugyancsak a G4media megkeresésére a bukaresti Versenytanács közölte, nincsenek konkrét információi a programról, viszont az azt lebonyolító alapítvány honlapján feltüntetett információk áttanulmányozása alapján a hivatal szerint megállapítható, hogy az EU-nak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló rendeleteinek tiszteletben tartásával bonyolítják le.
Mint ismert, a magyar kormány a vajdasági projekt mintájára tavaly indította útjára a maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot, a támogatási szerződéseket pedig idén februárban írták alá.
Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak. Az összesen 1,5 milliárd forintos támogatási keretből 335 magánszemély nyert mezőgazdasági támogatást, 71 személy kapott pénzügyi segítséget mezőgazdasági területei telekkönyvezéséhez. Ugyanakkor 72 kis- és középvállalattal írtak alá eszközbeszerzési és 40 mezőgazdasági vállalkozással eszköz- és tenyészállat-beszerzési szerződést.
Az 521 nyertest több mint 570 pályázóból választották ki. Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője korábban elmondta, nem lehet pontosan megállapítani a román nemzetiségű pályázók számát, de arányuk 8-10 százalék körüli volt.
Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerződések aláírásakor februárban Marosvásárhelyen pár mondatban román nyelven is köszöntötte a román anyanyelvű sikeres pályázókat, fontosnak nevezve annak a pozitív fogadtatásnak a fenntartását, amellyel a román kormány viszonyult a programhoz.
Amelynek erdélyi alkalmazásáról egyébként tavaly előzetesen megállapodás született Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter között, ennek keretében Budapest vállalta, hogy a projekt nem diszkriminatív módon fog működni. Lapunk úgy tudja, a budapesti kormány éppen a korábbi román aggályok miatt állt el eredeti szándékától, hogy magyar állampolgársághoz kösse a pályázatban való részvételt. Mint arról nemrég beszámoltunk, a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégiát hamarosan kiterjesztik a Székelyföldre is.
