Az elemző szerint nem indokolt az adóemelés, de nagyobb hatékonyságú begyűjtés kell
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt évekből megörökölt szerkezeti egyensúlytalanságok rontják tovább a koronavírus-világjárvány és a fertőzés terjedésének megakadályozására bevezetett óvintézkedések miatt kialakult gazdasági válságot Romániában a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakértő szerint. Rácz Béla Gergely szerint jó hír ugyanakkor, hogy a kormány több pénzt tervez beruházásokra fordítani, ezzel párhuzamosan viszont növelnie kellene az adóbegyűjtés hatékonyságát.
2021. március 04., 08:062021. március 04., 08:06
„Az elfogadott 2021-es évi állami költségvetés sarokszámaiból kiindulva jó hír, és pozitív folyamat kezdete lehet, hogy beruházásokra a bruttó hazai termék (GDP) 5, 5 százalékát különítették el, ami magasabb, mint a tavalyi 5,1 százalék” – értékelt szerdán Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának egyetemi adjunktusa a parlamentben egy nappal korábban a kormány által beterjesztett formában elfogadott büdzsé kapcsán. Kifejtette, a százalékarányos növekedés nem tűnik jelentősnek, ám abszolút számokban nagy a különbség. Ez meglátása szerint azért iránymutató, mert
„Ez biztató kezdet. Ha a beruházásokra, fejlesztésekre szánt összegeket a következő években tovább tudják növelni, az kiegyensúlyozottabb államháztartáshoz, gazdaságpolitikához vezet” – szögezte le a szakértő.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Románia relatív jól teljesített 2020-ban, a költségvetési hiány magas volt ugyan, de a GDP csökkenése mindössze 3,9 százalékos volt, a legkisebb visszaesés az Európai Unióban, miközben korábban még a optimista hitelminősítő és gazdasági intézmények is 5 százalékos vagy még annál is nagyobb visszaesést jeleztek előre. „A vártnál kisebb visszaeséssel zárta az elmúlt évet az ország, pedig még a mezőgazdaság sem teljesített jól a kedvezőtlen időjárás miatt.
– mondta Rácz Béla Gergely.
A rossz hír viszont véleménye szerint az, hogy az elmúlt évek strukturális egyensúlytalanságai átöröklődtek az idei költségvetésbe, az elmúlt évek erős jövedelempolitikája növekvő költségtételt jelent az idei büdzsében is. Rácz emlékeztetett, már 2019-ben 4,3 százalékos volt a költségvetési hiány, tehát meghaladta a 3 százalékos határt, és 2020-ban – bár még nincsenek végleges számok – is valószínűleg eléri a 10 százalékot.
„Az idei egy válságköltségvetés, hiszen az elmúlt évet nemcsak Románia, hanem a globális gazdaság is visszaeséssel zárta, tehát a 7,16 százalékos deficit még nem lenne a világvége, hiszen a kormányzat feladata, hogy a gazdaságot kirángassa a válságból, és ezt túlköltekezéssel tudja megtenni. Az idei 7,16 százalékos államháztartási hiány akkor nem lenne gond, ha ez a válságkezelő, válságtompító intézkedések következménye lenne, de a szerkezeti aránytalanságok miatt a deficit akkor is magas lenne Romániában, ha nincs válság” – részletezte Rácz Béla Gergely.
Közgazdászként aláhúzta, a költségvetésben a kormány úgy számol, hogy idén 364,9 milliárd lej bevétele lesz az államháztartásnak, és a személyzeti kiadásokra, vagyis a közalkalmazottak fizetésére 110 milliárd lejt szánnak, a szociális kiadások – nyugdíjak, segélyek – 143 milliárd lejre rúgnak. Tehát
„Ez a szerkezeti egyensúlytalanság legfontosabb eleme, ezért törekedett arra a kormány, hogy a tavalyi deficitet leszorítsa. A közalkalmazottak bérét befagyasztották, nem adják meg a beígért béremeléseket, a nyugdíjakat sem növelik a korábban tervezett mértékben, a közalkalmazottak nem kapnak üdülési utalványokat, az egyetemisták, diákok ingyenes utazását korlátozták. Ezekről az intézkedésekről gondolta a kormány, hogy nem annyira húsba vágók, de mégis valamit lehet ezekkel spórolni. Reméljük az idei költségvetés kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt években, az irány jó, de még nem érkeztünk meg” – összegzett az elemző.
Arra is ráirányította ugyanakkor a figyelmet, hogy Románia az Európai Unióban az utolsó helyen áll az adóbehajtás tekintetében, ezzel pedig „valamit kezdeni kell”. Rácz Béla Gergely rámutatott, az állami intézményekben szinte ugyanannyian dolgoznak, mint 1990-ben, miközben a feladatok egy részét automatizálni lehetett vagy lehetne, és közben csökkent az ország lakossága.
– szögezte le a szakértő.
Felidézte, a sokszor beígért reform, a digitalizálás elmaradt. „A jelenlegi kormány is ezt szorgalmazza, a költségvetésben is szerepel a digitalizálás, ha ez nemcsak üres frázis, hanem meg is valósul, az adóbegyűjtés mértéke növekedhet, és el lehet kerülni az adóemelést” – mondta az egyetemi adjunktus. Rámutatott, Romániában az uniós átlagnál alacsonyabbak az adók, tehát még azzal sem lehet indokolni a rossz adóbeszedést, hogy a magas adók miatt nagy az adóelkerülés, hiszen nem éri meg ezt kockáztatni. „Válságban nem indokolt az adóemelés, de indokolt a hatékony begyűjtés” – összegezte az elemző.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!