Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés tervezete 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedd este közzétett jogszabályjavaslatból.
2022. december 07., 07:452022. december 07., 07:45
Az Agerpres által idézett dokumentum szerint 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1396 milliárd lejről 1552 milliárd lejre nő.
A GDP-arányos költségvetési hiány a tervezet szerint jövőre 4,4 százalékos lesz, 2024-re pedig az európai szabályoknak megfelelő 3 százalék alá, 2,95 százalékra csökken. A pénzforgalmi hiány 2024-re 2,95 százalékos lesz, ami szintén megfelel az európai szabályoknak. A központi költségvetés konszolidált kiadásai jövőre elérik a GDP 39,17 százalékának megfelelő 607,924 milliárd lejt.
Ez az összeg 2026-ra 154,2 milliárd lejre nő. A költségvetés jövő évi bevételeit 539,6 milliárd lejre (a GDP 34,77 százalékára) becsüli a tervezet. Ez az összeg 2026-ra 655,1 milliárd lejre nő. A költségvetési bevételek fő forrását a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,1 százaléka) jelentik 2023-ban, ezt követi a hozzáadottérték-adó (21,1 százalék), az EU-tól kapott összegek (13,2 százalék) és a jövedéki adók (7,1 százalék).
a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 8,5 százalékáról 8 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor az idei 2 százalékos csökkenésük után a reálbérek 2023-ban 1,7 százalékkal növekednek.
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de a történtekben nincs szándékosság.
Mint ismeretes, a román kormány az idén 4,6 százalékos GDP-bővülésre számít. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az idei várható román gazdasági növekedési becslését 5,8 százalékra emelte a nyári jelentésben előrevetített 3,9 százalékról. Az uniós végrehajtó szerv ugyanakkor rontotta a jövő évi előrejelzését, így 2023-ban a román bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos bővülésére számít a korábban prognosztizált 2,9 százalék után. Az előrejelzés szerint a román gazdaság 2024-ben 2,2 százalékkal nő.
Ami az inflációt illeti, a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy becsüli, hogy csak 2024-ben lassul újra egyszámjegyűre az infláció, a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!