Bukarest belekötött a magyar programba: kifogásolják, hogy a román hatóságokat kihagyták a gazdaságfejlesztési projektből

Kitámadott rajt. Péter Ferenc tanácselnök, Magyar Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kozma Mónika a program beindításakor •  Fotó: Boda L. Gergely

Kitámadott rajt. Péter Ferenc tanácselnök, Magyar Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kozma Mónika a program beindításakor

Fotó: Boda L. Gergely

Bár elismeri, hogy nem sérti az EU belső piacról szóló rendelkezéseit, a román külügyminisztérium gyanakvással tekint a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjára. Pedig tavaly még rábólintott a román nemzetiségű pályázókat is támogatásban részesítő projektre.

Rostás Szabolcs

2018. augusztus 04., 11:162018. augusztus 04., 11:16

Vasile Gliga, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében – értesült a G4media bukaresti hírportál.

Az online újság információi szerint a bukaresti parlamentben 2008 és 2016 között két mandátumot lehúzó politikus 12 ezer euróhoz jutott pályázat útján, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra kapta a támogatást. Vasile Gliga a G4media megkeresésére nem cáfolta, hogy sikeresen pályázott, ám amikor arról faggatták, hogy milyen összeget kapott, bontotta a vonalat, és később nem válaszolt a telefonhívásokra.

A portál megjegyezte, hogy a Maros megyei politikus az első PSD-s tisztségviselő, aki pénzügyi támogatáshoz jut a magyar államtól, ami a G4media szerint annak tudatában érdekes, hogy a kormánypárt folyamatosan elutasítja külföldi hatalmaknak a Románia belügyeibe való beavatkozását.

Legutóbbi, 2016-os keltezésű vagyonbevallása szerint egyébként a szászrégeni illetőségű Gliga ötszáz hektár földterületet birtokol a megyében, és ugyanebben az évben földek bérbeadásából, valamint egyéb mezőgazdasági tevékenységekből közel 160 ezer lejes jövedelme származott. 2015-ben a legfelsőbb bíróság érdekellentét vádjával egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta amiatt, hogy a feleségét alkalmazta parlamenti irodájában.

Különben a G4media szerint a gazdaságfejlesztési program kapcsán „felmerül a kérdés”, hogy tiszteletben tartja-e az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a magyarul nem értő személyek nem jutnak információhoz a projektet lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.

A portál megkeresésére a bukaresti külügyminisztérium közölte, a két ország között nem született megállapodás a program lebonyolításáról. A tárca hozzátette, a román fél többször is javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy a projektet csakis a bukaresti hatóságok bevonásával, „átlátható és diszkriminációmentes módon” bonyolítsák le, a romániai jogszabályok és az uniós belső piac rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.

Idézet
Felhívtuk a magyar fél figyelmét, hogy a gazdasági segélynyújtás túllép annak a kedvezményes bánásmódnak a körén, amelynek keretében egy állam támogatást nyújthat egy másik állam területén élő kisebbsége számára. Ennek megfelelően ilyen intézkedések csakis a román fél beleegyezésével hozhatóak, kizárva az etnikai jellegű diszkriminációt”

– szögezte le a román külügy.

A tárca fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében összeegyeztethetetlen a belső piaccal a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt.

Mindent egybevéve a külügyminisztérium elismerte: jelenleg nem áll módjában megállapítani, hogy a magyar kormányprogram uniós jogot sért-e. Ugyancsak a G4media megkeresésére a bukaresti Versenytanács közölte, nincsenek konkrét információi a programról, viszont az azt lebonyolító alapítvány honlapján feltüntetett információk áttanulmányozása alapján a hivatal szerint megállapítható, hogy az EU-nak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló rendeleteinek tiszteletben tartásával bonyolítják le.

Mint ismert, a magyar kormány a vajdasági projekt mintájára tavaly indította útjára a maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot, a támogatási szerződéseket pedig idén februárban írták alá.

Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak. Az összesen 1,5 milliárd forintos támogatási keretből 335 magánszemély nyert mezőgazdasági támogatást, 71 személy kapott pénzügyi segítséget mezőgazdasági területei telekkönyvezé­séhez. Ugyanakkor 72 kis- és középvállalattal írtak alá eszközbeszerzési és 40 mezőgazdasági vállalkozással eszköz- és tenyészállat-beszerzési szerződést.

Az 521 nyertest több mint 570 pályázóból választották ki. Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője korábban elmondta, nem lehet pontosan megállapítani a román nemzetiségű pályázók számát, de arányuk 8-10 százalék körüli volt.

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerződések aláírásakor februárban Marosvásárhelyen pár mondatban román nyelven is köszöntötte a román anyanyelvű sikeres pályázókat, fontosnak nevezve annak a pozitív fogadtatásnak a fenntartását, amellyel a román kormány viszonyult a programhoz.

Amelynek erdélyi alkalmazásáról egyébként tavaly előzetesen megállapodás született Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter között, ennek keretében Budapest vállalta, hogy a projekt nem diszkriminatív módon fog működni. Lapunk úgy tudja, a budapesti kormány éppen a korábbi román aggályok miatt állt el eredeti szándékától, hogy magyar állampolgársághoz kösse a pályázatban való részvételt. Mint arról nemrég beszámoltunk, a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégiát hamarosan kiterjesztik a Székelyföldre is.

korábban írtuk

Mezőségi fejlesztési minta a Székelyföldnek: kiterjesztik a magyar kormány erdélyi gazdaságélénkítő stratégiáját
Mezőségi fejlesztési minta a Székelyföldnek: kiterjesztik a magyar kormány erdélyi gazdaságélénkítő stratégiáját

Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-progra

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
2025. május 06., kedd

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt

Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt