Fotó: Archív
2011. szeptember 23., 08:322011. szeptember 23., 08:32
Véleményük szerint az RMDSZ, a PDL, valamint az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) szervezetek – amelyek tagjai a pénzügyi bizottság többségét alkotják – nem a választóik, hanem saját politikai csoportjuk érdekeit képviselik. Bogdan Hossu, a szakszervezet elnöke kijelentette: a honatyáknak saját kifizetéseik határidejét kellett volna 2016. december 31-éig kitolniuk. Az Alfa Kartell tagjai azt kérték a honatyáktól, hogy a törvényeket tisztelve mutassanak példát az állampolgároknak. A kifizetések halasztásáról szóló döntés várható volt – vélekedett Dumitru Costin, a Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, aki szerint nem kizárt egy újabb elnapolás sem. Hozzátette: a közalkalmazottak további lépéseket terveznek, jogászokkal való egyeztetés után pedig az a lehetőség is felmerült, hogy az ügyet áthelyezik az Európai Unió bíróságához.
A BNS elnöke hangsúlyozta: a képviselők szerdai döntése alátámasztja, hogy a régóta várt gazdasági növekedés folyamatosan késik. Eközben csütörtökön a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, támogatni fogja a közalkalmazottakat, ha utóbbiak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, beperelve a román államot. Minderről Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus nem tartja elfogadhatónak, hogy egy jogállamban a kormány nem rója le az állampolgárokkal szembeni tartozásait. A szenátor azt a lehetőséget is felvetette, hogy az állam fizessen kamatot a károsultaknak. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán döntött arról, hogy a közalkalmazottak bírósági úton megszerzett jussának kifizetési határidejét a 2009/71-es törvény által előírt 2012. december 31-ei dátumról 2016. december 31-ére változtatják. A bizottság emellett a visszatérítés éves százalékait is módosította. Eszerint a közalkalmazottak 2012-ben az összeg 5 százalékát, 2013-ban 10 százalékát, 2014-ben és 2015-ben egyenként 25 százalékot, 2016-ban pedig a megmaradt 35 százalékot fogják megkapni. Maria Eugenia Barna UNPR-s képviselő, a bizottság elnöke elmondta: az eljárás módosítására azért volt szükség, hogy a kormány eleget tehessen az idei és az elkövetkező évek meghatározott költségvetési deficitjének. A végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia.
| Több mint százan tüntettek szerdán és csütörtökön a munkaügyi minisztérium előtt, az Alfa Kartell és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjai azzal vádolják a kormányt, hogy az elzárkózik a szociális párbeszédtől. A tüntetők emellett azt is kifogásolták, hogy a tevékenységi ágazatok megerősítésére vonatkozó határidő lejárt, az ügyben pedig nem született kormányhatározat. Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette: a honatyák a munkatörvénykönyv módosításával a munkaadóknak és tulajdonosoknak kedveztek, az új munkahelyek létrehozásáról szóló ígéreteik pedig hamisnak bizonyultak. „A kormány által biztosított munkahelyek nem voltak törvénybe iktatva. A nyugdíjak nem növekedtek, augusztusban viszont megnőtt a munkanélküliek aránya, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és turizmus területén akadtak még szabad helyek. Az ellentmondás a csapnivaló törvénykezés eredménye” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Toader Paraschiv, a Rendőrök Országos Szakszervezetének főtitkára szerint a szaktárcának nem áll szándékában olyan határozatot hozni, amely a tevékenységi ágazatokat stabilizálná. Hozzátette: a miniszterváltás célja a szociális párbeszéd megsemmisítése volt. A szakszervezeti tagok a következő napokban folytatják a megmozdulást, a tervek szerint pedig pénteken Sulfina Barbu munkaügyi miniszterrel is egyeztetnek. A tárcavezető a tárgyalásra a munkáltatókat is meghívta. A politikus kijelentette: az új munkahelyek teremtésére vonatkozó megoldások javaslatát várja a szakszervezeti tagoktól, ezeket pedig kivétel nélkül megvitatják majd kormányzati szinten. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok