Beszóltak a központból. Az Európai központi Bank szerint negatív hatással lehet a bankrendszer stabilitására az átgondolatlan kapzsisági adó bevezetése
Az Európai Központi Bank (EKB) egy levélben bírálta a román kormányt, hogy nem egyeztetett a romániai bankok eszközeire kivetett úgynevezett kapzsisági adóról.
2019. február 13., 14:572019. február 13., 14:57
A levelet a Hotnews.ro hírportál tette közzé. A február 5-én keltezett és szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumot Eugen Teodorovici román pénzügyminiszternek címezte az EKB.
A levél szerint az EKB elvárta volna, hogy a román hatóságok konzultáljanak az új adó bevezetéséről, amiről
Az EKB véleményének ki nem kérésével a román kormány megszegte a konzultációs kötelezettségét az európai jegybankkal szemben.
Felhívták a figyelmet, hogy a tavaly decemberben elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendelet nem tartalmaz hatástanulmányt, amely felmérte volna a bankok eszközeire kivetett illeték hatásait, ezért az európai jegybank szerint
„A jövőben az EKB nagyra értékelné, ha a román kormány teljesítené kötelezettségét és a jövőben konzultálna az európai központi bankkal a törvénytervezetről” – olvasható a levélben.
A román kormány által kapzsisági illetéknek nevezett adót a pénzintézeteknek akkor kell fizetniük, ha a bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 2,0 százalék fölé emelkedik. Az illeték a bank eszközeinek 0,1 százalékától indul és a kamat 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
Mugur Isărescu, a román jegybank kormányzója azt kérte kedden a parlamentben, hogy az illetéket ne kössék a bankközi hitelkamatlábhoz, hiszen
A január 1-től hatályban levő kormányrendelet a bankokra, az energia és a telekommunikációs cégekre vet ki új vagy jelentősen megemelt adókat. A rendeletről a végső szót a parlamentnek kell kimondania.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!