Eszközt kaptak arra az önkormányzatok, ha gyorsan pénzre lenne szükségük
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatékony eszköznek nevezték a Krónika által megkeresett polgármesterek a Cîţu-kabinet által szerdán elfogadott rendeletet, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kedvező kamat mellett kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. „Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat” – fogalmazta meg az egyik elöljáró.
2021. július 29., 20:142021. július 29., 20:14
Az anyagilag túlterhelt önkormányzatoknak nyújt segítséget a kormány. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette, hogy az általa vezetett kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. Hozzátette, a hitelt 3-tól 5 évig terjedő futamidőre, a futamidő függvényében 1 és 1,5 százalék közötti kamattal vehetik fel a helyhatóságok.
– húzta alá a kormányfő.
Az intézkedést amúgy már májusban bejelentette Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki akkor azt mondta,
„Egyértelmű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szempontból túlterheltek, ennek az ellensúlyozására eszközökre van szükség, a banki szektor pedig nem mindig tud megfelelően reagálni” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Véleménye szerint az államkincstártól igényelhető pénz stabil hitelrendszert jelent, a kamatok a szabadpiac alsó értékén vannak. Mint mondta, Csíkszeredának nincs hitele, ezzel az eszközzel is megfontoltan bánnak, elvégzik a saját pénzügyi elemzéseiket, és azok alapján döntenek arról, hogy vesznek-e fel kölcsönt az államkincstártól vagy sem.
– mutatott rá a polgármester. Jelezte egyúttal, Csíkszeredának több saját költségvetésű projektje van, ezért minden forrásra, így a kormányzati pénzekre is szükség lesz, hogy egyensúlyban tudják tartani a kiadásokat és a bevételeket.
„Egyszerű és hatékony eszköz az államkincstári hitel, de nem hoz lényeges változást az önkormányzatok tevékenységébe” – fogalmazta meg eközben kérdésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Mint részletezte,
„Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat. Ha gyorsan el kell indítani egy uniós pályázatból vagy a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) által finanszírozott beruházást, le kell szerződni és fizetni kell a cégnek, mielőtt az uniós vagy a kormánypénz megérkezik, akkor valós segítség egy gyors hitel” – sorolta Ilyés Gyula.
Hozzátette: a helyi fejlesztési programokat az éves költségvetési szint mértékéig finanszírozzák, a pénz általában augusztus-szeptemberben elfogy. Ilyenkor a beruházást elkezdő cégek nem állhatnak le, jó, ha beszáll az önkormányzat, akár hitelből is, mert így nagy eséllyel határidőre elkészül a munka.
– mondta a polgármester.
Ilyés Gyula szerint amúgy ezt a lehetőséget nem fogja sok önkormányzat igénybe venni, úgy gondolja, hogy például a nagyvárosok szinte soha nem élnek ezzel. „Egy nagyvárosban nagy összegekkel dolgoznak, nagy beruházásokat végeznek, ezeket általában úgy indítják el, hogy megvan a pénzügyi háttér, belekalkulálva azt is, hogy az uniós finanszírozások, a PNDL-pénzek később érkeznek. A községeknél, kisebb városoknál számíthat, hogy hirtelen elő tudnak teremteni egy kisebb összeget, ki tudnak fizetni egy kivitelezőt, és nem kell leállítani a munkát. Ez a lehetőség benne van a helyi pénzügyek törvényében, általában az év második felében különítenek el erre keretet, az előnye az egyszerűsített procedúra, nem kell bankokat meghívni, egyeztetni, hanem csak benyújtják a dokumentációt, és ha rendben találják, utalják a pénzt. Nem forradalmasítja az önkormányzatok tevékenységét, nem egy csoda, de egy hasznos eszköz” – összegezte Ilyés Gyula.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!