Fotó: Rostás Szabolcs
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az EU-ban 2022-ben; a két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
2024. január 19., 16:542024. január 19., 16:54
A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A további sorrend Írország (+42 százalék), Luxemburg (+37 százalék) és Finnország (+26 százalék).
Az árszínvonalindex azt fejezi ki, hogy a különböző tagországokban az egyes árucsoportok és szolgáltatások esetében hány egységnyi azonos valuta szükséges ugyanannak az árumennyiségnek a megvásárlásához.
Az intézet az Eurostat közleményét idézve arról is tájékoztat, hogy élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban Románia a legolcsóbb uniós ország, a második helyen Lengyelország áll. A legdrágább tagállamok Dánia és Luxemburg.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Bulgáriában a legolcsóbbak a dohánytermékek és a szeszes italok (az árszínvonal az uniós átlag 66 százaléka), a ruházati cikkek és lábbelik (80 százalék), illetve a legalacsonyabbak a lakásfenntartás (víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költségei (38 százalék). A dohánytermékek és szeszes italok árucsoportban (73 százalék), illetve a lakásfenntartási költségek (39 százalék) tekintetében Lengyelország a második helyen áll az EU-ban.
Ezzel szemben Dániában a legdrágábbak a ruházati cikkek és lábbelik (133 százalék), Írországban pedig az alkoholos italok és dohánytermékek (216 százalék), valamint lakásfenntartási költségek (195 százalék) – írta az Agerpres.
Szintén Romániában és Bulgáriában a legolcsóbbak a bútorok és más lakásberendezési cikkek.
A szállítás és a vendéglátóipari szolgáltatások terén is Dánia a legdrágább, és Luxemburgban a legnagyobb a bútorok és más lakásberendezési cikkek ára.
A vásárlóerő-paritás alapján számított egy főre eső GDP tekintetében Románia és Magyarország egyaránt az uniós átlag 76 százalékán állt 2022-ben, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb ez a mutató (38 százalék). Luxemburgban volt ezzel szemben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, a mutató 156 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Több száz élelmiszeripari termék lesz drágább 2024. január 1-jétől, miután a Ciolacu-kormány egyes termékek esetében 4, mások esetében 10 százalékponttal megemelte az áfát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!