Denisz Smihal ukrán és Marcel Ciolacu román kormányfő három megállapodást kötött Bukarestben
Fotó: Gov.ro
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában, miután politikai nyilatkozatot írt alá Denisz Smihal ukrán kormányfővel a kétoldalú együttműködés megerősítéséről az Ukrajnából érkező áruk tranzitjának biztosításáról.
2023. augusztus 18., 18:242023. augusztus 18., 18:24
2023. augusztus 18., 18:582023. augusztus 18., 18:58
A román kormányfő elmondta, korábbi egyeztetésükön ismét Románia támogatásáról biztosította az ukrán miniszterelnököt. „Egységesen lépünk fel Oroszország katonai agressziója, az ukrán nép ellen irányuló barbár és gyáva cselekedetek ellen. Véget kell vetni a vérontásnak ebben az értelmetlen konfliktusban” – fogalmazott Ciolacu.
„De állhatatosaknak kell lennünk ebben a harcban, amellyel tulajdonképpen az életmódunkat, a demokrácia és szabadság alapvető értékeit védjük. (...) Meg kell védenünk Ukrajna ahhoz való jogát, hogy szuverén módon dönthessen a jövőjéről, Romániának is stratégiai érdeke, hogy Ukrajna független, szuverén, demokratikus, szabad és virágzó ország legyen” – tette hozzá Marcel Ciolacu.
Az ukrán kormányfő bukaresti látogatása alkalmából a két miniszterelnök két további megállapodást is aláírt. Az egyik a tanulmányi oklevelek kölcsönös elismeréséről szól, a másik pedig egy új átkelőhely megnyitásáról a két ország között, a román oldalon Máramarosszigetnél, az ukrán oldalon Bila Cerkvánál.
A Denisz Smihal lal tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, az ukrajnai román kisebbség jogai kapcsán ismét felhívta hivatali kollégájának figyelmét „Románia jogos aggodalmaira”, és emlékeztette Bukarestnek a témával kapcsolatos határozott álláspontjára. „Hangsúlyoztam, hogy nyitottságot várunk az ukrán hatóságoktól (...), kéréseink természetesek és felelősségteljesek. Azt szeretnénk, hogy az ukrajnai románok ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint a romániai ukrán kisebbség tagjai. Számítok a miniszterelnök úr közreműködésére, hogy üzenetünk eljusson az ukrán közigazgatás valamennyi szintjére” – fogalmazott Ciolacu.
A román miniszterelnök beszámolója szerint az egyeztetésen tárgyaltak a moldovai nyelv kérdéséről is, és megismételte a román fél abbéli igénylését, hogy Ukrajna hivatalosan is ismerje el, hogy a moldovai nyelv nem létezik. Ugyanakkor emlékeztette ukrán hivatali kollégáját, hogy a chişinăui parlament nemrég elfogadott egy törvényt, amellyel a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelvévé nyilvánította a románt.
Az ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, Románia a háború első napjaitól segíti országát. Megköszönte a román partnereknek a támogatást, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Románia az EU és Ukrajna közötti előcsatlakozási tárgyalások megkezdését is támogatni fogja. „Mindemellett számítunk a román üzletemberek aktív részvételére Ukrajna újjáépítésében. Meggyőződésünk, hogy megtaláljuk majd a kölcsönösen előnyös projekteket” – fogalmazott Smihal.
Beszélt arról is, hogy „konstruktív megbeszéléseket” folytatott Marcel Ciolacuval, akivel több dokumentumot is aláírtak: egy politikai nyilatkozatot az Ukrajnából érkező áruk tranzitjának biztosításáról, egy megállapodást a tanulmányi oklevelek kölcsönös elismeréséről, és egy másik megállapodást egy új határátkelőhely megnyitásáról. „Egyszerűsíteni fogjuk a határellenőrzést az átkelőknél, és ahol lehetséges, közös ellenőrzéssel egyszerűsítjük az árutranzitot. Megkönnyítjük az ukrán termékeknek a romániai kikötőkbe történő szállítását. Megerősítjük az együttműködést a Duna-régióban a meglévő kikötői infrastruktúra jobb kihasználásával, illetve fejlesztésével” – számolt be az egyeztetésről a kijevi kormány vezetője.
Denisz Smihal méltányolta, hogy Románia konstruktív álláspontot képvisel az ukrán gabona tranzitjával kapcsolatban, ugyanakkor megköszönte az országnak, hogy befogadott a háború elől menekülő több mint 125 ezer ukrán állampolgárt. „Köszönjük Románia világos álláspontját, amellyel elítélte az orosz agressziót, az orosz terrorizmust és az Oroszország által elkövetett bűncselekményeket. Köszönjük, hogy támogatják az agresszor elleni szankciókat” – mondta még az ukrán kormányfő.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!