Fotó: Brassó Megye Tanácsa
Politikai leckeként értékelte Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke, hogy a háromszéki politikusok pénzt kérnek a kormánytól a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére.
2019. február 03., 14:362019. február 03., 14:36
2019. február 04., 10:272019. február 04., 10:27
A repülőtér nemcsak Brassó megye, hanem az egész térség fejlődését szolgálja,
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Veștea.
Az ügy előzménye, hogy Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta, arra kérték az RMDSZ csúcsvezetőségét, az idei költségvetésről zajló tárgyalásokon kezeljék prioritásként a brassói repülőteret, és a büdzsében különítsenek el pénzt a beruházásra. „Nem feltétlenül háromszéki fejlesztés, de az egész térség számára létfontosságú, olyan regionális program, amely Háromszéknek, Székelyföldnek gazdasági hasznot hoz. Ezért kértük, hogy a politikai egyeztetések során, a szövetség támogassa, hogy ennek a beruházásnak a finanszírozása kerüljön be az idei országos költségvetésbe” – szögezte le Tamás Sándor.
Hozzátette, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel levélben fordulnak Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, amelyben pénzt kérnek a repülőtérre, és támogatják a brassóiak követeléseit. A közgyűlés elnöke azzal érvelt, hogy 2017-ben Bukarestbe 1,5 millió turista látogatott, miközben Brassóba 1,2 millió, olyan körülmények között, hogy a Brassóba érkezők is kénytelenek voltak a fővárosi repülőtéren leszállni.
– mutatott rá Tamás Sándor. Szerinte bizonyított, hogy a repülőtér 60 kilométeres körzetében ugrásszerűen megélénkül a turizmus és a gazdaság, ehhez mérten kell fejleszteni az infrastruktúrát, és az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások is fel kell készüljenek, javítva a szolgáltatásaik minőségét.
Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy véli, a repülőtér beindulása után megkétszereződik a Háromszékre érkező vendégek száma. Felidézte, hogy az elmúlt öt évben 10 százalékos növekedés volt tapasztalható: tavaly hivatalosan 100 ezer turista fordult meg Háromszéken, akik 500 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyében.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó Megyei Tanács már decemberben hivatalos beadvánnyal fordult a kormányhoz, kérve, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön az idei költségvetésbe. Rámutattak, bár Romániában ötven éve a brassói az első újonnan épülő repülőtér, eddig még egyetlen lej állami támogatást sem kapott, miközben 2006 és 2018 között kizárólag Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!