Számlaháború. Kiiktatják a törvényből a drágításra okot adható tételt
Fotó: Jakab Mónika
Minden bizonnyal visszaállítják a kifogásolt határértéket, így az áramszolgáltatóknak semmilyen okuk nem lesz arra, hogy a napelemeseket segítő új törvényre hivatkozva általános áremelést eszközöljenek – jelentette ki a Krónikának Antal Lóránt szenátor. A Klaus Iohannis által a parlamentnek visszaküldött „prosumertörvény” létjogosultságáról, főbb hozadékairól, az államfői kifogásokról és a kilátásba helyezett változtatásokról a jogszabály egyik kidolgozóját, a felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét faggattuk.
2023. december 29., 18:572023. december 29., 18:57
Továbbra is rendkívül népszerű Romániában a napelemes elektromosáram-előállító rendszerek beszerelése: idén minden bizonnyal meghaladja a 100 ezret a termelő-fogyasztók, idegen szóval prosumerek száma (azzal együtt is, hogy a jelentős állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása hónapok óta fel van függesztve).
A rohamosan növekvő számok is elengedhetetlenné teszik, hogy pontosabban szabályozzák a jelenséget – ezt tűzte ki célul egy, az RMDSZ által kidolgozott törvény is. Melynek egyik legfontosabb hozadéka, hogy havi pénzügyi elszámolást ír elő a szolgáltatók számára, azaz megszüntetné a jelenlegi áldatlan állapotokat, miszerint akár egy-másfél évet is várniuk kell a prosumereknek a számlákra, pénzügyi kompenzációra. Ugyanakkor ezek a személyek vagy vállalkozások az általuk megtermelt többletenergiát akár kórházaknak, iskoláknak, családtagoknak, hátrányos helyzetben élőknek adományozhatják, vagy akár gázszámláik értékének rendezésére használhatják fel (ha ugyanaz az energiaszolgáltató, mint az elektromos áram esetében).
A parlament még novemberben elfogadta a törvényt, amely amúgy nem aratott osztatlan sikert: több szakértő arra figyelmeztetett, hogy bizonyos előírások általános drágításra késztethetik a szolgáltatókat, amelyek tehát nemcsak a napelemeseket, hanem mindenkit, a hagyományos fogyasztókat is sújthatnák.
A törvény létjogosultságáról, főbb hozadékairól, az államfői kifogásokról és a kilátásba helyezett változtatásokról a jogszabály egyik kidolgozóját, Antal Lóránt szenátort, a felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét faggattuk.
Az RMDSZ politikusa elöljáróban elmondta, az Európai Unió már jó ideje szabályozza a prosumer státust. Románia viszont előnytelen utat választott, nagyon rossz volt az elszámolási rendszer, ezért sokáig nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Az áramtermelő-fogyasztók „létét” szavatoló, az ez irányú beruházási kedvet meghozó korábbi romániai jogszabályokról elmondta: van egy fontos uniós direktíva, a 944-es számú, amely átültetésekor, egy törvénymódosítás beemelésével a bukaresti parlament megteremtette azt a technikai helyzetet, hogy elkezdődjön a megtermelt, illetve az elfogyasztott villamos áram közötti különbség „egy az egyben” történő elszámolása.
„Tehát ha te megtermelsz egy kilowatt áramot, egyet pedig »leszívsz« az országos hálózatból, akkor neked nem kell fizetned az egy kW elfogyasztott aktív áramért, csupán a szállítási költségeket és az úgynevezett zöldkártyaértéket kell állni. Ez volt az a pillanat két évvel ezelőtt, amikor megnyitottuk a kaput az állampolgárok, a vállalkozók előtt, melynek köszönhetően kecsegtetővé vált prosumerré válni” – idézte fel Antal Lóránt.
Antal Lóránt: a sok probléma arra ösztönzött minket, hogy előjöjjünk egy törvénymódosítással
Fotó: Beliczay László
Beindult a rendszer, viszont az elosztóhálózat-üzemeltetők és elektromosáram-szolgáltatók – kiemelten az állami tulajdonban lévő DEER, Electrica – nagyon későn állították ki a csatlakozási engedélyeket, a számlákat. „Mindez arra ösztönzött minket, hogy előjöjjünk egy törvénymódosítással, ami például azt írja elő, hogy havi elszámolásra kötelezzük a szolgáltatókat. Hiszen számos olyan helyzetről értesítettek, hogy bár a prosumer minőséget megkapta egy kis- és közepes vállalkozó vagy egy magánszemély, háztartás, fel is szerelték az úgynevezett in-out órát, viszont a számlázás sok esetben nem történt meg, akár egy-másfél év után sem.
Ezért kell bevezetni a kötelező havi elszámolást, hiszen a korábbi törvény által előírt 24 hónapos elszámolás túl hosszú, annyi idő alatt sok minden történhet” – ismertette a szenátor.
Az energiaügyi parlamenti szakbizottság elnöke az elszámolandó tételekről kifejtette, az aktív villamos áram maga a termék, ami a hálózaton „utazik”, a prosumer ezt táplálja be a rendszerbe. Az országos rendszerből leszívott villamos áramért az aktív energia árán túl két díjat kell fizetni: zöldkártyailletéket, illetve az elosztóhálózat-használati (disztribúciós) költségeket. A végösszegben utóbbiak elenyészőek, a fő tétel maga az aktív áram értéke.
„Az viszont már más tál tészta, hogy az országos hálózatból elfogyasztott áram után ezeket a díjakat ki kell-e fizetnie vagy sem a termelést is biztosító prosumernek. Én amondó vagyok, hogy logikus a fizetés, hiszen ahhoz, hogy a hálózatból villamos áramot tudjon leszívni a háztartás vagy a vállalkozás, oda el kell jutnia az energiának. Ennek pedig szállítási költsége van. Innentől kezdve ha valaki áramot termelt, akkor az aktív villamos áramnak az elszámolása történik meg. Arányaiban ez a nagyobb tétel a számlákon, nem az illeték.
– közölte lapunkkal a politikus. Hozzátette, az elosztócégek piaca szabályozva van, nagyon pontosan meg vannak határozva azok a szállítási és egyéb költségtételek, amelyeket leszámlázhatnak a szolgáltatóknak, azok pedig tovább a fogyasztóknak. A zöldkártyailleték egy országos szintű döntés eredménye, ezen keresztül támogatják a megújulóenergia-források fenntartását, felhasználását.
Az új törvény nem érinti a szállítási és egyéb illetékeket. Viszont arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy havonta elszámolják az aktív villamos áram oda-vissza rendszerének a pontos állását pénzösszegben, és ne várjanak vele akár 24 hónapot.
A termelő-fogyasztók havi elszámolást kaphatnak, ha életbe lép a törvény
Fotó: Melinda Instal
A többlettermelés „továbbpasszolásának” lehetőségére kitérve Antal Lóránt kifejtette, ők az adomány szót használták, de átirányításként kell elképzelni. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a többlet villamos áramról beszélünk, amit a prosumer már nem tudott saját célra elhasználni. A törvény lehetőséget teremt, hogy ezt „papíron” egy másik fogyasztási pontra irányítsák át. „Ez azt is eredményezheti, hogy az általunk megtermelt áramot az elosztócégek ne tudják beleegyezésünk nélkül, saját céljaikra, hálózatuk működésére felhasználni. Ehelyett felajánlhatjuk kórházaknak, kultúrotthonoknak, de akár más helyen élő családtagjainknak is” – tájékoztatott a szenátor.
Ezt amúgy évente maximum kétszer lehetne megtenni, hogy „ne boruljon fel a rendszer”, sok különböző kedvezményezett esetén ugyanis bonyolódik az elszámolás. A célintézményt vagy -háztartást – amely csak a különböző díjakat fizetni majd, az odaadományozott aktív áram árát nem – hathavonta lehetne megnevezni, megváltoztatni.
Ehhez persze először is életbe kell lépnie a törvénynek, ami egyelőre nem történt meg. Az elsődleges ok, amiért Klaus Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek a törvényt, egy 400 kilowattos határ 900 kW-osra emelése.
„Utóbbi azt jelenti, hogy mondjuk reggel 10 órakor 3000 megawatt fogyasztás van Közép-Erdélyben, de erre akkor nincsen elegendő termelési kapacitás, a piacon egyenlőtlenség lép fel, nagyobb a kereslet, mint a kínálat, viszont a villanyt nem kapcsolhatjuk le, valahonnan be kell szerezni a hiányzó energiát. Ekkor indul be a menetrendezés, ami azt jelenti, hogy elkezdünk exportálni vagy az országos diszpécserszolgálat beindít leállított villamosáram-termelő egységeket: általában ilyenkor kapcsolják be a gázzal működő egységeket vagy a vízierőműveket, hogy kielégítsék a többletigényt. A beindított egységnek a kiegyenlítési piacon kell eladnia termékét, ahol drágábban árul, pluszpénzt kap, hiszen egy halaszthatatlan, óriási igényt elégít ki” – írta le a folyamatot a szakpolitikus.
„És akkor ott van ennek az ellenkezője is, amiről a Iohannis által közölt dokumentumban is szó van: 3000 MW-ot termelünk – amiben benne van mondjuk 1000 MW a prosumerektől –, de csak 1500-at fogyasztunk. Ilyenkor »túlfűtés«, túlfeszültség van a hálózatban, és sok esetben az automatizált rendszerek, a trafóállomások kikapcsolnak. Ilyenkor a többlettermelőt úgymond büntetésre terjesztik elő, mert nem volt igény a termékére, de közben a hálózatra nyomást gyakorolt, ezért ő a kiegyenlítési piacon kell majd törlessze azoknak a pénzt, akik megoldották, hogy biztosítva legyen a mondjuk Közép-Erdélyben megtermelt többletenergia úgynevezett menekülési útvonala. Legyen szó diszpécserszolgálatról vagy elosztócégekről” – vázolta.
Az említett, 900 kW-ra megemelt határértékre visszatérve tudni kell, hogy európai szinten is 400 kilowattos kapacitásig van meghatározva a termelő-fogyasztói, azaz prosumer minőség. Afelett már a villamosáram-termelő kategóriába sorolnak. Ebben a minőségben már diszpécserszolgálat monitoroz, egy megawatt fölött pedig már kötelező licencet is kiváltani. 400-500 kW termelés fölött már kötelezettségek adódnak a piaci kiegyenlítéssel kapcsolatban is: „ha a diszpécser arra kér, akkor neked le kell állnod, vagy vissza kell venned a mennyiségből, vagy ha szállításra szólítanak fel, akkor eleget kell tenni neki”. Közben mint termelő, pénzben is fizetni kell a kiegyenlítési piacra.
Mivel a törvény 900 kilowattos kapacitásra emelte volna a prosumer minőséget, ezért addig a határig ezt nem kellett volna megtenni, az esetleges költségek a szolgáltatókra hárultak volna. Ez volt az egyik ok, amiért Iohannis visszaküldte a törvényt újraelemzésre.
– közölte Antal Lóránt, hozzátéve, valóban létezik uniós direktíva is, mely ugyanekkora számot ír elő. A mai romániai törvények értelmében egyébként két prosumer kategóriáról beszélhetünk: a 0-200 kilowatt (a háztartási termelők ide tartoznak) és a 200-400 kilowatt kapacitású termelő-fogyasztókról. Előbbiek esetében mennyiségi, kvantitatív elszámolás van érvényben (mely az aktív energiára vonatkozik), utóbbiak pedig pénzügyi elszámolásban részesülnek az azt megelőző havi úgynevezett azonnali (spot) piaci átlagárak szerint.
– szögezte le Antal Lóránt. Hiszen a mindenkire, tehát nem csak a prosumerekre érvényes általános drágítással a 900 kilowattos plafonemelés miatt riogattak a szolgáltatók. Ugyanakkor a további államfői kifogásokra kitérve a szenátor jelezte, eleget tesznek a kétkamarás rendszer esetleges megkerülését nehezményező, technikai-procedurális jellegű felkérésnek is.
A 400 kilowattos termelési kapacitás fölött már nem prosumerekről beszélünk, és ez így is marad
Fotó: Pixabay
A felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnökét azokra a figyelmeztetésekre is reagáltattuk, miszerint a romániai hálózat kapacitása véges, nem bír el korlátlan számú prosumert, ezért megtörténhet, hogy egy adott ponton akár megtiltják a betáplálást az országos rendszerbe.
Bár a kormány – kisebb-nagyobb megtorpanásokkal – teljes mellszélességgel támogatja a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beüzemelését, Bende Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy bizony van egy maximális prosumer-szám.
A szenátor felvázolta, Romániában a Transelectrica az országos villamosenergia-átviteli hálózatot működtető állami vállalat, amely azért felel, hogy a termelő oldalról, A pontból B pontba a villamos áramot elszállítsák. Ez magasfeszültségen történik, majd közép- és alacsony feszültségen csatlakoznak az elosztóvállalatok, amelyekből Romániában hat működik, regionális szinten fel van osztva, hogy melyik milyen megyékben érdekelt.
– hangsúlyozta. Van azonban „egy másik valóság, és ez az érdekes rész”: problémák lehetnek az elosztócégeknél, amelyek a magasfeszültségről közép- és alacsony feszültségen kapcsolódnak le és építik ki a megyékben az elosztóhálózatot.
„Mégpedig azért, mert az elmúlt 30 évben nem igazán fektettek be hálózatuk karbantartásába, illetve felújításába, bővítésébe, úgymond gépen tartották a pácienst.
– érzékeltette a probléma forrását. „Ezért van az, hogy ha adott helyeken több tucat prosumer egy időben táplál be villamos áramot a rendszerbe, akkor akár felmondhatja a szolgálatot a helyi hálózat. De még egyszer mondom: ez nem a magaszfeszültségű országos hálózatot veszélyezteti, hanem a kisebb elosztócégekét. Úgyhogy itt az lenne a fontos, hogy utóbbiak beruházzanak, most nagyon sok uniós pénz áll rendelkezésre, mi is azon dolgozunk, hogy pályázásra ösztönözzük ezeket a vállalkozásokat” – közölte.
Antal Lóránt felhívta az önkormányzatok figyelmét is: ha úgy tapasztalják, hogy nem vergődnek zöld ágra az elosztócégekkel folytatott kommunikációban, forduljanak hozzájuk, hogy „addig üssék a vasat, amíg forró”, mert itt nagyberuházásokról van szó, melyek az energiaügyi minisztérium modernizálási alapjából finanszírozhatók.
Már csak azért is „sokkal jobban oda kellene figyelni”, mert a szeptember 30-ai hivatalos nyilvántartás szerint 92 ezer prosumer volt Romániában, év végére várhatóan számuk átlépi a százezret. Az RMDSZ szenátora kiemelte: egyértelmű, hogy a meglévő termelési kapacitások mellé olyan új termelői kategória lépett a prosumerek révén, amellyel már számolni kell, hiszen már 1200 megawatt körül termelnek, ami „messze nem elhanyagolható mennyiség”.
Nincs új a nap alatt: idén is váratlanul leállt a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház program.
Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a prosumerek előretörését elemző konferencián.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!