Hiány, gazdaság. A kormánynak jelentős költségvetési hiánnyal kell számolnia, ennek csökkentéséhez pedig szakértők szerint adóemelés szükséges
Fotó: Gábos Albin
Közleményben reagált a pénzügyminisztérium azon keddi értesülésekre, amelyek szerint a kormány többek között az osztalékadó emelésével és az építőipari dolgozók adókedvezményének megszüntetésével csökkentené a költségvetési hiányt.
2024. július 30., 11:592024. július 30., 11:59
2024. július 30., 14:272024. július 30., 14:27
A közleményben a tárca arra hivatkozik, hogy az erre vonatkozó értesülések csupán „egy régi tervezeten” alapulnak, ugyanakkor nem cáfolja egyértelműen az adóemelési szándékot.
„Ami a nyilvánosság előtt megjelent információkat illeti, amelyek a kormány adó- és illetékemelési szándékáról, valamint bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről szólnak, a pénzügyminisztérium közli, hogy a bemutatott információk egy régi munkadokumentumból származnak, és nem a kormány jelenlegi terveit tükrözik. Jelenleg a pénzügyminisztérium párbeszédet folytat az Európai Bizottság képviselőivel annak érdekében, hogy meghatározzák a legjobb megoldásokat, amelyek a gazdasági fejlődéshez és az EU tagjaként vállalt gazdasági elvekhez való igazodáshoz vezetnek, anélkül azonban, hogy az adóreform tárgyát képező intézkedéseket határoztak volna meg” – közölte a minisztérium.
Ugyanakkor a szóban forgó dokumentumon szereplő dátum július 23-ai.
Azt is leszögezte, hogy
Az adóemelésről kormányzati dokumentumokra hivatkozva a Profit.ri portál írt. Eszerint a kormány már elfogadott egy sor adóügyi intézkedést, de továbbiak várnak elfogadásra, beleértve az osztaléladó 8-ról 10 százalékra történő emelését, a tőke egyéb formáinak megadóztatását, a jövedéki adó emelését, azon termékek körének csökkentését, amelyekre csökkentett áfa érvényes, és az építőipari alkalmazottak adókedvezményeinek megszüntetését.
– derül ki a dokumentumból.
Ellenzi Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy a költségvetési hiányt a jövedelemadó vagy az áfa emelésével próbálják csökkenteni, ugyanakkor arra nem adott érdemi választ, hogy milyen módon szorítható le a deficit.
Mircea Ciolacu miniszterelnök az információt kommentálva leszögezte: nem igaz, hogy a kormány adóemelésekre készül
Hozzátette, hogy ilyen adóügyi intézkedéscsomagról még nem tárgyaltak sem a kormányban, sem a koalícióban, és emlékeztetett arra, hogy ezért arra kérte a minisztereket, hogy a kormányban ne terjesszenek elő adóügyi javaslatokat az üzleti környezettel és a civil társadalommal való előzetes konzultáció nélkül.
„Arra is kérem őket, hogy legyenek körültekintőbbek az ezzel kapcsolatos kommunikációjukban!
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az építőipari alkalmazottak (a munkaerő 10 százaléka) jelenleg mentesülnek a személyi jövedelemadó és a kötelező társadalombiztosítási járulékok egy része alól, azaz a második nyugdíjpillérbe való befizetés nem kötelező.
Az osztalékok adóját 5-ről 8 százalékra emelték, de még ezt a kulcsot is túl alacsonynak tartják a nemzetközi pénzintézetek és a kormány szociáldemokrata része. Ami a jövedelmek adómentes részének növelését illeti illeti, a kormány a következő évekre csak a magán egészségbiztosítás és az oktatás jövedelemadó-kedvezményét ígéri.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
Mint arról beszámoltunk,
Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott,
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Ezzel szemben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy már idén januárban 26,7 százalékkal emelkedtek az állami kiadások a 2023-as év első hónapjához képest, holott idéntől adókat és illetékeket emelt a kormány, így a hiány várhatóan eléri a 6 százalékot.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!