Románia nyolc százalékkal többet, Magyarország – több más közép-európai tagállamhoz hasonlóan – viszont 24 százalékkal kevesebb támogatást kaphat az EU költségvetéséből a brüsszeli elképzelések szerint.
2018. június 01., 12:462018. június 01., 12:46
Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában. Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014–2020-as időszakban volt.
A Brüsszelben kedden közzétett, az MTI által ismertetett terv értelmében Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint. Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné. Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.
Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen. Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig két számjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Sajtótájékoztatóján Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját. A román szociáldemokrata politikus kijelentette, „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”. Crețu később Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy fennállása óta az EU most fordítja a legnagyobb, 374 milliárd eurós összeget a kohéziós politikára.
„Tiszta a lelkiismeretem” – fogalmazott közösségi oldalán a román politikus. A következő uniós költségvetés ügyében Dömötör Csaba, a budapesti miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: az Orbán-kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ne csökkenthessék Magyarország EU-s forrásait. „Már csak azért sem, mert ezek nem ajándékok, hanem kompenzáció azért, amiért Magyarország akkor nyitotta meg a piacait az uniós vállalatok előtt, amikor azok még jelentős versenyelőnyben voltak” – hangoztatta az államtitkár.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Európai Parlament közben tegnap elfogadta a 2021–2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza: a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A törvényhozás vitatja az EB következő többéves költségvetési keretben javasolt számait, a képviselők szerint az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.
Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!