2011. november 25., 11:342011. november 25., 11:34
A Moody\'s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.
A hitelminősítő szerint emellett Magyarország „egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra” a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.
A Moody\'s közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a 2010 végén mért 81 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta „érdemben meghaladta” a „Baa3” besorolású országokra jellemző középértéket. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2018-ig 50 százalékra csökkenti az államadósság-rátát, továbbra sem egyértelmű az ennek elérését célzó középtávú kormányzati stratégia. Emellett az, hogy a kormány eddig egyszeri intézkedésekre támaszkodott - mint például a nyugdíjalapok vagyonának likvidálása -, hosszú távon nem fogja javítani az adósság fenntarthatóságát - fogalmazott a leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody\'s.
| Mivel a Moody\'s értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény kiemeli, hogy a döntésnek nincs alapja, mert az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites. Az idén, 7 éves uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt, ezt az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa is megerősíti - emeli ki a tárca, hozzátéve, hogy az ország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes - teszik hozzá. Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar GDP 2011 harmadik negyedéves teljesítménye meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét, és az utóbbi négy negyedévben Magyarország az EU átlagához megközelítő mértékű GDP növekedési rátát tudott felmutatni. A jövő évi költségvetésbe egy igen jelentős, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékrendszert épít be a kormány az eurózóna egyre súlyosbodó adósságválságára való tekintettel, így egy esetlegesen bekövetkező, vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés sem veszélyezteti a maastrichti keretek tartását. A közleményben hangsúlyozzák, hogy Magyarország az idén közel tíz százalékkal csökkentette államadósságát, és az Európai Bizottság által elismert alacsony költségvetési hiány jövőre is hozzájárul az államadósság további fokozatos csökkenéséhez, ráadásul mindez egy olyan európai környezetben történik, ahol sokkal inkább az adósság növekedése jellemző. „A forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt” - olvasható az NGM közleményében. |
Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody\'s szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet.
A cég szerint az is csak „korlátozottan látható”, hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt.
A Moody\'s közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.
Az elemzés szerint a magánszektorbeli adósságleépítésből eredő gyenge hazai kereslet, valamint az olyan strukturális korlátok, mint a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság, még tovább gyengítik az ország középtávú növekedési potenciálját. A külső tényezők közül Magyarországot a fő kereskedelmi partnerek, különösen Németország meggyengült növekedési kilátásai érintik.
A Moody\'s szerint mindemellett a nem teljesítő kinnlevőségek emelkedő aránya, a bankok jövedelmezőségét érintő legutóbbi kormányzati intézkedések, valamint a külföldi tulajdonos bankok csökkenő likviditásnyújtási képessége korlátozza a magyar bankrendszer képességét is arra, hogy hitelkihelyezésekkel támogassa a növekedést.
A hitelminősítő elemzése szerint az osztályzatrontás másik fő tényezője az ország sebezhetősége a külső sokkoktól. Ez az államadósság szerkezetéből ered, amely finanszírozási költségnyomásnak teheti ki a kormányt.
A Moody\'s ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az államadósság hozzávetőleg 64 százalékát nem rezidens befektetők tartják; ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormány bruttó hitelfelvételi igénye jelentős lesz a következő három évben. Az ország általános adósságdinamikáját máris erőteljesen érinti a forint gyengesége, és a gazdaságpolitika hatékonysága körüli bizonytalanság még inkább kikezdheti a piaci bizalmat. Ezt már tükrözi, hogy a hozamok jelentősen emelkedtek 2011 során, aminek következtében nőttek az új kibocsátású adósságok költségei - áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody\'s szerint az is a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz fordult. Ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat, ám a Moody\'s szerint a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi „Baa3”-as besorolással.
A Moody\'s ugyancsak leminősítette a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt, „A1”-ről „A3”-ra, illetve „Baa3”-ről „Ba2”-re.
A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat.
A Moody\'s ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a „Ba1”-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Látogatottsági adatok