A rekordhozamok ellenére is nehéz helyzetben vannak a hazai gabonatermesztő gazdák
Fotó: MTI
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Miközben az ukrán külügyminiszter mindenféle exporttilalom eltörlését követeli Brüsszeltől, a magyar és lengyel kormány egyoldalú behozatali tilalmat helyezett kilátásba, ha az Európai Bizottság nem lép idejében. A mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona több mint 95 százaléka az uniós piacokon landol. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligáját vezető Nicu Vasile a Krónikának úgy fogalmazott: az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása után „belefulladnánk” az eladhatatlan belföldi gabonába.
2023. szeptember 01., 17:552023. szeptember 01., 17:55
2023. szeptember 01., 18:162023. szeptember 01., 18:16
A magyar és a lengyel kormány továbbra is kiáll korábbi követelése mellett, hogy az Európai Unió hosszabbítsa meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát. Nagy István magyar agrárminiszter legutóbb Tihanyban, a Tranzit politikai fesztiválon úgy fogalmazott, amennyiben az uniós döntés elmarad, a magyar kormány megvédi a gazdákat, és ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező gabonatermékek előtt.
– fogalmazott Nagy István agrárminiszter. A budapesti szaktárca vezetője szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt években az egyik sokkból a másikba esik. A koronavírus-járvány, az aszály, a szomszédban dúló háború és annak következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az árnövekedés, és az, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek vámmentesen elárasztották Európa piacát, mind nehézséget jelentenek a termelőknek.
Az agrárminiszter példákkal illusztrálta, hogy mekkora gondot okoz a magyar piacra bekerülő olcsó ukrán gabona. Mint fogalmazott, annak ellenére, hogy kukoricából idén rekordközeli termés várható, az olcsó konkurencia miatt az értékesítés nehézségekbe ütközik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, hogy Magyarország mindenkivel egyeztet az uniós tilalom megszűnése esetén bevezetendő nemzeti gabonabehozatali tilalomról, különösen a másik négy érintett országgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar döntés független a többi ország döntésétől. Megjegyezte,
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. ,,A szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona azonban tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában” – nyilatkozta a külügyi tárcavezető.
Nagy István 24 ukrajnai mezőgazdasági termék behozatalát tiltaná meg Magyarországon
Fotó: Agrárminisztérium
Mint ismeretes, öt európai uniós tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia – miniszterelnökei még áprilisban közös állásfoglalásban kérték az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona vámmentes behozatalának ügyében. Az állásfoglalást később a szaktárcák vezetői is megerősítették. A kelet-európai országok közös állásfoglalása mellé csatlakozott Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa is, így született meg az Ukrajnából származó gabona behozatalára foganatosított uniós rendelet, ami nemsokára, szeptember 15-én lejár.
Az ukrajnai gabona importtilalmának meghosszabbítását szorgalmazta múlt pénteken Robert Telus lengyel agrárminiszter is, aki varsói állásfoglalásában azt mondta, hogy a bolgár, magyar, román és szlovák szaktárcák vezetői is kérik az Európai Uniótól, hogy a behozatali tilalmat hosszabbítsa meg 2023 végéig. A lengyel szaktárca vezetője azt is elmondta, hogy
Az Európai Bizottságban (EB) nincs egyetértés az ukrajnai gabona behozatali tilalmának meghosszabbításáról. Brüsszeli források szerint az EB szeptember 15-től felfüggesztené az ukrán termékek importkorlátozását, ezt viszont éppen a lengyel uniós biztos, Janusz Wojciechowski ellenzi, aki a napokban elismerte, hogy a szárazföldön érkező ukrajnai gabonának mindössze 2-3 százaléka hagyja el az Európai Unió területét.
így gazdaságilag nem kifizetődő eljuttatni a gabonát nagyobb távolságokra” – fogalmazott az uniós biztos, aki ellentmondott az eddigi hivatalos brüsszeli véleménynek – amely az Európai Bizottság honlapján is megtalálható –, hogy az ukrán gabona több mint fele afrikai éhező országokba került.
Janusz Wojciechowski javaslata szerint fenn kell tartani a kelet-európai országok által kért gabonabehozatali tilalmat, ezzel párhuzamosan viszont javaslatot tett az Európai Bizottságnak az ukrán gabona tranzitjának uniós támogatására az uniós tagországok kikötőibe. A biztos tonnánként 20-30 eurós dotációt javasolt az uniós kikötőkbe érkező ukrán gabona továbbszállításához. Év végéig húszmillió tonnás ukrajnai gabonaexporttal számolva, az Európai Unió részéről 600 millió eurós támogatást kapna az unión kívüli országokba elindított ukrajnai gabonaexport.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tiltakozott a kelet-európai országok által kért importtilalom meghosszabbítása ellen. Úgy fogalmazott, Ukrajna számára elfogadhatatlan bármilyen korlátozás mezőgazdasági termékeinek exportjára az uniós piacra.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnökét, Nicu Vasilét az úgynevezett szolidaritási folyósókon érkező ukrán gabonáról kérdeztük, amely elméletileg a konstancai kikötőbe kerül. A dél-romániai mezőgazdasági szakember és gabonatermesztő vállalkozó szerint Romániában sokkal nagyobb gondokat okozott és okoz az ukrajnai gabona, mint amiről a közvélemény tud.
,,Komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a tranzitként érkező ukrán gabonaexportból mennyi jut a belföldi piacra, és mekkora mennyiséget pakolnak fel a hajókra. Ha erre még rájönne az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása szeptember 15-től, akkor gyakorlatilag »belefulladnánk« az eladhatatlan belföldi gabonába.
El lehet képzelni, milyen gondokat okoz már most is az eladhatatlan romániai gabonakészlet a termelőink számára” – fogalmazott a Krónikának a legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a LAPAR elnöke.
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában.
Továbbra is tagállami viták övezik az Európai Unió mezőgazdaságának környezetbarát átalakítását. A román tárcavezető az előírások alkalmazásának elhalasztását kérte, a magyar miniszter a vegyszerhasználat egységes arányú csökkentését utasította el.
Romániában rekord búzatermés várható, amivel az EU egyik legfontosabb gabonatermesztő államává válik az ország. Öt kelet-európai állam mezőgazdasági minisztere arról állapodott meg, hogy továbbra is korlátozzák az EU-ba irányuló ukrán gabonaexportot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!