Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés tervezete 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedd este közzétett jogszabályjavaslatból.
2022. december 07., 07:452022. december 07., 07:45
Az Agerpres által idézett dokumentum szerint 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1396 milliárd lejről 1552 milliárd lejre nő.
A GDP-arányos költségvetési hiány a tervezet szerint jövőre 4,4 százalékos lesz, 2024-re pedig az európai szabályoknak megfelelő 3 százalék alá, 2,95 százalékra csökken. A pénzforgalmi hiány 2024-re 2,95 százalékos lesz, ami szintén megfelel az európai szabályoknak. A központi költségvetés konszolidált kiadásai jövőre elérik a GDP 39,17 százalékának megfelelő 607,924 milliárd lejt.
Ez az összeg 2026-ra 154,2 milliárd lejre nő. A költségvetés jövő évi bevételeit 539,6 milliárd lejre (a GDP 34,77 százalékára) becsüli a tervezet. Ez az összeg 2026-ra 655,1 milliárd lejre nő. A költségvetési bevételek fő forrását a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,1 százaléka) jelentik 2023-ban, ezt követi a hozzáadottérték-adó (21,1 százalék), az EU-tól kapott összegek (13,2 százalék) és a jövedéki adók (7,1 százalék).
a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 8,5 százalékáról 8 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor az idei 2 százalékos csökkenésük után a reálbérek 2023-ban 1,7 százalékkal növekednek.
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de a történtekben nincs szándékosság.
Mint ismeretes, a román kormány az idén 4,6 százalékos GDP-bővülésre számít. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az idei várható román gazdasági növekedési becslését 5,8 százalékra emelte a nyári jelentésben előrevetített 3,9 százalékról. Az uniós végrehajtó szerv ugyanakkor rontotta a jövő évi előrejelzését, így 2023-ban a román bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos bővülésére számít a korábban prognosztizált 2,9 százalék után. Az előrejelzés szerint a román gazdaság 2024-ben 2,2 százalékkal nő.
Ami az inflációt illeti, a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy becsüli, hogy csak 2024-ben lassul újra egyszámjegyűre az infláció, a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!