Kitámadott rajt. Péter Ferenc tanácselnök, Magyar Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kozma Mónika a program beindításakor
Fotó: Boda L. Gergely
Bár elismeri, hogy nem sérti az EU belső piacról szóló rendelkezéseit, a román külügyminisztérium gyanakvással tekint a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjára. Pedig tavaly még rábólintott a román nemzetiségű pályázókat is támogatásban részesítő projektre.
2018. augusztus 04., 11:162018. augusztus 04., 11:16
Vasile Gliga, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében – értesült a G4media bukaresti hírportál.
Az online újság információi szerint a bukaresti parlamentben 2008 és 2016 között két mandátumot lehúzó politikus 12 ezer euróhoz jutott pályázat útján, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra kapta a támogatást. Vasile Gliga a G4media megkeresésére nem cáfolta, hogy sikeresen pályázott, ám amikor arról faggatták, hogy milyen összeget kapott, bontotta a vonalat, és később nem válaszolt a telefonhívásokra.
A portál megjegyezte, hogy a Maros megyei politikus az első PSD-s tisztségviselő, aki pénzügyi támogatáshoz jut a magyar államtól, ami a G4media szerint annak tudatában érdekes, hogy a kormánypárt folyamatosan elutasítja külföldi hatalmaknak a Románia belügyeibe való beavatkozását.
Különben a G4media szerint a gazdaságfejlesztési program kapcsán „felmerül a kérdés”, hogy tiszteletben tartja-e az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a magyarul nem értő személyek nem jutnak információhoz a projektet lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A portál megkeresésére a bukaresti külügyminisztérium közölte, a két ország között nem született megállapodás a program lebonyolításáról. A tárca hozzátette, a román fél többször is javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy a projektet csakis a bukaresti hatóságok bevonásával, „átlátható és diszkriminációmentes módon” bonyolítsák le, a romániai jogszabályok és az uniós belső piac rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.
– szögezte le a román külügy.
A tárca fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében összeegyeztethetetlen a belső piaccal a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt.
Mindent egybevéve a külügyminisztérium elismerte: jelenleg nem áll módjában megállapítani, hogy a magyar kormányprogram uniós jogot sért-e. Ugyancsak a G4media megkeresésére a bukaresti Versenytanács közölte, nincsenek konkrét információi a programról, viszont az azt lebonyolító alapítvány honlapján feltüntetett információk áttanulmányozása alapján a hivatal szerint megállapítható, hogy az EU-nak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló rendeleteinek tiszteletben tartásával bonyolítják le.
Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak. Az összesen 1,5 milliárd forintos támogatási keretből 335 magánszemély nyert mezőgazdasági támogatást, 71 személy kapott pénzügyi segítséget mezőgazdasági területei telekkönyvezéséhez. Ugyanakkor 72 kis- és középvállalattal írtak alá eszközbeszerzési és 40 mezőgazdasági vállalkozással eszköz- és tenyészállat-beszerzési szerződést.
Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerződések aláírásakor februárban Marosvásárhelyen pár mondatban román nyelven is köszöntötte a román anyanyelvű sikeres pályázókat, fontosnak nevezve annak a pozitív fogadtatásnak a fenntartását, amellyel a román kormány viszonyult a programhoz.
Amelynek erdélyi alkalmazásáról egyébként tavaly előzetesen megállapodás született Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter között, ennek keretében Budapest vállalta, hogy a projekt nem diszkriminatív módon fog működni. Lapunk úgy tudja, a budapesti kormány éppen a korábbi román aggályok miatt állt el eredeti szándékától, hogy magyar állampolgársághoz kösse a pályázatban való részvételt. Mint arról nemrég beszámoltunk, a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégiát hamarosan kiterjesztik a Székelyföldre is.
Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-progra
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás