Égi erő. A NATO-tagországoknak meg kell tudniuk védeni magukat
Fotó: Facebook/NATO
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
2025. június 24., 15:142025. június 24., 15:14
2025. június 24., 15:172025. június 24., 15:17
A kedden kezdődő, kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozóhoz kapcsolódó pódiumbeszélgetésen Mark Rutte hangsúlyozta, az Egyesült Államok vezetésének NATO melletti teljes mértékű elkötelezettsége és támogatása azzal az elvárással jár, hogy az európai országok és Kanada többet költsenek védelemre.
Kijelentette: a tagországoknak meg kell tudniuk védeni magukat. Fel kell gyorsítaniuk a védelmi ipari termelést, ugyanis jelenleg Oroszország annyi fegyvert és lőszert állít elő, mint a NATO-tagországok egy év alatt. Ez nem tartható fenn hosszú távon – hívta fel a figyelmet. Ha a szövetség nem tesz lépéseket most saját védelmének megerősítése érdekében, az egy esetleges agresszióval járhat az elkövetkező hat-hét éven belül – hívta fel a figyelmet.
„Készen kell állni minden szövetséges ország védelmére, nincs idő a késlekedésre” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a tagállamoknak mobilizálhatóvá kell tenniük a hadseregeiket, meg kell erősíteniük a mesterséges intelligenciára épülő rendszereiket, és lőszerkészleteket kell felhalmozniuk. Mindenkinek tudnia kell, hogy a NATO válaszlépése bármifajta támadásra pusztító erejű lesz – húzta alá.
– fogalmazott. A NATO-főtitkár kijelentette: noha Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a szövetséges országokra nézve, a NATO-nak szélesebb körű fenyegetésekre is fel kell készülnie, valamint a világba jelentkező egyéb konfliktusok megoldásában is szerepet kell vállalnia.
A közel-keleti, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatban Rutte úgy fogalmazott: „ha egyszerre csak egy kérdéssel tudunk foglalkozni, azzal hagyjuk, hogy mások vegyék át az irányítást”. A Közel-Kelet vonatkozásában tett diplomáciai erőfeszítések mellett erősíteni szükséges Ukrajna katonai támogatását – mondta.
„Ami az ukrajnai békét illeti, nem tudom megjósolni, hogy mikor fog bekövetkezni. De méltatni szeretném Donald Trump amerikai elnököt a patthelyzet feloldásáért. Amikor hivatalba lépett, párbeszédet kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – mondta Rutte, hozzátéve: mindig is úgy gondolta, hogy a párbeszéd kulcsfontosságú.
– fogalmazott. Kiemelte, biztosítani kell, hogy Ukrajna mindennel rendelkezzen a harctéren, és a lehető legerősebb helyzetben legyen, amikor a valódi tárgyalások elkezdődnek.
Remélhetőleg a közeljövőben valódi és komoly tárgyalások indulhatnak, amelynek során el kell érni, hogy akár hosszú távú tűzszünet kezdődik, akár békemegállapodás születik, az tartós legyen, és Vlagyimir Putyin soha többé ne próbáljon meg egyetlen négyzetkilométert sem elragadni Ukrajnától – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Igazságosabbá kell tenni a NATO közös biztonságát célzó erőfeszítéseket, mivel az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul – mondta hétfőn Londonban a NATO főtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután Budapest a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.
Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.
Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!