Égető probléma. A cégek szerint vállalhatatlan a pelletre kivetett árplafon
Fotó: Pixabay.com
A faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult, tarthatatlannak bizonyuló helyzetre. Egy Hargita megyei pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás képviselője a Krónikának megerősítette: egyelőre a külföldi értékesítésben látják az egyetlen kiutat.
2022. október 25., 07:482022. október 25., 07:48
Nemcsak a nagy áruházláncokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is kellemetlenül érintette a tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra október elején bevezetett árplafon. Az elméletileg a végső fogyasztókat segítő, ám a vállalkozások érdekeit teljesen mellőző kormányrendelet a visszájára látszik elsülni, hiszen a gyártók és forgalmazó cégek kivonták a piacról a szóban forgó termékeket. Amint arról beszámoltunk, eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Mint ismeretes, október 5-ei ülésén a bukaresti kormány rendeletet adott ki, miszerint a tűzifa árát köbméterenként 400 lejben, a fabrikettét tonnánként 1500 lejben, a pelletét pedig tonnánként 2000 lejben korlátozzák. Az intézkedés bírságot is kilátásba helyez az előírást megszegő vállalkozásokkal szemben. Ám az olcsóbb tüzelőanyagra számító polgároknak csalódniuk kellett: a nagy barkácsáruházak ahelyett, hogy csökkentették volna a termékek árát, kivonták a forgalomból az általuk értékesített tűzifát, brikettet. A termékhiány immár a teljes romániai piacra jellemző.
Köbméterenként 400 lejre korlátozta a kormány a tűzifa árát, az ársapka alapján a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok juthatnak hozzá tüzelőanyaghoz.
A fával vagy fa alapanyagból készült termékkel fűtő lakosság számára rendkívül elkeserítő jelenségre a faipari vállalkozásokat tömörítő Prolemn és a Fordaq erdészeti közösség is felhívta a figyelmet. Közleményükben leszögezték: a tűzifa, a pellet és a brikett eltűnt a nagy forgalmazók kínálatából, miután érvénybe lépett a 2022/134-es számú, árkorlátozásokat bevezető sürgősségi kormányrendelet.
Megerősítette mindezt a Krónikának Burján Izabella, a Hargita megyei Ameco pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás értékesítési vezetője is. A Krónikának elmondta, hogy a jelenleg bevezetett árplafon ismeretében az egyetlen megoldást a termékek külföldön történő értékesítésében látják, amíg nem születik olyan megoldás, amely mind a gyártók, mind pedig a vásárlók szempontjait figyelembe veszi.
A 2006-ban alapított Hargita megyei vállalkozás nemcsak forgalmazással, hanem előállítással is foglalkozik. Elsődleges termékük a pellet és a brikett, néhány éve azonban egy új termelési vonalat is beindítottak, amely innovatív almokat gyárt kisállatok, lovak számára. A cég értékesítési vezetője elmondta, hogy a termékek előállításához kizárólag ipari fát – többnyire vörös-, illetve fehértörzsű fenyőt – használnak, amelyet erdőgazdálkodásból vagy széldöntés nyomán szereznek be. Az energetikai célra szánt, erdei körfák általában nem fűrészelhetők, korhadtak, vagy nem bizonyulnak kellően hosszúnak az egyéb felhasználásokra – magyarázta a szakember. A széldöntött fák nagyobb problémát okoznak, ha az erdőben maradnak, ezért ezeket rendszerint kitermelik és elszállítják.
– panaszolta Burján Izabella.
Fotó: Pixabay.com
A préselt tüzelőanyagok iránti igényre, előnyeire rámutatva az értékesítési vezető elmondta, hogy például a pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) égetésekor a levegő és a tüzelőanyag optimálisan adagolható, így a fában levő energia szinte teljes mértékben kiaknázható, elérve a 90% fölötti hatásfokot. Ez jóval magasabb, mint amit a hagyományos tűzifa esetében mérnek, és az a tapasztalat, hogy folyamatosan növekszik a kereslet iránta, hiszen jó alternatívának bizonyul a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
„A pelletes fűtésrendszer egy több ezer eurós beruházást jelent, előnyei közé tartozik azonban, hogy egy nagyobb tartály feltöltésével gombnyomásra lehet irányítani a fűtést, akár egy héten keresztül. Ilyen szempontból nagyon kényelmes, hogy automatizálható: nyilván ezért is nőtt meg rá a kereslet. Az előző évekhez képest tavaly 30–40, sőt akár 50%-kal nőtt a pelletkazánok eladása. Annak, aki több ezer eurót ruházott be egy ilyen rendszerre, értelemszerűen szüksége van pelletre, ami a fűtést biztosítja” – emelte ki a szakember. A megnövekedett keresletet a bizonytalanná váló gazdaság is befolyásolta. Az értékesítési vezető tapasztalata szerint az emberek igyekeznek olyan fűtésrendszert beszerezni, amely hosszú távon elérhető és biztonságot nyújt.
– tette hozzá.
A tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra bevezetett árplafon kapcsán elmondta, hogy a folyton változó, növekedő energiaárak ismeretében ez olyan pluszteher, amely miatt nem tudják fenntartani a vállalkozásukat, azaz csődbe kerülhetnek.
„Az elgondolás jó, valahogyan tényleg segíteni kell a fogyasztókat, hiszen nagyon felmentek az árak, viszont nem kényszeríthetik a magánszférát és a cégeket arra, hogy emiatt mínuszba menjenek. Teljesen abszurd helyzet, nem vihetjük a vállalkozásunkat mínuszba, hogy segítsünk a végső felhasználónak” – hívta fel a figyelmet Burján Izabella.
Mint mondta, azt látja, hogy az emberek hajlandók lennének kifizetni a piaci árat, hiszen számolnak azzal, hogy mindennek felment az ára. Meglátása szerint a helyzet nem jó, de még mindig jobb, mint fűtés nélkül maradni a téli szezon előtt. „Muszáj valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre, mert ez nem fenntartható – csak kétségbeesést és bizonytalanságot szül” – szögezte le a székelyföldi cég képviselője.
Fotó: Pixabay.com
A kialakult helyzetre a Hargita megyei vállalkozás a termékek külföldön történő értékesítésében látja az átmeneti megoldást. Az elmúlt években a cég főként a román piacra fókuszálódott, és igyekezett a termékeit országon belül értékesíteni, ám a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Mint elmondták, a vállalkozás fennmaradása érdekében újra meg kell célozniuk a külföldi klienseket, ha nem akarják végleg lehúzni a rolót. A helyzet abszurditása, hogy ezzel viszont épp a helyi fogyasztók kerülnek hátrányos helyzetbe.
– emelte ki az értékesítési vezető.
Hozzátette, amíg a kormány semmilyen támogatást nem nyújt a gyártó cégeknek, nehéz lesz megoldást találni a helyzetre. „Egyelőre várunk, abban bízva, hogy születik egy olyan döntés, amely mind a gyártó cégekre, mind pedig a végső felhasználókra pozitívan hat, hiszen a jelenleg bevezetett árplafon csak káoszt kreál” – összegzett Burján Izabella.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás