Nem elég a terasz. A vendéglátók azt mondják, már a tartalékaikat is felélték
Fotó: Rostás Szabolcs
A koronavírussal újonnan fertőzöttek számának csökkenésétől teszi függővé Ludovic Orban kormányfő a vendéglátóipari egységek belső tereinek megnyitását. A vendéglátósok közben arra panaszkodnak, hogy minden tartalékukat felhasználták, ezért arra kérik a lakosságot, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében tartsák be a szabályokat.
2020. augusztus 05., 19:482020. augusztus 05., 19:48
2020. augusztus 05., 21:102020. augusztus 05., 21:10
Lassan intenzív terápiára szorul a vendéglátóipar, a miniszterelnök azonban nem hajlandó tárgyalni az éttermek belső tereinek újranyitásáról mindaddig, amíg nem csökken az új megbetegedések száma – idézi a Romániai Szállodák és Éttermek Munkáltatói Szervezetének (HORA) elnökét az Agerpres hírügynökség. Daniel Mischie a Ludovic Orban kormányfő, valamint a szállodai, étterem- és vendéglátó ágazat (HoReCa) képviselői közötti szerdai egyeztetést követően beszélt erről.
A szakember úgy nyilatkozott,
„A kormányfő az új esetek nagy száma miatt jelen pillanatban nem hajlandó tárgyalni az éttermek megnyitásáról, de hajlandóságot mutatott arra, hogy amint a számok javulnak, vegyük fontolóra a vendéglők belső tereinek megnyitását. Ezért felhívást intézünk az ebben az iparágban tevékenykedőkhöz és a fogyasztókhoz is, hogy tartsák be a kormány által elrendelt intézkedéseket” – húzta alá a bajba jutott ágazat képviselője.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vendéglátás „lassan intenzív terápiára szorul”, az ezen a területen tevékenykedők minden tartalékukat felhasználták már, nincs erőforrásuk a szektor fenntartására. „Számításaink szerint a koronavírus-járvány előtt a HoReCa-ágazat adta a bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékát, ezen iparág nélkül tehát nem lehetséges a gazdaság újraindítása” – érvelt az újranyitás fontossága mellett.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!