Fotó: Rostás Szabolcs
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az EU-ban 2022-ben; a két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
2024. január 19., 16:542024. január 19., 16:54
A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A további sorrend Írország (+42 százalék), Luxemburg (+37 százalék) és Finnország (+26 százalék).
Az árszínvonalindex azt fejezi ki, hogy a különböző tagországokban az egyes árucsoportok és szolgáltatások esetében hány egységnyi azonos valuta szükséges ugyanannak az árumennyiségnek a megvásárlásához.
Az intézet az Eurostat közleményét idézve arról is tájékoztat, hogy élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban Románia a legolcsóbb uniós ország, a második helyen Lengyelország áll. A legdrágább tagállamok Dánia és Luxemburg.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Bulgáriában a legolcsóbbak a dohánytermékek és a szeszes italok (az árszínvonal az uniós átlag 66 százaléka), a ruházati cikkek és lábbelik (80 százalék), illetve a legalacsonyabbak a lakásfenntartás (víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költségei (38 százalék). A dohánytermékek és szeszes italok árucsoportban (73 százalék), illetve a lakásfenntartási költségek (39 százalék) tekintetében Lengyelország a második helyen áll az EU-ban.
Ezzel szemben Dániában a legdrágábbak a ruházati cikkek és lábbelik (133 százalék), Írországban pedig az alkoholos italok és dohánytermékek (216 százalék), valamint lakásfenntartási költségek (195 százalék) – írta az Agerpres.
Szintén Romániában és Bulgáriában a legolcsóbbak a bútorok és más lakásberendezési cikkek.
A szállítás és a vendéglátóipari szolgáltatások terén is Dánia a legdrágább, és Luxemburgban a legnagyobb a bútorok és más lakásberendezési cikkek ára.
A vásárlóerő-paritás alapján számított egy főre eső GDP tekintetében Románia és Magyarország egyaránt az uniós átlag 76 százalékán állt 2022-ben, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb ez a mutató (38 százalék). Luxemburgban volt ezzel szemben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, a mutató 156 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Több száz élelmiszeripari termék lesz drágább 2024. január 1-jétől, miután a Ciolacu-kormány egyes termékek esetében 4, mások esetében 10 százalékponttal megemelte az áfát.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!