B terv a milliárdos tarnicai vízerőműprojekt „kidugaszolására”

Vízerőmű

A szivattyús-tározós vízerőmű a legfontosabb projekt az ország energetikai hálózata számára (illusztráció)

Fotó: Pixabay.com

Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt. Az energiaügyi miniszter által most B tervnek nevezett lehetőség szerint a konzorcium saját költségén készítené el a megvalósíthatósági tanulmányt, majd meg is építhetné a korábban egymilliárd eurós költségvetéssel számoló vízerőművet Kolozsvár közelében.

Páva Adorján

2024. október 09., 14:022024. október 09., 14:02

Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani –

Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.

A hatóságok ennek megfelelően tavaly ismét versenytárgyalást írtak ki a korábban egymilliárd eurósra becsült befektetés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, annak ellenére, hogy jóval korábban már készült hasonló terv.

Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, de idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett. Viszont néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de változtattak a műszaki követelményeken. A júniusi határidőig két – meg nem nevezett – cég jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

„Ezáltal kijelenthetjük, hogy hivatalosan elkezdődött a tarnicai vízerőmű megvalósítása” – jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.

korábban írtuk

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását
Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Tarnicai vízerőmű: „semmiféle előrelépés”

Burudja azonban most nem mutatkozott lelkesnek. Emlékeztetett, hogy miniszteri kinevezése után felszólította a SAPE-t, intézkedjen a megvalósíthatósági tanulmány ügyében.

Idézet
Egy év elteltével meg kell állapítanom, hogy semmiféle előrelépés nem történt, ugyanott tartunk, a hatóság nem zárta le a licitet”

– jelentette ki Burduja. Aki ennek ismeretében közölte, a japán Itochu és a francia EDF energetikai óriásvállalat továbbra is érdeklődik a tarnicai projekt iránt, a napokban is tárgyaltak az említett „stratégiai partnerekkel”, akik saját költségen elkészítenék a megvalósíthatósági tanulmányt, és természetesen meg is építenék a vízerőművet (ezt már bizonyára a román állam pénzéből).

Vízerőmű Galéria

A szivattyús-tározós vízerőmű energiabiztonság szempontjából is fontos lenne az országnak

Fotó: Pixabay.com

Egyébként a francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezte Burduja – a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető –, a japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.

A liberális politikus ismét kijelentette: a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű a legfontosabb projekt az ország energetikai hálózata számára, mind a biztonság, mind az árak, mind pedig a tiszta energia előállítása és tárolása szempontjából.

„Ha törik, ha szakad, nem mondok le róla, a projekt napvilágot lát, miniszterként velem vagy nélkülem, ugyanis Románia energiája nem várathat többet magára az ország és a következő generációk jövője érdekében” – hangoztatta Burduja.

Energikus vízerőmű

Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.

A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.

A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 09., szombat

Nem elírás: 5000 euró feletti nyugdíjat is utaltak

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.

Nem elírás: 5000 euró feletti nyugdíjat is utaltak
2024. november 08., péntek

Trump-hatás a román és magyar gazdaságban

Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.

Trump-hatás a román és magyar gazdaságban
Trump-hatás a román és magyar gazdaságban
2024. november 08., péntek

Trump-hatás a román és magyar gazdaságban

2024. november 07., csütörtök

Fizetésrangsor, amiben Románia megelőzi Magyarországot

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.

Fizetésrangsor, amiben Románia megelőzi Magyarországot
2024. november 07., csütörtök

Mozdonyokat, villamos motorvonatokat vásárol a kormány

Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Mozdonyokat, villamos motorvonatokat vásárol a kormány
2024. november 07., csütörtök

100 millió euróval száll be a kormány a nagyváradi gigaberuházásba

Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.

100 millió euróval száll be a kormány a nagyváradi gigaberuházásba
2024. november 06., szerda

Tizenegy kilométerrel bővül a romániai autópálya-hálózat

Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Tizenegy kilométerrel bővül a romániai autópálya-hálózat
2024. november 06., szerda

Romániát népszerűsítik a híres londoni buszok is

Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.

Romániát népszerűsítik a híres londoni buszok is
2024. november 06., szerda

Zsebbe vág: Romániában és Magyarországon a legmagasabbak a törlesztőrészletek

A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.

Zsebbe vág: Romániában és Magyarországon a legmagasabbak a törlesztőrészletek
2024. november 06., szerda

Hiába nem tetszett a Wizz Airnek, nincs gond a Tarom állami támogatásával az EU bírósága szerint

Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.

Hiába nem tetszett a Wizz Airnek, nincs gond a Tarom állami támogatásával az EU bírósága szerint
2024. november 06., szerda

Fekete péntek: sokan elcsábulnak, legalább 1000 lejt tervez költeni a romániaiak egyharmada

A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.

Fekete péntek: sokan elcsábulnak, legalább 1000 lejt tervez költeni a romániaiak egyharmada