2011. november 27., 15:152011. november 27., 15:15
A Welt am Sonntag című vasárnapi újság arról számolt be, hogy Merkel és Sarkozy már meg is állapodott a szükségesnek vélt intézkedésekről, illetve a menetrendről. Eszerint a kancellár és francia partnere mielőbb egy új stabilitási paktumot kíván kötni azokkal az euróövezeti tagállamokkal, amelyek készek a szigorú takarékosságra, és nem hajlandó várni valamennyi uniós tagállam megegyezésére.
A lap tudósításából kitűnt, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a közös javaslatok előterjesztésével nem várná meg az Európai Tanács december 8-i csúcstalálkozóját, hanem javaslatait már a jövő héten ismertetni akarja. Mindez magában foglalja, hogy szükség esetén egyfajta elitklub jönne létre az euróövezeten belül. Az úgynevezett „szupereurópaiak” klubjára külön rendelkezések vonatkoznának.
Mindez – mint az újság értesült – a schengeni megállapodáshoz hasonlítana, azaz az „elit” országokat külön rendelkezések kötnék. Mégpedig közöttük egy olyan megállapodás jönne létre, amely szigorú deficitkorlátokat irányozna elő, továbbá közvetett ellenőrzési jogokat biztosít a nemzeti költségvetések esetében. Ezt tartalmazná az új stabilitási paktum, és létrejönne a takarékossági intézkedésekre kész országok koalíciója.
Német kormányforrások szerint Merkel és Sarkozy mindezzel demonstrálni kívánja eltökéltségét az adósságválság mielőbbi megoldására. A két vezető azt reméli, hogy mindez már a jövő év elején életbe léphetne.
A terv magában foglalja az Európai Központi Bank (EKB) nagyobb szerepvállalását a válság elleni harcban. Mindezt Németország, illetve személy szerint Merkel kancellár mostanáig hevesen ellenezte, a jelek szerint azonban kezdi feladni erre vonatkozó szembenállását. Az EKB ugyanakkor megőrizné függetlenségét, az országok semmilyen utasítást nem adhatnának.
Az idézett források utaltak arra is, hogy Németország és Franciaország immár együttesen áll ki az európai szerződések módosításának szükségessége mellett. Berlin és Párizs szerint ez nem húzódhat el, legfeljebb egy évet vehet igénybe. A már említett stabilitási paktummal ugyanakkor a német kancellár és a francia államfő közvetett nyomást kíván gyakorolni azokra az országokra, amelyek ellenzik a szerződések módosítását.
A Welt am Sonntag által idézett szakértők szerint Merkel és Sarkozy javaslataiban még több tisztázatlan dolog van, azok azonban egyértelműen jelzik, hogy a német kancellár és francia kollégája határozottan kézben akarja tartani az irányítást. Akár olyan áron is, hogy egy „kétsebességes” euróövezet jön létre.
Az Európai Unió jelenleg érvényben lévő alapszerződése lehetővé teszi a „fokozott együttműködést” legalább 9 tagállamot mozgósító kezdeményezések esetében.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.