Az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké
Fotó: 123RF
Az európai nők átlagosan 15 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak nagyjából ugyanazért a munkáért – derül ki egy, az Euronews.com által minap nyilvánosságra hozott felmérés eredményeiből.
2021. március 08., 11:102021. március 08., 11:10
A Digi24 hírtelevízió által a nemzetközi nőnap apropóján ismertetett elemzés aláhúzza:
A nők ugyanakkor nehezebben jutnak vezető beosztásba is, az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké.
Az Európai Unió különböző tagállamai között amúgy eltérőek a trendek. Az elemzés szerint Észtországban a legrosszabb a helyezt, ahol egy nő átlagosan 22 százalékkal levesebb pénzt visz haza, mint férfi kollégája, aki ugyanazon a szakterületen és ugyanazon a poszton dolgozik. 20 százalék körül alakul még a különbség Ausztriában, Csehországban, Németországban és Szlovákiában.
Az ellenkező póluson Luxemburgot találjuk alig 1,4 százalékos különbséggel.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ Közgyűlése.
A nők és a férfiak fizetése közötti különbségek megszüntetése érdekében az Európai Bizottság a múlt héten a fizetések átláthatóságát célzó javaslattal rukkolt elő. Ez két pilléren nyugszik:
„Az egyenlő munka egyenlő bérezést érdemel. Az egyenlő bérezés biztosításához pedig átláthatóságra van szükség.
– nyilatkozta a tervek kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Szakértők szerint a bérezési átláthatóságot célzó brüsszeli kezdeményezés minden valószínűség szerint hosszú utat fog bejárni, amíg hozzájárul majd a nők és a férfiak fizetése közötti különbség javításához.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
szóljon hozzá!