Fotó: Haáz Vince
Az autójavító műhelyek isszák meg a levét az Astra biztosítótársaság csődjének, az érintett piaci szereplők nyilatkozatai szerint ugyanis a szervizek komoly késéssel és csak részletben jutnak hozzá az elvégzett javításokért járó kártérítésekhez.
2016. augusztus 10., 15:512016. augusztus 10., 15:51
2016. augusztus 10., 15:572016. augusztus 10., 15:57
Az Astra hivatalosan ez év április 28-án ment csődbe, a biztosítással rendelkező autótulajdonosok, illetve a műhelyek kártérítésével pedig a Biztosítási Garanciaalapot (FGA) bízták meg, amely májusban kezdte meg az igénylések nyomán a kifizetéseket. Az alaphoz július 18-áig közel 46 ezer kártérítési kérés érkezett, a News.ro hírügynökség pedig piaci forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy ezek szerint a fizetésképtelenné vált biztosító mintegy 20 ezer ügyfele még nem jelentkezett kártalanításért.
A gépkocsijavító műhelyeket tömörítő egyesület (ASSAI) szerint azonban az FGA eddig csak az Astra által biztosított gépkocsikat javító szervizeknek járó összegnek csak egy részét fizette ki. Cristian Muntean, a szervezet elnöke azt is elmondta: részleges kártérítéskor az autótulajdonosoknak tíz napon belül joguk van bíróságon fellebbezni, de mivel ezzel kevesen éltek, a szervizek nagy része azóta sem tudta behajtani a pénzt. Muntean szerint ráadásul a műhelyek minden elvégzett javítás után kiállították a teljes összegre szóló számlát, ezek után pedig az adókat és illetékeket is befizették. Az egyesület vezetője úgy véli: az FGA minden bizonnyal azért késlekedik, illetve azért fizet csak részlegesen, mert a kártérítéssel megbízott alkalmazottak felkészületlenek vagy felületesen végzik a munkájukat. A garanciaalap egyelőre nem reagált a vádakra.
Cristian Muntean hasonló hiányosságokra számít a csődeljárás alatt álló Carpatica biztosítótársaság ügyfeleit érintő kártérítések kapcsán is, szerinte a kifizetések leghamarabb novemberben kezdődnek. Mint ismeretes, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) július végén döntött a Carpatica működési engedélyének visszavonásáról, illetve a biztosító elleni csődeljárás megkezdéséhez szükséges intézkedések elindításáról. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég azt kérte a legfelsőbb bíróságtól, hogy 60 napra függesszék fel a csődeljárást, illetve a felszámolást, vagy állítsák le a folyamatot, amennyiben az a kérés megérkezéséig elindul.
A Pénzügyi Felügyelet válaszában úgy fogalmazott: egyelőre túl korai az intézkedések felfüggesztéséről beszélni, hiszen az eljárás még az előkészítési szakasznál tart, és egyébként is csak a bíróság jogosul arra, hogy elrendelje a csődeljárást. Az ASF közleményében arra is rámutatott: a folyamat július 28. – a működési engedély bevonása – óta folyamatban van, eszerint ki kell választaniuk egy ügyvédi irodát, és be kell nyújtaniuk a csődeljárási kérelmet. „Jelenleg zajlik az ASF-t képviselő ügyvédek kiválasztása. Ez a folyamat várhatóan augusztus 12-én zárul. Az Astra biztosítót érintő eljárás során tapasztaltak azt mutatja, hogy a jogi folyamat hosszadalmas, lényegesen tovább tart, mint a DNA kérésében jelzett hatvan nap” – fejtette ki a hatóság.
Cristian Muntean, a szervizeket tömörítő egyesület vezetője egyébként arról is beszámolt: az autójavító műhelyeknek járó összegek kifizetésével a City Insurance és az Asirom is rendszeresen késlekedik. „Az Astra csődje után sok kliens ezt a két biztosítótársaságot választotta alacsony áraik miatt. Az Asirom azóta piacvezető is lett a kötelező gépjárműbiztosítási-kötvények terén” – tette hozzá Muntean. Az elmúlt időszakban azonban a City Insurance és az Asirom háza táján is pénzügyi gondok merültek fel: az előbbinél az ASF júliusban rendelet el pénzügyi átszervezést, amelynek keretében a részvényeseknek 30 millió eurós tőkeemelést kell végrehajtaniuk szeptember végéig. A Pénzügyi Felügyelet ugyanakkor az Asiromnál is anyagi hiányosságokat talált egy ellenőrzés során, ezt augusztus 15-éig kell megoldani a biztosítónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!