2011. december 19., 07:352011. december 19., 07:35
Az autóbusz-vezetők és utaskísérők közreműködésével elkövetett benzinlopás- és mentjeggyel való üzérkedés-sorozatra az Orangeways belső vizsgálata derített fényt.
„A 25-30 fős, szervezetten működő társaság tíz hónap alatt 65-70 millió forintos kárt okozott a vállalatnak” – tájékoztatta lapunkat Kovács Miklós, a magyarországi komfortbusztársaság vezérigazgatója. Január és október között havonta átlagosan háromezer liter üzemanyag tűnt el, nagyjából 10 millió forint értékben. Próbavásárlások során derült fény arra is, hogy az utaskísérők tíz hónap alatt 15 ezer jegy ellenértékének megfelelő összeget, azaz közel 60 millió forintot (900 ezer lej) tettek zsebre úgy, hogy nem adtak nyugtát az utasoknak, vagy pedig a buszon hátrahagyott jegyeket újraértékesítették.
„A jegyüzérkedéssel okozott kár eléri az éves, 1,5 milliárd forintos árbevétel 6-7 százalékát” – összegzett Kovács. Eközben a társaság volt és jelenlegi alkalmazottai arra panaszkodnak, hogy már az év elején folyamatosan késtek a fizetések, sokan a júniusi bérüket sem kapták meg. Osvalda Tibor – aki júliusi felmondásáig buszvezetőként teljesített szolgálatot nemzetközi járatokon – szerint nem egyszer előfordult, hogy az üzemanyagkártyán nem volt elegendő fedezet a tankolásra, így az utasokkal teli busznak órákat kellett a benzinkútnál vesztegelni, míg a központból átutalták az összeget.
Hozzátette, szintén pénzhiány miatt több, előzetesen meghirdetett szolgáltatás sem volt elérhető a buszok fedélzetén, sok esetben az ingyenesen fogyasztható meleg italt sem lehetett felszolgálni, mivel a büfé feltöltésére nem volt forrás. Egy másik, a cégtől júniusban távozott gépjárművezető, Szigetváry József szerint a pénzügyi gondok akkor kezdődtek, amikor a korábbi többségi tulajdonos, Kedves Ferenc kiszállt az Orangewaysből. Az év elejétől egyre gyakoribbá vált, hogy nem volt a buszokon kávé, WC-papír, szemeteszsák, később pedig már üzemanyagra sem volt pénz.
„Eredetileg a telephelyen működő saját kútból tankoltunk, de a beszállító egy idő után már nem hozott több üzemanyagot, mivel a számlákat nem rendezte a cég” – mondta Szigetváry. Több járatot alvállalkozásban kénytelen üzemeltetni a társaság, mivel a saját buszai olyan rossz műszaki állapotban vannak, hogy azokkal lehetetlen szolgáltatni – állítja egy neve elhallgatását kérő alkalmazott. A gépkocsivezető szerint a szeptemberi fizetéseket december hatodikán utalták, az októberi és novemberi bérekkel még tartozik a cég.
Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a rendőrségen a magyarországi Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), mivel az Orangeways Zrt. a dombóvári dolgozók munkabéréből levont nyugdíjpénztári tagdíjat, illetve a szakszervezeti tagdíjakat nem utalta tovább az érintett szervezeteknek. December 13-án reggel a Tolna megyei Tamási és Dombóvár közötti szakaszon szolgálatot teljesítő 40 autóbusz helyett mindössze három kezdte meg a műszakot, a spontán munkabeszüntetést azért kezdeményezték a vállalat alkalmazottai, mivel két hónapja nem kapják meg bérüket. Az Orangeways a Gemenc Volán Zrt. alvállalkozójaként 2009-től foglalkoztat Tolna megyei közlekedési dolgozókat.
Egy nappal később az érintett szakaszon már menetrend szerint közlekedtek az autóbuszok, a spontán munkabeszüntetés azonban súlyos következményekkel járt a munkát megtagadó alkalmazottakra nézve, mivel közülük hetet elbocsátottak. „Az Orangewaysnél szigorúbbak a feltételek, mint egy állami vállalatnál, ezért kiskapukkal, kollektív szerződések mögé bújva próbálnak egyesek kibújni a munka alól” – indokolta az intézkedést Kovács Miklós vezérigazgató, aki szerint éppen az eltulajdonított 60-70 millió forint hiányzik a zavartalan működéshez, ezért késik a nemzetközi járatokon dolgozók fizetése is.
Hozzátette: a járatok menetidejét és biztonságát azonban semmi nem veszélyezteti, minden szolgáltatás elérhető, és üzemanyagra is van pénz, továbbá „a cégnek nincsenek felhalmozott tartozásai, ami van, azt folyamatosan rendezik”. A vezérigazgató kérdésünkre megerősítette azt a hírt, mely szerint a társaság új befektetővel tárgyal, ennél többet azonban egyelőre nem kívánt elárulni.
A 2007-ben magyar tőkéből létrehozott társaság elsősorban nemzetközi járatairól ismert, az évek során azonban a menedzsment mindent megtett annak érdekében, hogy a helyi tömegközlekedési piacon is megvesse a lábát. A helyközi közlekedésről többszöri próbálkozás után kénytelen volt lemondani az Orangeways, miután a budapesti szaktárca 2016-ig kitolta a volántársaságok monopóliumát. Rossz nyelvek szerint ennek a döntésnek volt tulajdonítható, hogy a korábbi többségi tulajdonos, Kedves Ferenc kiszállt a cégből. Tény, hogy az Orangeways Zrt. 90 százaléka 2010. szeptember elején az ORW Hungaria Kft. birtokába került, a fennmaradó 10 százalék Kovács Miklósnál maradt.
A piacszerzés reményében a vállalat minden városi tömegközlekedés üzemeltetésére kiírt pályázaton elindult, a budapesti közlekedési piacra azonban minden igyekezet ellenére sem sikerült betörni. A sorozatos kudarcok után a társaság az autóbusz-közlekedéstől merőben eltérő területeken jelent meg: 2011 augusztusában a vállalat saját neve alatt futó energiaitalt dobott piacra, és bejelentette, hamarosan megnyitja kapuit az Orangeways-szállodalánc első budapesti, háromcsillagos szolgáltatást nyújtó szállodája is.
Úgy tűnik, az erdélyi piacról egyelőre lemondott a cég. Kovács 2010 nyarán még egy romániai leányvállalat bejegyzéséről és a helyközi piac megszerzéséről beszélt, hiszen Románia előnye, hogy itt már liberalizált a piac, így a pályázaton meghirdetett járatokat a legjobb ajánlatot tevő cég kapja. A romániai bázist Székelyudvarhelyen tervezte kiépíteni a cég, ahonnan 600-800 kilométeres körben szállíthattak volna költséghatékonyan, akár Bukarestbe, de Bulgáriába vagy Ukrajnába is. A tervekből viszont ez idáig semmi sem valósult meg, a naponta közlekedő Budapest–Csíkszereda járat azonban – a cégvezető állítása szerint – jelentős bevételt termel.
Az erdélyi járat üzemeltetése azonban korántsem zökkenőmentes. A vállalatot nemegyszer azzal vádolták, hogy nem tartja be a menetidőket, nincsenek kiépített állomásaik, ezért benzinkutaknál vagy az út széléről veszik fel az utasokat. Több alkalommal büntették a vállalatot a hatóságok is különböző jogszabályok megsértése miatt. Az Orangeways korábban összetűzésbe keveredett a helyi érdekképviseletekkel is, amelyek azzal vádolták a magyarországi céget, hogy dömpingárakkal próbálja magának megszerezni a teljes erdélyi piacot.
A margarin, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, valamint a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben februárban a múlt év első második hónapjához képest.
A Donald Trump amerikai elnök által szerdán az amerikai acél- és alumíniumimportra kivetett vámok nem kis mértékben érintik Romániát is.
A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A rokonok közötti pénzajándékozás nem adóköteles – szögezte le a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A januári 4,95 százalékról februárban 5,02 százalékra nőtt az éves infláció Romániában - közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) rászállt a rokonok által egymásnak adott pénzösszegekre, amelyekre 70 százalékos adót vetne – kongatta meg a vészharangot a bukaresti sajtó. Az ANAF és Tánczos Barna pénzügyminiszter tiszta vizet öntött a pohárba.
Románia támogatja az EU védelmi képességeinek növelését, de fontos, hogy az ország számára prioritás maradjon a költségvetési egyensúly – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter Brüsszelben.
Elég volt, véget vetünk az indokolatlan áremeléseknek – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden a közösségi oldalán.
Magyarország és Románia történelmi jelentőségű szolidaritási megállapodást kötött a földgázellátás biztonságának megőrzéséről, amelynek nyomán minden eddiginél szorosabb lesz a kétoldalú energetikai együttműködés – jelentette be Szijjártó Péter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.