Látványterv
A Brassó megyei közgyűlés és a Cenk alatti város önkormányzatának jogászai keresik a jogi megoldást, hogy a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megépítésébe beszállhasson a megyeszékhely, sőt Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Kovászna Megyei Tanács is.
2017. május 09., 09:162017. május 09., 09:16
Barabás László, Brassó alpolgármestere hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, mivel a légikikötő területe a megyei önkormányzat tulajdonában van, a város nem eszközölhet ott beruházásokat, ezért keresik a törvényes megoldást, hogy mégis Brassó lehessen a projekt többségi részvényese.
A városháza ígéretei szerint ugyanis ez lendületet adhatna az anyagiak hiányában leállított beruházásnak. A napokban George Scripcaru, Brassó polgármestere úgy nyilatkozott, a légikikötő azért nem épült eddig meg, mert a brassói elöljárók nem tudtak megegyezni, hogy közösen képviseljék az érdekeiket Bukarestben.
„A városi tanács ülésén javasolni fogom, hogy az önkormányzat lépjen be a projektbe, és 51 százalékos többségi részesedéssel vállalja át a költségeket. Meg kell építeni a bekötőutakat, a terminálokat és az irányítótornyot. Transzformátorház létesítéséről egyeztetünk a villanyvállalattal, és a csatornázást is meg kell oldani” – sorolta a teendőket a brassói elöljáró.
A helyi román sajtó szerint Scripcaru úgy fogalmazott,
„A repülőtér nélkül Brassó nem tud továbbfejlődni” – szögezte le a brassói városvezető.
Amint arról korábban beszámoltunk, a megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, de a város további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága. Ezért jönne kapóra, ha csatlakozni tudna a beruházáshoz.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye tanácsa tavaly szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3-3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok azonban csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.
Mint ismeretes, a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A tervek szerint a brassói a bukaresti, otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne, az utasforgalmat és a teherszállítást egyaránt bonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, óránként 400, míg évente 2 millió utas fordulna ott meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.
A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!