„Nem adhat okot drágításra” – Antal Lóránt a prosumereket segítő, az államfő által visszadobott törvényről

„Nem adhat okot drágításra” – Antal Lóránt a prosumereket segítő, az államfő által visszadobott törvényről

Számlaháború. Kiiktatják a törvényből a drágításra okot adható tételt

Fotó: Jakab Mónika

Minden bizonnyal visszaállítják a kifogásolt határértéket, így az áramszolgáltatóknak semmilyen okuk nem lesz arra, hogy a napelemeseket segítő új törvényre hivatkozva általános áremelést eszközöljenek – jelentette ki a Krónikának Antal Lóránt szenátor. A Klaus Iohannis által a parlamentnek visszaküldött „prosumertörvény” létjogosultságáról, főbb hozadékairól, az államfői kifogásokról és a kilátásba helyezett változtatásokról a jogszabály egyik kidolgozóját, a felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét faggattuk.

Páva Adorján

2023. december 29., 18:572023. december 29., 18:57

Továbbra is rendkívül népszerű Romániában a napelemes elektromosáram-előállító rendszerek beszerelése: idén minden bizonnyal meghaladja a 100 ezret a termelő-fogyasztók, idegen szóval prosumerek száma (azzal együtt is, hogy a jelentős állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása hónapok óta fel van függesztve).

A rohamosan növekvő számok is elengedhetetlenné teszik, hogy pontosabban szabályozzák a jelenséget – ezt tűzte ki célul egy, az RMDSZ által kidolgozott törvény is. Melynek egyik legfontosabb hozadéka, hogy havi pénzügyi elszámolást ír elő a szolgáltatók számára, azaz megszüntetné a jelenlegi áldatlan állapotokat, miszerint akár egy-másfél évet is várniuk kell a prosumereknek a számlákra, pénzügyi kompenzációra. Ugyanakkor ezek a személyek vagy vállalkozások az általuk megtermelt többletenergiát akár kórházaknak, iskoláknak, családtagoknak, hátrányos helyzetben élőknek adományozhatják, vagy akár gázszámláik értékének rendezésére használhatják fel (ha ugyanaz az energiaszolgáltató, mint az elektromos áram esetében).

A parlament még novemberben elfogadta a törvényt, amely amúgy nem aratott osztatlan sikert: több szakértő arra figyelmeztetett, hogy bizonyos előírások általános drágításra késztethetik a szolgáltatókat, amelyek tehát nemcsak a napelemeseket, hanem mindenkit, a hagyományos fogyasztókat is sújthatnák.

A félelmeket Klaus Iohannis államfő is valósnak ítélte, és többek között emiatt nem hirdette ki a jogszabályt: több kifogás megfogalmazásával visszaküldte a parlamentnek újraelemzésre.

A törvény létjogosultságáról, főbb hozadékairól, az államfői kifogásokról és a kilátásba helyezett változtatásokról a jogszabály egyik kidolgozóját, Antal Lóránt szenátort, a felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét faggattuk.

Az RMDSZ politikusa elöljáróban elmondta, az Európai Unió már jó ideje szabályozza a prosumer státust. Románia viszont előnytelen utat választott, nagyon rossz volt az elszámolási rendszer, ezért sokáig nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Az áramtermelő-fogyasztók „létét” szavatoló, az ez irányú beruházási kedvet meghozó korábbi romániai jogszabályokról elmondta: van egy fontos uniós direktíva, a 944-es számú, amely átültetésekor, egy törvénymódosítás beemelésével a bukaresti parlament megteremtette azt a technikai helyzetet, hogy elkezdődjön a megtermelt, illetve az elfogyasztott villamos áram közötti különbség „egy az egyben” történő elszámolása.

„Tehát ha te megtermelsz egy kilowatt áramot, egyet pedig »leszívsz« az országos hálózatból, akkor neked nem kell fizetned az egy kW elfogyasztott aktív áramért, csupán a szállítási költségeket és az úgynevezett zöldkártyaértéket kell állni. Ez volt az a pillanat két évvel ezelőtt, amikor megnyitottuk a kaput az állampolgárok, a vállalkozók előtt, melynek köszönhetően kecsegtetővé vált prosumerré válni” – idézte fel Antal Lóránt.

Galéria

Antal Lóránt: a sok probléma arra ösztönzött minket, hogy előjöjjünk egy törvénymódosítással

Fotó: Beliczay László

Beindult a rendszer, viszont az elosztóhálózat-üzemeltetők és elektromosáram-szolgáltatók – kiemelten az állami tulajdonban lévő DEER, Electrica – nagyon későn állították ki a csatlakozási engedélyeket, a számlákat. „Mindez arra ösztönzött minket, hogy előjöjjünk egy törvénymódosítással, ami például azt írja elő, hogy havi elszámolásra kötelezzük a szolgáltatókat. Hiszen számos olyan helyzetről értesítettek, hogy bár a prosumer minőséget megkapta egy kis- és közepes vállalkozó vagy egy magánszemély, háztartás, fel is szerelték az úgynevezett in-out órát, viszont a számlázás sok esetben nem történt meg, akár egy-másfél év után sem.

Idézet
Ez azt is eredményezi, hogy ingyen kapják a prosumerektől az elosztócégek az úgynevezett technikai működéshez szükséges árammennyiséget, ami egy optimális helyzetet teremtett utóbbiak számára.

Ezért kell bevezetni a kötelező havi elszámolást, hiszen a korábbi törvény által előírt 24 hónapos elszámolás túl hosszú, annyi idő alatt sok minden történhet” – ismertette a szenátor.

Az energiaügyi parlamenti szakbizottság elnöke az elszámolandó tételekről kifejtette, az aktív villamos áram maga a termék, ami a hálózaton „utazik”, a prosumer ezt táplálja be a rendszerbe. Az országos rendszerből leszívott villamos áramért az aktív energia árán túl két díjat kell fizetni: zöldkártyailletéket, illetve az elosztóhálózat-használati (disztribúciós) költségeket. A végösszegben utóbbiak elenyészőek, a fő tétel maga az aktív áram értéke.

„Az viszont már más tál tészta, hogy az országos hálózatból elfogyasztott áram után ezeket a díjakat ki kell-e fizetnie vagy sem a termelést is biztosító prosumernek. Én amondó vagyok, hogy logikus a fizetés, hiszen ahhoz, hogy a hálózatból villamos áramot tudjon leszívni a háztartás vagy a vállalkozás, oda el kell jutnia az energiának. Ennek pedig szállítási költsége van. Innentől kezdve ha valaki áramot termelt, akkor az aktív villamos áramnak az elszámolása történik meg. Arányaiban ez a nagyobb tétel a számlákon, nem az illeték.

Idézet
Ha te például 20 lejnyi áramot szívtál le a hálózatból, annak olyan 10-15 százaléka az az érték, amit az illetékek tesznek ki”

– közölte lapunkkal a politikus. Hozzátette, az elosztócégek piaca szabályozva van, nagyon pontosan meg vannak határozva azok a szállítási és egyéb költségtételek, amelyeket leszámlázhatnak a szolgáltatóknak, azok pedig tovább a fogyasztóknak. A zöldkártyailleték egy országos szintű döntés eredménye, ezen keresztül támogatják a megújulóenergia-források fenntartását, felhasználását.

Az a megkötött szerződéstől függ, hogy konkrétan mennyit fizet egy szolgáltató a betáplált aktív áramért a prosumernek, de az biztos, hogy kevesebbet, mint amennyiért a termelő-fogyasztó vásárolja az országos hálózatból felhasznált energiát, már csak a pluszdíjak felszámolása miatt is.

Az új törvény nem érinti a szállítási és egyéb illetékeket. Viszont arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy havonta elszámolják az aktív villamos áram oda-vissza rendszerének a pontos állását pénzösszegben, és ne várjanak vele akár 24 hónapot.

Galéria

A termelő-fogyasztók havi elszámolást kaphatnak, ha életbe lép a törvény

Fotó: Melinda Instal

A többlettermelés „továbbpasszolásának” lehetőségére kitérve Antal Lóránt kifejtette, ők az adomány szót használták, de átirányításként kell elképzelni. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a többlet villamos áramról beszélünk, amit a prosumer már nem tudott saját célra elhasználni. A törvény lehetőséget teremt, hogy ezt „papíron” egy másik fogyasztási pontra irányítsák át. „Ez azt is eredményezheti, hogy az általunk megtermelt áramot az elosztócégek ne tudják beleegyezésünk nélkül, saját céljaikra, hálózatuk működésére felhasználni. Ehelyett felajánlhatjuk kórházaknak, kultúrotthonoknak, de akár más helyen élő családtagjainknak is” – tájékoztatott a szenátor.

Ezt amúgy évente maximum kétszer lehetne megtenni, hogy „ne boruljon fel a rendszer”, sok különböző kedvezményezett esetén ugyanis bonyolódik az elszámolás. A célintézményt vagy -háztartást – amely csak a különböző díjakat fizetni majd, az odaadományozott aktív áram árát nem – hathavonta lehetne megnevezni, megváltoztatni.

Ehhez persze először is életbe kell lépnie a törvénynek, ami egyelőre nem történt meg. Az elsődleges ok, amiért Klaus Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek a törvényt, egy 400 kilowattos határ 900 kW-osra emelése.

Azaz megemelték (volna) azt a plafont, amely alatt nem kell fizetni az úgynevezett piaci kiegyenlítést.

„Utóbbi azt jelenti, hogy mondjuk reggel 10 órakor 3000 megawatt fogyasztás van Közép-Erdélyben, de erre akkor nincsen elegendő termelési kapacitás, a piacon egyenlőtlenség lép fel, nagyobb a kereslet, mint a kínálat, viszont a villanyt nem kapcsolhatjuk le, valahonnan be kell szerezni a hiányzó energiát. Ekkor indul be a menetrendezés, ami azt jelenti, hogy elkezdünk exportálni vagy az országos diszpécserszolgálat beindít leállított villamosáram-termelő egységeket: általában ilyenkor kapcsolják be a gázzal működő egységeket vagy a vízierőműveket, hogy kielégítsék a többletigényt. A beindított egységnek a kiegyenlítési piacon kell eladnia termékét, ahol drágábban árul, pluszpénzt kap, hiszen egy halaszthatatlan, óriási igényt elégít ki” – írta le a folyamatot a szakpolitikus.

„És akkor ott van ennek az ellenkezője is, amiről a Iohannis által közölt dokumentumban is szó van: 3000 MW-ot termelünk – amiben benne van mondjuk 1000 MW a prosumerektől –, de csak 1500-at fogyasztunk. Ilyenkor »túlfűtés«, túlfeszültség van a hálózatban, és sok esetben az automatizált rendszerek, a trafóállomások kikapcsolnak. Ilyenkor a többlettermelőt úgymond büntetésre terjesztik elő, mert nem volt igény a termékére, de közben a hálózatra nyomást gyakorolt, ezért ő a kiegyenlítési piacon kell majd törlessze azoknak a pénzt, akik megoldották, hogy biztosítva legyen a mondjuk Közép-Erdélyben megtermelt többletenergia úgynevezett menekülési útvonala. Legyen szó diszpécserszolgálatról vagy elosztócégekről” – vázolta.

Az említett, 900 kW-ra megemelt határértékre visszatérve tudni kell, hogy európai szinten is 400 kilowattos kapacitásig van meghatározva a termelő-fogyasztói, azaz prosumer minőség. Afelett már a villamosáram-termelő kategóriába sorolnak. Ebben a minőségben már diszpécserszolgálat monitoroz, egy megawatt fölött pedig már kötelező licencet is kiváltani. 400-500 kW termelés fölött már kötelezettségek adódnak a piaci kiegyenlítéssel kapcsolatban is: „ha a diszpécser arra kér, akkor neked le kell állnod, vagy vissza kell venned a mennyiségből, vagy ha szállításra szólítanak fel, akkor eleget kell tenni neki”. Közben mint termelő, pénzben is fizetni kell a kiegyenlítési piacra.

Mivel a törvény 900 kilowattos kapacitásra emelte volna a prosumer minőséget, ezért addig a határig ezt nem kellett volna megtenni, az esetleges költségek a szolgáltatókra hárultak volna. Ez volt az egyik ok, amiért Iohannis visszaküldte a törvényt újraelemzésre.

Idézet
Meg fogjuk nézni, mit tegyünk ezzel a kérdéskörrel. Több mint valószínű, hogy visszavisszük a határt 400 kilowattra”

– közölte Antal Lóránt, hozzátéve, valóban létezik uniós direktíva is, mely ugyanekkora számot ír elő. A mai romániai törvények értelmében egyébként két prosumer kategóriáról beszélhetünk: a 0-200 kilowatt (a háztartási termelők ide tartoznak) és a 200-400 kilowatt kapacitású termelő-fogyasztókról. Előbbiek esetében mennyiségi, kvantitatív elszámolás van érvényben (mely az aktív energiára vonatkozik), utóbbiak pedig pénzügyi elszámolásban részesülnek az azt megelőző havi úgynevezett azonnali (spot) piaci átlagárak szerint.

Ez most már így is marad, így semmilyen ürügy nem lesz arra, hogy a szolgáltatók áremelést eszközöljenek az új törvényre hivatkozva

– szögezte le Antal Lóránt. Hiszen a mindenkire, tehát nem csak a prosumerekre érvényes általános drágítással a 900 kilowattos plafonemelés miatt riogattak a szolgáltatók. Ugyanakkor a további államfői kifogásokra kitérve a szenátor jelezte, eleget tesznek a kétkamarás rendszer esetleges megkerülését nehezményező, technikai-procedurális jellegű felkérésnek is.

Galéria

A 400 kilowattos termelési kapacitás fölött már nem prosumerekről beszélünk, és ez így is marad

Fotó: Pixabay

A felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét azokra a figyelmeztetésekre is reagáltattuk, miszerint a romániai hálózat kapacitása véges, nem bír el korlátlan számú prosumert, ezért megtörténhet, hogy egy adott ponton akár megtiltják a betáplálást az országos rendszerbe.

korábban írtuk

Rossz hír a prosumereknek: közel a nap, amikor már nem lehet több energiát visszatáplálni az országos hálózatba
Rossz hír a prosumereknek: közel a nap, amikor már nem lehet több energiát visszatáplálni az országos hálózatba

Bár a kormány – kisebb-nagyobb megtorpanásokkal – teljes mellszélességgel támogatja a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beüzemelését, Bende Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy bizony van egy maximális prosumer-szám.

A szenátor felvázolta, Romániában a Transelectrica az országos villamosenergia-átviteli hálózatot működtető állami vállalat, amely azért felel, hogy a termelő oldalról, A pontból B pontba a villamos áramot elszállítsák. Ez magasfeszültségen történik, majd közép- és alacsony feszültségen csatlakoznak az elosztóvállalatok, amelyekből Romániában hat működik, regionális szinten fel van osztva, hogy melyik milyen megyékben érdekelt.

Idézet
Az országos vállalatnak, a Transelectricának a szállítási kapacitása 18-19 ezer megawatt. Ehhez képest az elmúlt időszakban 6-7 ezer megawattot fogyasztottunk Romániában. Ez világos, a két szám közötti különbség jelzi, hogy Romániában messze nincsen szó arról, hogy az országos hálózat úgymond bedobhatja a törölközőt”

– hangsúlyozta. Van azonban „egy másik valóság, és ez az érdekes rész”: problémák lehetnek az elosztócégeknél, amelyek a magasfeszültségről közép- és alacsony feszültségen kapcsolódnak le és építik ki a megyékben az elosztóhálózatot.

„Mégpedig azért, mert az elmúlt 30 évben nem igazán fektettek be hálózatuk karbantartásába, illetve felújításába, bővítésébe, úgymond gépen tartották a pácienst.

Idézet
Éppen ezért néhol fennáll az a helyzet, tipikus történés, hogy a magánszféra, az állampolgár sokkal gyorsabban fejlődött, mint a rendszer, utóbbi nem tudott lépést tartani ezzel”

– érzékeltette a probléma forrását. „Ezért van az, hogy ha adott helyeken több tucat prosumer egy időben táplál be villamos áramot a rendszerbe, akkor akár felmondhatja a szolgálatot a helyi hálózat. De még egyszer mondom: ez nem a magaszfeszültségű országos hálózatot veszélyezteti, hanem a kisebb elosztócégekét. Úgyhogy itt az lenne a fontos, hogy utóbbiak beruházzanak, most nagyon sok uniós pénz áll rendelkezésre, mi is azon dolgozunk, hogy pályázásra ösztönözzük ezeket a vállalkozásokat” – közölte.

Antal Lóránt felhívta az önkormányzatok figyelmét is: ha úgy tapasztalják, hogy nem vergődnek zöld ágra az elosztócégekkel folytatott kommunikációban, forduljanak hozzájuk, hogy „addig üssék a vasat, amíg forró”, mert itt nagyberuházásokról van szó, melyek az energiaügyi minisztérium modernizálási alapjából finanszírozhatók.

Már csak azért is „sokkal jobban oda kellene figyelni”, mert a szeptember 30-ai hivatalos nyilvántartás szerint 92 ezer prosumer volt Romániában, év végére várhatóan számuk átlépi a százezret. Az RMDSZ szenátora kiemelte: egyértelmű, hogy a meglévő termelési kapacitások mellé olyan új termelői kategória lépett a prosumerek révén, amellyel már számolni kell, hiszen már 1200 megawatt körül termelnek, ami „messze nem elhanyagolható mennyiség”.

korábban írtuk

Idén is sötétségbe vész a napelemprogram – Hol segíteni, hol korlátozni akarják a házi áramtermelést
Idén is sötétségbe vész a napelemprogram – Hol segíteni, hol korlátozni akarják a házi áramtermelést

Nincs új a nap alatt: idén is váratlanul leállt a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház program.

korábban írtuk

Jó napot kívánnak a prosumerek, csak közben nehogy mással rosszat tegyenek
Jó napot kívánnak a prosumerek, csak közben nehogy mással rosszat tegyenek

Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a prosumerek előretörését elemző konferencián.

korábban írtuk

Energiaborúra napelemderű: a prosumerré válás fortélyairól
Energiaborúra napelemderű: a prosumerré válás fortélyairól

Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban
2024. június 09., vasárnap

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 májusában 11 541 különnyugdíjat fizettek ki, 70-nel többet, mint előző hónapban.

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj
2024. június 08., szombat

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás

Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás
2024. június 07., péntek

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben

Az európai uniós tagországok szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 7 százalékkal 452,6 millióra emelkedett 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben
2024. június 06., csütörtök

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak

Megváltoztak a városon élő romániaiak pénzköltési szokásai, igyekszenek spórolni, és míg háromból egy munkavállaló rendel ebédet az irodában, 56 százalékuk inkább az otthon csomagolt élelmet eszi napközben – derült ki egy új felmérésből.

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak
2024. június 06., csütörtök

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány

A kormány sürgősségi rendelettel 2,5 milliárd lejjel növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató IMM Plus program költségvetését – jelentette be a kabinet csütörtöki ülésének elején a kormányfő.

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány
2024. június 06., csütörtök

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés

Az idei év első négy hónapjában a nyers adatok szerint 8,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 ugyanezen időszakához képest.

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés
2024. június 06., csütörtök

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet

Jóváhagyja a kormány csütörtöki ülésén a bruttó minimálbér 3300 lejről 3700 lejre emelését – jelentette be az ülés elején a miniszterelnök.

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet