Ki kell aknázni minden eddig ki nem termelt energiaforrást, például a palagázt – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Borbély Károly RMDSZ-es energiaügyi államtitkár.
2014. április 01., 17:302014. április 01., 17:30
2014. április 01., 17:502014. április 01., 17:50
– Hogyan látja, mire számíthatnak az ipari fogyasztók és a lakosság, miután a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás alapján végrehajtja a földgáz és a villanyáram árának teljes liberalizációját? Van-e esély a jelenlegi konjunktúrában például rezsicsökkentésre?
– Az energiaszektorban az árpolitika nem a minisztérium hatásköre, ezzel az energiaár-szabályozó hatóság foglalkozik. A minisztérium az energiapolitikákat dolgozza ki, ám úgy vélem, ha megvizsgáljuk a körülményeket, akár rezsicsökkentésre is sor kerülhet. Az elektromos áram már olcsóbb lett, kisebb az ország fogyasztása, Románia 8-9 százalékkal kevesebb energiát használ, mint az előző években, másrészt sokkal több energiát termel, mint eddig, ugyanakkor az ország 80 százalékban belföldi gázt használ. Nyilván van az Európai Unióban egy liberalizációs folyamat, s a tagállamokban kötelező egységes piaci feltételeket teremteni – ezt a román kormány igyekszik betartani és gyakorlatba ültetni –, de az adataink szerint a piaci feltételek alapján az árak nem emelkedhetnek, sőt van esély a csökkenésre is.
– Ön szerint közép- és hosszú távon milyen energiaforrásokra lehet vagy érdemes alapozni az ország az energiapolitikáját?
– Romániának kiváló pozíciója van földrajzi elhelyezkedésének és a természeti adottságainak köszönhetően egyaránt. Nagyon jó hidrológiai potenciállal rendelkezik, és jó lehetőségek vannak a szél, a napenergia, valamint a fosszilis tartalék felhasználása tekintetében. Az igaz, hogy az EU-s energiapolitika „túlpártolta” a zöldenergiák támogatottságát, ezért volt egy bizonyos árnövekedés, amit most a román kormány leállított a zöldigazolványos rendszer elhalasztásával, felfüggesztésével.
Romániának nagyon komolyan kell vennie a regionális szerepét, hiszen fontos lehet az EU-s energiapolitika kivitelezésében. Ehhez hozzájárul a nemrég felfedezett Fekete-tengeri gáztartalék, de a környező országokkal való kapcsolat is jól kamatoztatható Románia és az uniós egységes piac számára is. Például Törökország az egyik legnagyobb energiafelhasználó és termelő a térségben – a török–román politikai és a gazdasági kapcsolatokat ki kell használni az energiaexport területén is.
Másrészt az európai országok nagymértékben függnek energetikai szempontból Oroszországtól, ezért olyan európai energetikai politikát kell összeraknunk, ami valamelyest csökkenti ezt a függőséget. Nehéz ezt megoldani, de jó, hogy foglalkoznak a témával, keresik a megoldásokat. Az európai energetikai politika egyik legnagyobb vesztesége a nemrég felhagyott Nabucco gázvezeték projektje, ami a Kaszpi-tengeri gáztartalékból juttatott volna Románián keresztül Magyarországra és Ausztriába. Mindenképpen ki fog derülni a következő két-három hónap során, hogy az ország mennyire tud élni a helyzetével.
– Barack Obama amerikai elnök az elmúlt héten arról beszélt, hogy ha létrejön a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló megállapodás az Egyesült Államok és az EU között, akkor könnyebbé válhat a cseppfolyósított földgáz exportjának engedélyezése Amerikából, ez pedig csökkentheti Európa függőségét az orosz gáztól. Mennyiben tartja ezt megvalósíthatónak?
– José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már tavaly márciusban arról beszélt, hogy az amerikai gazdaság versenyképessége nagymértékben annak tulajdonítható, hogy az újrahasznosítható energiákra, újszerű erőforrásokra alapozva sikerült hatékony gazdaságot felépíteni. Európában is ki kell aknázni minden eddig ki nem termelt energiaforrást, például a palagázt. Érdekes kérdés, hogy mennyire fogunk mi az amerikai energiatöbbletből Európába importálni, hiszen ez elég bonyolult, már csak ha a távolságot figyelembe vesszük, legalább hatezer kilométerről beszélünk. Ezt sűrítettgáz-technológiával lehetne megoldani, erről megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, de egyelőre a kivitelezés még messze van.
– Az RMDSZ most, kormányon milyen elképzeléseket szeretne érvényesíteni az ország energiastratégiájának alakításakor?
– A következő hat hónap alatt elkészül az ország energiastratégiája, ehhez a minisztérium honlapján lehet különböző javaslatokat megfogalmazni. Szakmai és civil szervezetek valamint önkormányzatok észrevételeit várjuk, hiszen minden kistérségnek sajátos energiapolitikája és erőforrásai vannak, esetükben más és más megoldásokat kell szem előtt tartani. Nekem többek között ezek koordinálása is feladatom.
A tervek szerint a következő hat hónapban végleges formába öntjük, bemutatjuk és közvitára bocsátjuk a stratégiát. Arra törekszünk, hogy erős regionális energiapolitikát tudjunk gyakorlatba ültetni. Fontos, hogy az RMDSZ kormányon van, és ebbe bele tud szólni, az is fontos, hogy az EU-ban komolyan képviseljük ezen a területen is az ország és a romániai magyarság érdekeit.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
szóljon hozzá!