Hazai környezetben üdülnek. A romániai nyaralók által elköltött pénz 79 %-a az országban marad
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Átlagban 377 eurót költöttek 2017-ben egy üdülésre az Európai Unió (EU) állampolgárai; a legkevesebbet – átlagban 135 eurót – a romániaiak fordítottak erre a célra – írja az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatására hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
2019. szeptember 03., 11:412019. szeptember 03., 11:41
2019. szeptember 03., 11:442019. szeptember 03., 11:44
A legnagyobb összeget, átlagban 769 eurót, a luxemburgiak költöttek egy üdülésre 2017-ben, aztán az osztrákok (641 euró) és a máltaiak (633 euró) következnek a sorban. A lista másik végén a magyarországi (161 euró), a lettországi (155 euró), a bulgáriai (153 euró) és a romániai (135 euró) állampolgárok állnak.
Az éjszakánkénti költségeket tekintve az EU-s átlag 75 euró, ehhez képest a romániaiak 35 eurót, a csehek 34 eurót, a görögök pedig 31 eurót szántak egy éjszakára. A legnagyobb összegű éjszakánkénti költségeket – átlagban 162 euró – a dánok engedtek meg maguknak, akiket az osztrákok (132 euró), a máltaiak (128 euró), az írek (112 euró), a luxemburgiak (108 euró) és a finnek (102 euró) követnek.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy a 28 tagállam közül csak nyolcban maradt az országban az üdülésre költött pénz több mint fele. Románia ezen a téren listavezető (az összesen elköltött 2,245 milliárd euró 79 százaléka maradt a hazai turisztikai egységeknél), aztán Görögország (76%), Spanyolország (66%), Franciaország és Portugália (65%), valamint Bulgária és Olaszország (64%) következik. Ezzel szemben az üdülő luxemburgiak által elköltött pénz 99 százaléka külföldre került, Belgium tekintetében 93 százalék, Málta vonatkozásában pedig 92 százalék volt ez az arány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!