Látványterv
A Brassó megyei közgyűlés és a Cenk alatti város önkormányzatának jogászai keresik a jogi megoldást, hogy a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megépítésébe beszállhasson a megyeszékhely, sőt Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Kovászna Megyei Tanács is.
2017. május 09., 09:162017. május 09., 09:16
Barabás László, Brassó alpolgármestere hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, mivel a légikikötő területe a megyei önkormányzat tulajdonában van, a város nem eszközölhet ott beruházásokat, ezért keresik a törvényes megoldást, hogy mégis Brassó lehessen a projekt többségi részvényese.
A városháza ígéretei szerint ugyanis ez lendületet adhatna az anyagiak hiányában leállított beruházásnak. A napokban George Scripcaru, Brassó polgármestere úgy nyilatkozott, a légikikötő azért nem épült eddig meg, mert a brassói elöljárók nem tudtak megegyezni, hogy közösen képviseljék az érdekeiket Bukarestben.
„A városi tanács ülésén javasolni fogom, hogy az önkormányzat lépjen be a projektbe, és 51 százalékos többségi részesedéssel vállalja át a költségeket. Meg kell építeni a bekötőutakat, a terminálokat és az irányítótornyot. Transzformátorház létesítéséről egyeztetünk a villanyvállalattal, és a csatornázást is meg kell oldani” – sorolta a teendőket a brassói elöljáró.
A helyi román sajtó szerint Scripcaru úgy fogalmazott,
„A repülőtér nélkül Brassó nem tud továbbfejlődni” – szögezte le a brassói városvezető.
Amint arról korábban beszámoltunk, a megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, de a város további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága. Ezért jönne kapóra, ha csatlakozni tudna a beruházáshoz.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye tanácsa tavaly szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3-3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok azonban csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.
Mint ismeretes, a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A tervek szerint a brassói a bukaresti, otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne, az utasforgalmat és a teherszállítást egyaránt bonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, óránként 400, míg évente 2 millió utas fordulna ott meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!