Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés tervezete 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedd este közzétett jogszabályjavaslatból.
2022. december 07., 07:452022. december 07., 07:45
Az Agerpres által idézett dokumentum szerint 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1396 milliárd lejről 1552 milliárd lejre nő.
A GDP-arányos költségvetési hiány a tervezet szerint jövőre 4,4 százalékos lesz, 2024-re pedig az európai szabályoknak megfelelő 3 százalék alá, 2,95 százalékra csökken. A pénzforgalmi hiány 2024-re 2,95 százalékos lesz, ami szintén megfelel az európai szabályoknak. A központi költségvetés konszolidált kiadásai jövőre elérik a GDP 39,17 százalékának megfelelő 607,924 milliárd lejt.
Ez az összeg 2026-ra 154,2 milliárd lejre nő. A költségvetés jövő évi bevételeit 539,6 milliárd lejre (a GDP 34,77 százalékára) becsüli a tervezet. Ez az összeg 2026-ra 655,1 milliárd lejre nő. A költségvetési bevételek fő forrását a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,1 százaléka) jelentik 2023-ban, ezt követi a hozzáadottérték-adó (21,1 százalék), az EU-tól kapott összegek (13,2 százalék) és a jövedéki adók (7,1 százalék).
a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 8,5 százalékáról 8 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor az idei 2 százalékos csökkenésük után a reálbérek 2023-ban 1,7 százalékkal növekednek.
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de a történtekben nincs szándékosság.
Mint ismeretes, a román kormány az idén 4,6 százalékos GDP-bővülésre számít. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében az idei várható román gazdasági növekedési becslését 5,8 százalékra emelte a nyári jelentésben előrevetített 3,9 százalékról. Az uniós végrehajtó szerv ugyanakkor rontotta a jövő évi előrejelzését, így 2023-ban a román bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos bővülésére számít a korábban prognosztizált 2,9 százalék után. Az előrejelzés szerint a román gazdaság 2024-ben 2,2 százalékkal nő.
Ami az inflációt illeti, a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy becsüli, hogy csak 2024-ben lassul újra egyszámjegyűre az infláció, a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!