Brassó lehet az első romániai város, amely kitiltja a dízel autókat, a polgármester kikéri a lakosság véleményét

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.

Bálint Eszter

2021. március 24., 11:432021. március 24., 11:43

2021. március 24., 11:472021. március 24., 11:47

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott elöljáró Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy Brassó vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, és egyúttal újabb intézkedésekre tett javaslatot, amelyeknek köszönhetően tovább lehetne javítani a város levegőjének minőségét. 

Idézet
Brassó az első a szennyezés ellen intézkedéseket foganatosító városok rangsorában, de még hosszú az út odáig, amikor azt tudjuk mondani, hogy jó minőségű a levegő”

– fogalmazott Allen Coliban a posztban, amelyben a Romániai Egészségügyi Megfigyelő (Observatorul Român de Sănătate) szervezet által készített rangsorra hivatkozott. Amúgy valóban hosszú még az út, hiszen 

a polgármester által a bejegyzéshez csatolt illusztráción is jól látható, az országban legjobban teljesítő Brassónak is mindössze 4,8 pontot sikerült elérnie a lehetséges 10-ből.

•  Fotó: Facebook/Allen Coliban Galéria

Fotó: Facebook/Allen Coliban

Allen Coliban a Facebook-posztban aláhúzta, a toplista összeállítói szerint a levegő minőségének meghatározásában döntő szerep jut a városi tömegközlekedésnek.

Idézet
A sok, dízel és régi autó = részecskékkel teli levegő (PM10, PM2.5), amelyek rákot okoznak (a rákos megbetegedések első oka a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint”

– írta a brassói elöljáró.

Idézte egyúttal azokat az ajánlásokat is, amelyeket a jelentés készítői javasolnak a városok polgármestereinek a levegő minőségének jobbá tétele érdekében. Szerepel közöttük:

• a kerékpárral vagy elektromos járművekkel való közlekedés bátorítása;

• olyan zónák kijelölése, ahová csak a legkevésbé szennyező járművek hajthatnak be;

• adómentesség a kevéssé szennyező autók után;

• a közösségi közlekedés korszerűsítése, vagyis a régi járművek kivonása a forgalomból, helyettük kevésbé szennyező eszközök beszerzése;

•  a dízelautók közlekedésének betiltása a város területén (mint Athénban, Brüsszelben, Berlinben, Madridban, Párizsban).

Allen Coliban hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézkedések egy részét már foganatosították is Brassóban, és

több más is tervben van, mint például a 100 százalékban elektromos tömegközlekedés, kerékpárutak kialakítása, több zöldövezet, tájékoztató kampányok.

korábban írtuk

Célegyenesben a brassói reptér, megépült az utasterminál
Célegyenesben a brassói reptér, megépült az utasterminál

Ha a kivitelezés az ütemterv szerint alakul, az év végére működőképes lehet a brassói nemzetközi repülőtér. Az utasterminál is megépült már, a létesítményben az utolsó simításokat végzik, Adrian-Ioan Veştea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke szerint a beruházás „jó úton halad”.

Miután biztosította a Cenk alatti város lakosait, hogy számára és az USR–PLUS helyi önkormányzati képviselői számára prioritást jelent ebben a mandátumban a szennyezés elleni közdelem,

a polgármester a bejegyzés zárásaként megkérdezte a lakosokat, hogy mit szólnak az ajánlásokban megfogalmazott tiltásokhoz.

A Facebook-bejegyzéshez érkezett kommentek között számos olyant találunk, amelyben a lakosok arra irányítják rá a figyelmet, hogy ebben vagy abban a városrészben mennyire szennyezett a levegő. Többen jelzik, hogy hiába vezetnek be zöld tömegközlekedést a városban, ha

továbbra is behajtanak a nagyon régi és rendkívül szennyező távolsági buszjáratok vagy teherautók.

Mások készek lennének támogatni a dízelautók kitiltását a városból, ám arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a jövedelmek szintje nem összehasonlítható a nyugati városokban élőkével, így ma a legtöbben nemigen keresnek annál többet, mint ami elegendő egy használt, többéves dízelautó megvásárlásához.

Van, aki felteszi a kérdést, hogy mi történjen azokkal a dízelautókkal, amelyekkel megfelelnek a környezetvédelmi szabványoknak.

Többen kérik azt, hogy egy hasonló intézkedést ne egyszerre, hanem fokozatosan vezessenek be.

Vannak továbbá olyanok, akik felháborítónak nevezik, hogy a polgármester „az egyszerű polgárokon” kéri számon a légszennyezést, amikor a gyárak által kibocsátott füst szaga áramlik be az otthonokba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 10., csütörtök

A legkisebb minimálbérek között a magyar és a román

2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

A legkisebb minimálbérek között a magyar és a román
2025. április 10., csütörtök

Von der Leyen örül, hogy Trump elhalasztotta a vámok bevezetését

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.

Von der Leyen örül, hogy Trump elhalasztotta a vámok bevezetését
2025. április 09., szerda

Üresen áll a romániai lakások mintegy negyede

Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.

Üresen áll a romániai lakások mintegy negyede
2025. április 09., szerda

Repülőgép-alkatrészeket fog gyártani Romániában egy német cég

Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.

Repülőgép-alkatrészeket fog gyártani Romániában egy német cég
2025. április 09., szerda

Máris 100 milliárd lejhez közelít a kormány által idén felvett hitelek összege

A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál.

Máris 100 milliárd lejhez közelít a kormány által idén felvett hitelek összege
2025. április 09., szerda

Romániában gyorsabban nőttek az albérleti díjak, mint a lakásárak

A tavalyi negyedik negyedévben 2023 utolsó három hónapjához mérten a lakásárak 4,9 százalékkal, a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Romániában gyorsabban nőttek az albérleti díjak, mint a lakásárak
2025. április 09., szerda

Idén is lesz számítógép-vásárlási program

Az oktatási minisztérium szerdán bejelentette, hogy idén is folytatódik az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási program.

Idén is lesz számítógép-vásárlási program
2025. április 09., szerda

Bolojan: Románia gazdasága meglehetősen bonyolult helyzetben van

A politikusoknak a romániai fejlődésüknek kedvező feltételeket kell teremteniük külföldi befektetők számára – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan ügyvivő államfő.

Bolojan: Románia gazdasága meglehetősen bonyolult helyzetben van
2025. április 09., szerda

A külkereskedelmi mérleg hiánya bő 35 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet

Az idei év első két hónapjában 5,62 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 35,1 százalékkal nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

A külkereskedelmi mérleg hiánya bő 35 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet
2025. április 09., szerda

Ciolacu: terv szerint halad az OECD-csatlakozás folyamata

Terv szerint halad Románia OECD-csatlakozásának folyamata, mivel a 25-ből már 13 bizottságban lezárta a tárgyalásokat, legutóbb a vállalatirányítási bizottságban – számolt be szerdán a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu kormányfő.

Ciolacu: terv szerint halad az OECD-csatlakozás folyamata