Eszközt kaptak arra az önkormányzatok, ha gyorsan pénzre lenne szükségük
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatékony eszköznek nevezték a Krónika által megkeresett polgármesterek a Cîţu-kabinet által szerdán elfogadott rendeletet, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kedvező kamat mellett kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. „Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat” – fogalmazta meg az egyik elöljáró.
2021. július 29., 20:142021. július 29., 20:14
Az anyagilag túlterhelt önkormányzatoknak nyújt segítséget a kormány. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette, hogy az általa vezetett kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. Hozzátette, a hitelt 3-tól 5 évig terjedő futamidőre, a futamidő függvényében 1 és 1,5 százalék közötti kamattal vehetik fel a helyhatóságok.
– húzta alá a kormányfő.
Az intézkedést amúgy már májusban bejelentette Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki akkor azt mondta,
„Egyértelmű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szempontból túlterheltek, ennek az ellensúlyozására eszközökre van szükség, a banki szektor pedig nem mindig tud megfelelően reagálni” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Véleménye szerint az államkincstártól igényelhető pénz stabil hitelrendszert jelent, a kamatok a szabadpiac alsó értékén vannak. Mint mondta, Csíkszeredának nincs hitele, ezzel az eszközzel is megfontoltan bánnak, elvégzik a saját pénzügyi elemzéseiket, és azok alapján döntenek arról, hogy vesznek-e fel kölcsönt az államkincstártól vagy sem.
– mutatott rá a polgármester. Jelezte egyúttal, Csíkszeredának több saját költségvetésű projektje van, ezért minden forrásra, így a kormányzati pénzekre is szükség lesz, hogy egyensúlyban tudják tartani a kiadásokat és a bevételeket.
„Egyszerű és hatékony eszköz az államkincstári hitel, de nem hoz lényeges változást az önkormányzatok tevékenységébe” – fogalmazta meg eközben kérdésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Mint részletezte,
„Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat. Ha gyorsan el kell indítani egy uniós pályázatból vagy a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) által finanszírozott beruházást, le kell szerződni és fizetni kell a cégnek, mielőtt az uniós vagy a kormánypénz megérkezik, akkor valós segítség egy gyors hitel” – sorolta Ilyés Gyula.
Hozzátette: a helyi fejlesztési programokat az éves költségvetési szint mértékéig finanszírozzák, a pénz általában augusztus-szeptemberben elfogy. Ilyenkor a beruházást elkezdő cégek nem állhatnak le, jó, ha beszáll az önkormányzat, akár hitelből is, mert így nagy eséllyel határidőre elkészül a munka.
– mondta a polgármester.
Ilyés Gyula szerint amúgy ezt a lehetőséget nem fogja sok önkormányzat igénybe venni, úgy gondolja, hogy például a nagyvárosok szinte soha nem élnek ezzel. „Egy nagyvárosban nagy összegekkel dolgoznak, nagy beruházásokat végeznek, ezeket általában úgy indítják el, hogy megvan a pénzügyi háttér, belekalkulálva azt is, hogy az uniós finanszírozások, a PNDL-pénzek később érkeznek. A községeknél, kisebb városoknál számíthat, hogy hirtelen elő tudnak teremteni egy kisebb összeget, ki tudnak fizetni egy kivitelezőt, és nem kell leállítani a munkát. Ez a lehetőség benne van a helyi pénzügyek törvényében, általában az év második felében különítenek el erre keretet, az előnye az egyszerűsített procedúra, nem kell bankokat meghívni, egyeztetni, hanem csak benyújtják a dokumentációt, és ha rendben találják, utalják a pénzt. Nem forradalmasítja az önkormányzatok tevékenységét, nem egy csoda, de egy hasznos eszköz” – összegezte Ilyés Gyula.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!