Fotó: Rostás Szabolcs
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az EU-ban 2022-ben; a két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
2024. január 19., 16:542024. január 19., 16:54
A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A további sorrend Írország (+42 százalék), Luxemburg (+37 százalék) és Finnország (+26 százalék).
Az árszínvonalindex azt fejezi ki, hogy a különböző tagországokban az egyes árucsoportok és szolgáltatások esetében hány egységnyi azonos valuta szükséges ugyanannak az árumennyiségnek a megvásárlásához.
Az intézet az Eurostat közleményét idézve arról is tájékoztat, hogy élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban Románia a legolcsóbb uniós ország, a második helyen Lengyelország áll. A legdrágább tagállamok Dánia és Luxemburg.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Bulgáriában a legolcsóbbak a dohánytermékek és a szeszes italok (az árszínvonal az uniós átlag 66 százaléka), a ruházati cikkek és lábbelik (80 százalék), illetve a legalacsonyabbak a lakásfenntartás (víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költségei (38 százalék). A dohánytermékek és szeszes italok árucsoportban (73 százalék), illetve a lakásfenntartási költségek (39 százalék) tekintetében Lengyelország a második helyen áll az EU-ban.
Ezzel szemben Dániában a legdrágábbak a ruházati cikkek és lábbelik (133 százalék), Írországban pedig az alkoholos italok és dohánytermékek (216 százalék), valamint lakásfenntartási költségek (195 százalék) – írta az Agerpres.
Szintén Romániában és Bulgáriában a legolcsóbbak a bútorok és más lakásberendezési cikkek.
A szállítás és a vendéglátóipari szolgáltatások terén is Dánia a legdrágább, és Luxemburgban a legnagyobb a bútorok és más lakásberendezési cikkek ára.
A vásárlóerő-paritás alapján számított egy főre eső GDP tekintetében Románia és Magyarország egyaránt az uniós átlag 76 százalékán állt 2022-ben, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb ez a mutató (38 százalék). Luxemburgban volt ezzel szemben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, a mutató 156 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Több száz élelmiszeripari termék lesz drágább 2024. január 1-jétől, miután a Ciolacu-kormány egyes termékek esetében 4, mások esetében 10 százalékponttal megemelte az áfát.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!