Fotó: Pixabay.com
Horvátország január elsején csatlakozott az euróövezethez, és miután lejárt a kéthetes átmeneti időszak, vasárnaptól már csak euróban lehet fizetni az országban – írta a Vecernji List című horvát napilap.
2023. január 15., 18:412023. január 15., 18:41
Az eurót nemzeti valutaként bevezető országok gyakorlata alapján a Horvát Nemzeti Bank (HNB) arra számít, hogy az erre meghatározott időszakban 1,1 milliárd darab forgalomban lévő fémpénzt és 500 millió bankjegyet váltanak be az állampolgárok. Hozzátették:
A fémpénzekből eddig 2600 tonna érkezett be, és a horvát hadsereg egy erre a célra kialakított raktárában halmozták fel őket, ott tárolják majd 54 hónapig. Utána összezúzzák, és az építőiparban használják fel, mint másodlagos nyersanyagot. A bankjegyeket a HNB széfjében őrzik, a megsemmisítés pedig szigorú biztonsági feltételek mellett folyamatosan zajlik. Az összevágott bankjegyeket papír- és kartonhulladékkal keverik és bálázzák, majd eladják olyan cégeknek, amelyek a papírgyártásban alapanyagként újra felhasználják.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet 20. tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszereinek tanácsa (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!