Leállás. Meghatározatlan ideig felfüggesztették a napelemprogramot egy bírósági döntés miatt
Fotó: Pixabay.com
Nincs új a nap alatt: idén is váratlanul leállt a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház program. Ám a korábbi kiírásokkal ellentétben ezúttal nem a rosszul megtervezett informatikai rendszer, a pályázatokat feldolgozó hatóságnál tapasztalt munkaerőhiány vagy a mindent lefékező bürokrácia miatt „adta be a kulcsot” a projekt, hanem egy bírósági ítélet következtében. Miközben a kormány egyik kezével ezerrel nyomatja a lakosság körében is a megújuló energiaforrásokat, röviddel a csökkentés után adóemelést eszközöl a napelemek terén, az energetikai szabályozó hatóság pedig a termelés korlátozását kéri. Közben hamarosan a prosumereket segíteni kívánó RMDSZ-es törvénytervezet kerül a parlament elé.
2023. szeptember 27., 18:362023. szeptember 27., 18:36
Felfüggesztették a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beüzemelését támogató Zöld ház program lebonyolítását, miután a nagyváradi fellebbviteli bíróság helyt adott egy szerelőcég keresetének. A vállalkozás azok után perelte be a napelemes programot kezelő Környezetvédelmi Alapot (AFM), hogy a hatóság elutasította a cég jelentkezését a projektbe.
Az AFM keddi közleménye szerint a Dhelectric Systems Kft. megóvta azt a határozatot, melynek értelmében nem került fel a hitelesített cégek augusztus 28-án az igazgatóság honlapján közzétett listájára. A nagyváradi fellebbviteli bíróság kedden úgy döntött, hogy helyt ad a szerelőcég keresetének, és a vitás ügy megoldásáig felfüggeszti a programot.
Fenntartják: a hivatalos útmutató előírásai szerint jártak el, amikor kizárták a panaszt emelő céget. Az AFM tájékoztatása szerint májusban jelezték a vállalkozásnak, hogy hiányzik egy dokumentum jelentkezési iratcsomójából, és felkérték, hogy öt napon belül pótolja a megadott internetes felületen. Ám mivel ez nem történt meg, elutasították a csatlakozási kérelmet.
A Dhelectric Systems Kft. megóvta a határozatot, de az állami hatóság fellebbviteli testülete is megalapozottnak ítélte a döntést, amelyet augusztus 28-án közöltek. A szerelőcég azonban bírósághoz fordult az ügyben, mondván: rendelkeznek a szükséges dokumentummal, csak későn látták az értesítést.
Amelyet így is hosszas késlekedés után, szeptember 6-án hozott nyilvánosságra a Környezetvédelmi Alap, ráadásul egy hiányos verziót: olyan vállalkozások sem szerepeltek rajta, amelyek jóváhagyást kaptak; ezt utólag pótolták.
Amint arról beszámoltunk, a Zöld ház program lakossági kedvezményezettjei – akik a májusban indult, júniusban lezárult jelentkezési szakaszok során percek alatt kimerítették a régiójuk számára sorra felkínált összeget – 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyet legkevesebb 2000 lejes önrésszel kell kipótolni. Az idei program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből 87 ezer házra kerülhet napelem.
A jelentkezési szakasz júniusi lezárultát követően a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alapnak kellett közölnie a hatóság által jóváhagyott szerelőcégek listáját. Az első hírek arról szóltak, hogy ez július 15-ig megtörténik, ám szeptember 6-ig kellett várni – azaz a korábbi kiírásokhoz hasonlóan máris megrekedt a folyamat.
Ezek után a pályázati anyagot sikeresen feltöltő személyeknek az AFM internetes felületén, szeptember 6-tól számolva legtöbb 90 napon belül kell megnevezniük az általuk kiválasztott céget, amelynek képviselői – 30 napon belül – ellenőrzik a kliens pályázati anyagát, és sikeresnek vagy sikertelennek minősítik azt. Kedvező válasz esetén az AFM-nek is láttamoznia kell a vállalkozások által elfogadott jelentkezéseket.
Miután valahogy lezárják ezt a szakaszt, a szerelőcégeknek egy évük lesz arra, hogy telepítsék, beüzemeljék a pályázó által megrendelt napelemrendszert. Egyébként a jelentkezők az Inscrierionline.afm.ro internetes felületen választhatták-választhatják ki szerelőcégüket. Az AFM útmutatót is közölt.
Hosszas késlekedés után szerdán közzétette a Környezetvédelmi Alap (AFM) a jóváhagyott szerelőcégek listáját, amelyek részt vesznek a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programban.
A nagyváradi táblabíróság döntése hallatán egyelőre bizonytalan, hogy valóban az állami környezetvédelmi hatóság hibázott, esetleg rosszul állították össze a program szabálykönyvét, amely támadófelületet hagy a megsértődött cégeknek, vagy végül a bíróság is minden rendben talál, csupán a panaszos szerelőcég jogainak védelmében járt el ennyire „körültekintően” – több mint félezer más, hitelesített cég és több tízezer pályázó magánszemély kárára.
Fotó: Pixabay.com
Azonban kijelenthető, hogy az állami hatóságok és döntéshozók szintjén eleve igen nagy a káosz, amikor a megújuló energia hasznosításának lakossági népszerűsítéséről van szó.
Például a korábbi években is meghirdetett, valami oknál fogva mindig akadozó Zöld ház program – ha döcögősen is, de – végeredményben óriási löketet ad a lakossági napelemes áramtermelésnek. Miközben 2018-ban még egyetlen prosumer, azaz termelő-fogyasztó sem volt Romániában (akik az országos hálózatra vannak csatlakoztatva, a pillanatnyi otthoni fogyasztáson túl termelt áramot pedig oda táplálják), most, öt évre rá már több mint 77 ezren vannak. És ugye ott toporog több mint 80 ezer újabb, államilag támogatott pályázó, miközben sokan saját szakállra szereltetnek házukra napelemes rendszert.
Erre az óriási „robbanásra” azonban kísérő (óriás)beruházásokkal kellene felkészülni, hiszen az országos villamosenergia-átviteli hálózat sok helyen nem bír el ekkora „forgalmat”. A szakemberek által régóta hangoztatott, más esetek, például a magyarországi történések láttán egyre valószínűbbnek tűnő veszélyeket immár a hatóságok képviselői is „mormolni” kezdték.
Az állami hatóság vezetője szerint a lehetőségekkel költségcsökkentés, az energiahatékonyság növelése érdekében kell élni, olyan körülmények között, amikor nagyon megugrottak az energiaárak, nem pedig pénzszerzés céljából – mert ugye elméletileg a betáplált áramért fizet a szolgáltató valamilyen formában.
„Látok olyan eseteket, hogy bár egy házban 5 kilowattos a fogyasztás, ha a háztető megengedi, akkor 20 kW-os rendszert telepítenek, mert nem tudnak ellenállni a kísértésnek. És ezáltal oda jutunk, hogy a tőlük tizedik szomszéd már nem tud becsatlakozni, vagy ha igen, akkor problémáink lesznek a kisfeszültségű elosztóhálózattal. Éppen ezért korlátozni kellene a telepítendő teljesítményt a fogyasztáshoz mérten, egy bizonyos százalékban” – nyilatkozta George Niculescu. Aki amúgy hangsúlyozta: szerinte sem kell leállítani a prosumerré válás folyamatát, nem elbátortalanítani akarja az ezen gondolkodókat, csupán „korrekt” megoldásokat szeretne.
Fotó: Pixabay.com
Ehhez képest kifejezetten bátorító intézkedés volt az a törvény, amely révén idén 19-ről 5 százalékosra csökkentették többek között a napelemek után fizetendő általános forgalmi adót. A jogszabályt pontosító módosításokat júliusban hirdette ki az államfő, tehát nem sokkal azelőtt, hogy a nagy bevásárlási láz megindulhatott volna az AFM programján keresztül.
Ezek csak a friss fejlemények: számos más, régóta megoldatlan probléma révén az állam bizony nem törődik a prosumerek gondjaival, sőt egyenesen akadályozza a folyamatot. Közismert, hogy a szolgáltatók bizonyos, egymásnak ellentmondó jogszabálypasszusok miatt régóta nem állítanak ki számlát a termelő-fogyasztóknak, vagy ha igen, akkor érthetetlenül számláznak, nem működik az egy az egyben kompenzáció (a nyáron pluszban megtermelt mennyiséget télen használhassa el a prosumer) vagy a betáplált energiáért nagyon keveset „fizetnek” (és leszámolják az esténként a hálózatból drágán elhasznált áram alapján kiállított összegből).
Emellett a szerelőcégek arra panaszkodnak, hogy az állam rendkívül nehézkesen fizeti ki nekik a Zöld ház program 20 ezer lejes támogatásait, amelyeket eleve saját zsebből kell állniuk, amikor felszerelik a rendszereket. Az AFM a napokban azt válaszolta a Pressone.ro portálnak, hogy még az első, 2019-2020-as kiírásból is maradt még 226 kifizetni való rendszer, míg a 2021-2022-es idény 20 711 jóváhagyott pályázatából csak 6819 esetében utaltak már, a többi még várat magára.
Valamelyest rendet tenne a prosumerekkel szembeni eljárások háza táján az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ dolgozott ki és iktatott a parlamentben. A jogszabály három fontos változást hozna.
harmadrészt előírná, hogy a szolgáltatók ne csak 24 hónap múlva legyenek kötelesek kifizetni a betáplált mennyiséget (ahogyan a jelenlegi szabályozások szólnak), hanem már a rá következő hónapban, ha több a megtermelt, mint az elfogyasztott energia.
Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi szakbizottságának elnöke, a módosítások egyik kezdeményezője kedden, egy energiaügyi rendezvényen úgy fogalmazott, jövő héten kezdődhet a palamenti vitája a tervezetnek. Amelyet amúgy 13 honatya látott el kézjegyével: az RMDSZ mellett a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt, illetve a Nemzeti Liberális Párt két-két képviselője is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!