„Fára lehet mászni” a kormány árplafonjától – A helyi vásárlók helyett külföldre juthat a Romániában előállított tüzelőanyag

Égető probléma. A cégek szerint vállalhatatlan a pelletre kivetett árplafon •  Fotó: Pixabay.com

Égető probléma. A cégek szerint vállalhatatlan a pelletre kivetett árplafon

Fotó: Pixabay.com

A faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult, tarthatatlannak bizonyuló helyzetre. Egy Hargita megyei pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás képviselője a Krónikának megerősítette: egyelőre a külföldi értékesítésben látják az egyetlen kiutat.

Oláh Eszter

2022. október 25., 07:482022. október 25., 07:48

Nemcsak a nagy áruházláncokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is kellemetlenül érintette a tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra október elején bevezetett árplafon. Az elméletileg a végső fogyasztókat segítő, ám a vállalkozások érdekeit teljesen mellőző kormányrendelet a visszájára látszik elsülni, hiszen a gyártók és forgalmazó cégek kivonták a piacról a szóban forgó termékeket. Amint arról beszámoltunk, eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.

korábban írtuk

Segítség helyett „megéget” az árplafon: kivonták a forgalomból a tűzifát és a brikettet a barkácsáruházláncok
Segítség helyett „megéget” az árplafon: kivonták a forgalomból a tűzifát és a brikettet a barkácsáruházláncok

Eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.

Mint ismeretes, október 5-ei ülésén a bukaresti kormány rendeletet adott ki, miszerint a tűzifa árát köbméterenként 400 lejben, a fabrikettét tonnánként 1500 lejben, a pelletét pedig tonnánként 2000 lejben korlátozzák. Az intézkedés bírságot is kilátásba helyez az előírást megszegő vállalkozásokkal szemben. Ám az olcsóbb tüzelőanyagra számító polgároknak csalódniuk kellett: a nagy barkácsáruházak ahelyett, hogy csökkentették volna a termékek árát, kivonták a forgalomból az általuk értékesített tűzifát, brikettet. A termékhiány immár a teljes romániai piacra jellemző.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – Korlátozta a kormány a tűzifa, a fabrikett és a pellet árát
FRISSÍTVE – Korlátozta a kormány a tűzifa, a fabrikett és a pellet árát

Köbméterenként 400 lejre korlátozta a kormány a tűzifa árát, az ársapka alapján a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok juthatnak hozzá tüzelőanyaghoz.

A fával vagy fa alapanyagból készült termékkel fűtő lakosság számára rendkívül elkeserítő jelenségre a faipari vállalkozásokat tömörítő Prolemn és a Fordaq erdészeti közösség is felhívta a figyelmet. Közleményükben leszögezték: a tűzifa, a pellet és a brikett eltűnt a nagy forgalmazók kínálatából, miután érvénybe lépett a 2022/134-es számú, árkorlátozásokat bevezető sürgősségi kormányrendelet.

Felmérésükre hivatkozva jelezték: az iparágban tevékenykedők 93 százaléka szerint – közvetett vagy közvetlen módon – súlyosan kihat tevékenységükre az árplafon bevezetése.

Megerősítette mindezt a Krónikának Burján Izabella, a Hargita megyei Ameco pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás értékesítési vezetője is. A Krónikának elmondta, hogy a jelenleg bevezetett árplafon ismeretében az egyetlen megoldást a termékek külföldön történő értékesítésében látják, amíg nem születik olyan megoldás, amely mind a gyártók, mind pedig a vásárlók szempontjait figyelembe veszi.

Nagy volt a kereslet a pellet iránt

A 2006-ban alapított Hargita megyei vállalkozás nemcsak forgalmazással, hanem előállítással is foglalkozik. Elsődleges termékük a pellet és a brikett, néhány éve azonban egy új termelési vonalat is beindítottak, amely innovatív almokat gyárt kisállatok, lovak számára. A cég értékesítési vezetője elmondta, hogy a termékek előállításához kizárólag ipari fát – többnyire vörös-, illetve fehértörzsű fenyőt – használnak, amelyet erdőgazdálkodásból vagy széldöntés nyomán szereznek be. Az energetikai célra szánt, erdei körfák általában nem fűrészelhetők, korhadtak, vagy nem bizonyulnak kellően hosszúnak az egyéb felhasználásokra – magyarázta a szakember. A széldöntött fák nagyobb problémát okoznak, ha az erdőben maradnak, ezért ezeket rendszerint kitermelik és elszállítják.

Idézet
Az utóbbi másfél-két évben folyamatosan ment fel a fa ára. A jelenlegi költségeket figyelembe véve nehéz olyan végső terméket előállítani, amely piacképes”

– panaszolta Burján Izabella.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A préselt tüzelőanyagok iránti igényre, előnyeire rámutatva az értékesítési vezető elmondta, hogy például a pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) égetésekor a levegő és a tüzelőanyag optimálisan adagolható, így a fában levő energia szinte teljes mértékben kiaknázható, elérve a 90% fölötti hatásfokot. Ez jóval magasabb, mint amit a hagyományos tűzifa esetében mérnek, és az a tapasztalat, hogy folyamatosan növekszik a kereslet iránta, hiszen jó alternatívának bizonyul a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.

„A pelletes fűtésrendszer egy több ezer eurós beruházást jelent, előnyei közé tartozik azonban, hogy egy nagyobb tartály feltöltésével gombnyomásra lehet irányítani a fűtést, akár egy héten keresztül. Ilyen szempontból nagyon kényelmes, hogy automatizálható: nyilván ezért is nőtt meg rá a kereslet. Az előző évekhez képest tavaly 30–40, sőt akár 50%-kal nőtt a pelletkazánok eladása. Annak, aki több ezer eurót ruházott be egy ilyen rendszerre, értelemszerűen szüksége van pelletre, ami a fűtést biztosítja” – emelte ki a szakember. A megnövekedett keresletet a bizonytalanná váló gazdaság is befolyásolta. Az értékesítési vezető tapasztalata szerint az emberek igyekeznek olyan fűtésrendszert beszerezni, amely hosszú távon elérhető és biztonságot nyújt.

Az elmúlt hetek történéseit figyelembe véve ez azonban megdőlni látszik: mind a gyártók, mind pedig a felhasználók problémákkal néznek szembe, és a mindkét oldalon jelen lévő bizonytalanság kilátástalan helyzetet generált

– tette hozzá.

Fenntarthatatlan, abszurd helyzet

A tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra bevezetett árplafon kapcsán elmondta, hogy a folyton változó, növekedő energiaárak ismeretében ez olyan pluszteher, amely miatt nem tudják fenntartani a vállalkozásukat, azaz csődbe kerülhetnek.

„Az elgondolás jó, valahogyan tényleg segíteni kell a fogyasztókat, hiszen nagyon felmentek az árak, viszont nem kényszeríthetik a magánszférát és a cégeket arra, hogy emiatt mínuszba menjenek. Teljesen abszurd helyzet, nem vihetjük a vállalkozásunkat mínuszba, hogy segítsünk a végső felhasználónak” – hívta fel a figyelmet Burján Izabella.

Hozzátette, a problémának egy morális oldala is van, hiszen azzal szembesülnek, hogy a vásárló jön a tüzelőanyagért, mert hamarosan itt van a fűtésszezon, de nem tudják kiszolgálni.

Mint mondta, azt látja, hogy az emberek hajlandók lennének kifizetni a piaci árat, hiszen számolnak azzal, hogy mindennek felment az ára. Meglátása szerint a helyzet nem jó, de még mindig jobb, mint fűtés nélkül maradni a téli szezon előtt. „Muszáj valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre, mert ez nem fenntartható – csak kétségbeesést és bizonytalanságot szül” – szögezte le a székelyföldi cég képviselője.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Külföldi értékesítés, belföldi kivárás

A kialakult helyzetre a Hargita megyei vállalkozás a termékek külföldön történő értékesítésében látja az átmeneti megoldást. Az elmúlt években a cég főként a román piacra fókuszálódott, és igyekezett a termékeit országon belül értékesíteni, ám a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Mint elmondták, a vállalkozás fennmaradása érdekében újra meg kell célozniuk a külföldi klienseket, ha nem akarják végleg lehúzni a rolót. A helyzet abszurditása, hogy ezzel viszont épp a helyi fogyasztók kerülnek hátrányos helyzetbe.

Idézet
A termék eltűnt a piacról. Hogyan tudnánk a romániai viszonteladók számára úgy értékesíteni a terméket, hogy az ne haladja meg a pellet tonnánkénti 2000 lejes árplafonját, miközben erre még rájön a fuvar, az árrés, illetve a saját profit? Képtelen helyzet, egyszerűen nem lehet”

– emelte ki az értékesítési vezető.

Hozzátette, amíg a kormány semmilyen támogatást nem nyújt a gyártó cégeknek, nehéz lesz megoldást találni a helyzetre. „Egyelőre várunk, abban bízva, hogy születik egy olyan döntés, amely mind a gyártó cégekre, mind pedig a végső felhasználókra pozitívan hat, hiszen a jelenleg bevezetett árplafon csak káoszt kreál” – összegzett Burján Izabella.

3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 24., kedd

Új nyaralási trend: a JOMO a jelszó a fiatalok körében

Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.

Új nyaralási trend: a JOMO a jelszó a fiatalok körében
2025. június 24., kedd

Concordia: aggasztják az üzleti szférát a tervezett adóemelések

A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.

Concordia: aggasztják az üzleti szférát a tervezett adóemelések
2025. június 24., kedd

A mezőgazdasági termelés további támogatását várják el az új kormánytól a falugazdászok

A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.

A mezőgazdasági termelés további támogatását várják el az új kormánytól a falugazdászok
2025. június 24., kedd

Bérszakadékok Romániában: egyes ágazatokban 11 ezer, másokban 3000 lej a nettó havi fizetés

Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.

Bérszakadékok Romániában: egyes ágazatokban 11 ezer, másokban 3000 lej a nettó havi fizetés
2025. június 24., kedd

Egyre többet költ étteremben a romániai lakosság, amire rátesz egy lapáttal az áfaemelés

A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.

Egyre többet költ étteremben a romániai lakosság, amire rátesz egy lapáttal az áfaemelés
2025. június 23., hétfő

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései
2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet