Eszközt kaptak arra az önkormányzatok, ha gyorsan pénzre lenne szükségük
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatékony eszköznek nevezték a Krónika által megkeresett polgármesterek a Cîţu-kabinet által szerdán elfogadott rendeletet, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kedvező kamat mellett kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. „Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat” – fogalmazta meg az egyik elöljáró.
2021. július 29., 20:142021. július 29., 20:14
Az anyagilag túlterhelt önkormányzatoknak nyújt segítséget a kormány. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette, hogy az általa vezetett kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. Hozzátette, a hitelt 3-tól 5 évig terjedő futamidőre, a futamidő függvényében 1 és 1,5 százalék közötti kamattal vehetik fel a helyhatóságok.
– húzta alá a kormányfő.
Az intézkedést amúgy már májusban bejelentette Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki akkor azt mondta,
„Egyértelmű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szempontból túlterheltek, ennek az ellensúlyozására eszközökre van szükség, a banki szektor pedig nem mindig tud megfelelően reagálni” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Véleménye szerint az államkincstártól igényelhető pénz stabil hitelrendszert jelent, a kamatok a szabadpiac alsó értékén vannak. Mint mondta, Csíkszeredának nincs hitele, ezzel az eszközzel is megfontoltan bánnak, elvégzik a saját pénzügyi elemzéseiket, és azok alapján döntenek arról, hogy vesznek-e fel kölcsönt az államkincstártól vagy sem.
– mutatott rá a polgármester. Jelezte egyúttal, Csíkszeredának több saját költségvetésű projektje van, ezért minden forrásra, így a kormányzati pénzekre is szükség lesz, hogy egyensúlyban tudják tartani a kiadásokat és a bevételeket.
„Egyszerű és hatékony eszköz az államkincstári hitel, de nem hoz lényeges változást az önkormányzatok tevékenységébe” – fogalmazta meg eközben kérdésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Mint részletezte,
„Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat. Ha gyorsan el kell indítani egy uniós pályázatból vagy a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) által finanszírozott beruházást, le kell szerződni és fizetni kell a cégnek, mielőtt az uniós vagy a kormánypénz megérkezik, akkor valós segítség egy gyors hitel” – sorolta Ilyés Gyula.
Hozzátette: a helyi fejlesztési programokat az éves költségvetési szint mértékéig finanszírozzák, a pénz általában augusztus-szeptemberben elfogy. Ilyenkor a beruházást elkezdő cégek nem állhatnak le, jó, ha beszáll az önkormányzat, akár hitelből is, mert így nagy eséllyel határidőre elkészül a munka.
– mondta a polgármester.
Ilyés Gyula szerint amúgy ezt a lehetőséget nem fogja sok önkormányzat igénybe venni, úgy gondolja, hogy például a nagyvárosok szinte soha nem élnek ezzel. „Egy nagyvárosban nagy összegekkel dolgoznak, nagy beruházásokat végeznek, ezeket általában úgy indítják el, hogy megvan a pénzügyi háttér, belekalkulálva azt is, hogy az uniós finanszírozások, a PNDL-pénzek később érkeznek. A községeknél, kisebb városoknál számíthat, hogy hirtelen elő tudnak teremteni egy kisebb összeget, ki tudnak fizetni egy kivitelezőt, és nem kell leállítani a munkát. Ez a lehetőség benne van a helyi pénzügyek törvényében, általában az év második felében különítenek el erre keretet, az előnye az egyszerűsített procedúra, nem kell bankokat meghívni, egyeztetni, hanem csak benyújtják a dokumentációt, és ha rendben találják, utalják a pénzt. Nem forradalmasítja az önkormányzatok tevékenységét, nem egy csoda, de egy hasznos eszköz” – összegezte Ilyés Gyula.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!