Nem tart a partiumi-erdélyi konkurenciától a népszerű Gyulai Várfürdő, a város polgármestere értéknek tekinti a többnyelvűséget

Nem tart a partiumi-erdélyi konkurenciától a népszerű Gyulai Várfürdő, a város polgármestere értéknek tekinti a többnyelvűséget

A Gyulai Várfürdő bejárata. Tavaly hatszázezer vendég lépte át a kapuit

Fotó: Rostás Szabolcs

Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a viharsarki város fideszes polgármestere, aki a napokban újságíró-küldöttséget fogadott a május 9–12. között rendezendő XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra beharangozásaként. Az elöljáró a békési város és az önkormányzat erdélyi kapcsolatairól, de a helyi románsággal ápolt kölcsönös megbecsülésről is nyilatkozott lapunknak.

Makkay József

2024. április 26., 18:502024. április 26., 18:50

2024. április 27., 16:122024. április 27., 16:12

– Mozgalmas május vár a Gyulán élőkre és a szép számban idelátogató turistákra. Május elején a Gyulai Virágok Fesztiválja nyitja a nyári fesztiválszezont, utána megszervezik a Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát, majd pár nap szünet után következik a Gyulai Pálinka Fesztivál. Az idei rendezvénysorozat újdonsága, hogy a világ számos országából a román–magyar határ mentén fekvő békési városba érkeznek tanácskozni és szórakozni a tűzoltók. Mennyire örül a zsúfolt májusnak?

– Minden rendezvény nagyon fontos a város életében: egyrészt a helyiek, másrészt az idelátogató vendégek szórakoztatására tervezzük, szervezzük őket. Városunk számára elismerést jelent, hogy a rendszerváltás óta immár harmadik alkalommal a tűzoltók nemzetközi szervezete (IFSO) úgy döntött, hogy Magyarországon rendezi meg a tűzoltók nemzetközi seregszemléjét. Az Önkéntes Tűzoltózenekarok Fennmaradásáért Alapítvány sikeres pályázatával elnyerte a gyulai rendezés jogát. Ezt megelőzően május első hétvégéje a virágoké lesz, amit szórakoztató programok kísérnek: a rendezvény vendégeként a gyulai származású Hevesi Tamás koncertezik nálunk. Május 17–19. között szervezik meg a Gyulai Pálinka Fesztivált, amelyre Erdélyből is szép számmal érkeznek. Ez Magyarország legrégibb, ma is élő pálinkafesztiválja.

Idézet
Nagy attrakció a július 26–28. között megrendezésre kerülő XII. Gyulai Végvári Napok, amely a középkor végi vitézek harci hagyományait ápolja.

Az egyik napon a vár 1566-os török ostromát és elfoglalását mutatják be, a másik nap viszont a keresztény csapatok sikeréről szól, akik 1695-ben visszafoglalták Gyula várát.

– Gyulát elsősorban várfürdőjéről ismerik, amely Erdélyben és a Partiumban is a legnépszerűbb magyarországi fürdőhelynek számít. Tavalyi statisztikájuk szerint hatszázezren látogattak ide, amiből mintegy 120 ezren Romániából érkeztek. Mitől ennyire keresett a Gyulai Várfürdő a határokon túl is?

– Népszerűségének egyik titka, hogy a gyulai Almásy-kastély ősparkjában építették ki, egy arborétum minőségű környezetben, évszázados fák közé. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdő területén folyamatosan építettek újabb létesítményeket, a környéken számos szálloda nyitotta meg kapuit, a rendszerváltás után pedig nagyon sok magán szálláshely létesült.

Idézet
Tavaly 5804 vendéglátói ággyal rendelkeztünk, ami évről évre növekvő tendenciát mutat.

Nem mindig volt így, a rendszerváltás után, a gazdasági nehézségek hatására visszaesett a gyulai turizmus, amit tovább nehezített, hogy elveszítettük a korábban szép számban érkező jugoszláviai vendégeket a dél-szláv háború miatt. Ebben az időszakban fejlesztések, beruházások sem történtek a fürdőtelepen. Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól érkeztek a rendszerváltás utáni első fürdőfejlesztések, és 2012-ben elnyertünk egy jelentős európai uniós támogatást, amiből megépítettük a fedett élményfürdőt, az Aqua Palotát. Turizmusfejlesztési stratégiánk lényege, hogy erősítsük a vendéglátás négy évszakos jellegét, télen-nyáron sok a fürdővendég. A romániai turisták száma a 2000-es évek elején kezdett növekedni, és 2010 környékétől Erdély és a Partium felől már jelentős vendégforgalmat bonyolítunk.

Galéria

Kóstoló a gyulai kolbászból

Fotó: Makkay József

– A Gyulai Várfürdőben, de az éttermekben és szállodákban a magyar mellett ,,hivatalos” a román nyelv is. A román vendégekre való tekintettel vált természetessé a kétnyelvűség?

– Gyulán a magyarok mellett a török kiűzése óta jelentős számú román és német közösség él, akikkel kölcsönösen megbecsüljük egymást. A helyi és a környékbeli románságnak óvodája, általános iskolája és gimnáziuma működik, ezek fenntartója a Román Nemzetiségi Önkormányzat, a magyarországi román közösség kulturális autonómiával rendelkezik.

Idézet
Nagyon jó a kapcsolatom a román oktatási intézményekkel, rendszeresen részt veszek a rendezvényeiken. Színvonalas oktatási rendszert működtetnek, sok diákjuk egyetemeken tanul tovább.

Úgyszintén élénk a kulturális életük is. A Gyulai Várszínházba a romániai magyar színházak mellett román színházakat is meghívnak. Ennek a békés együttélésnek természetes velejárója a többnyelvűség, amely a helyi románság nyelvhasználata mellett kiterjed a városba érkező vendégekre is, sok a románul beszélő alkalmazott.

Galéria

Görgényi Ernő polgármester a gyulai vár előtt. Tovább fejlesztenék Magyarország legnépszerűbb fürdővárosának a vendéglátását

Fotó: Facebook/Görgényi Ernő Gyula város polgármestere

– Trianon nem csak az elszakított nemzetrészek életét viselte meg, hanem a kelet-magyarországi településekét is. Beleértve Gyulát, amelyet elszakítottak a partiumi régiótól. Mit jelentett a város számára az 1920-as trianoni döntés?

– Gyula kereskedelmi kapcsolatrendszere az évszázadok során Partium és Erdély irányába épült ki. A korabeli feljegyzések szerint a gyulai gazdák Kolozsvárig szállították terményeiket, és a helyi iparosok Aradra dolgoztak, onnan kaptak megrendeléseket. A város agglomerációjához mintegy 30 kistelepülés tartozott, amiből 27 Romániába került. Ez volt a felvevőpiaca a gyulai termékeknek és szolgáltatásoknak.

Idézet
Az új országhatár miatt a gazdasági kapcsolatok leépültek, ami nagy visszaesést okozott a városnak. Ebből a nehéz helyzetből a gyulai húsipar jelentett kitörési pontot,

a két világháború között magára talált a város. Európa számos országába szállították a Stéberl András-féle kolbászt, amely 1935-ben aranyérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. Ez volt az egyik gyulai termék, amely a város elmúlt 100 éves történetét meghatározta. A II. világháború után újabb ütés érte a várost. A hagyományosan polgári szellemiségű települést nem tudták elfogadni a kommunisták, ezért a Rákosi-korszakban a megyeszékhely címet büntetésből átvitték Békéscsabára. Az ötvenes években nem fejlesztették a várost, ami mai szemmel nézve végül is pozitív hozadéknak számít, mert nem romboltak, így a belváros megúszta a bontást. Az 50-es évek végén az akkori városvezetők nagyon okos döntése volt, hogy a Várfürdő kialakításával megalapozták a turizmus fejlesztését. Amihez a gyulai vár rekonstrukciójának megkezdése szintén fontos előrelépésnek számított.

Galéria

A Várfürdő Polip nevű gyógymedencéje. A reumatikus, mozgásszervi betegségekre javallott gyógyvíz messze földről vonzza a vendégeket

Fotó: Termalfurdo.hu

– Milyen állapotban vette át 2010-ben a város irányítását?

– Gyula nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Bár a turizmus az azt megelőző időszakban fejlődött, a többi gazdasági ágazat nem, és egy harmincezres település csak turizmusból nem tud megélni. A rendszerváltás óta a gyárakat sorra bezárták, 2004-ben a tejporgyárat is, amely a környék legjelentősebb tejipari üzeme volt. Elkeserítő állapotok uralkodtak a városban: a tejipari üzem holland tulajdonosa a berendezéseket elszállította, az épületet lebontották, és a bezúzott törmelékből építették meg a Tesco áruház parkolóját… Hasonló sors várt az 1868-tól létező gyulai húsiparra is: a korábban privatizált húskombinát 2012-ben került felszámolásra.

Idézet
Erről a mélypontról indultunk: a kormánytól jelentős gazdaságfejlesztési támogatást kaptunk, amit a húsipar megmentésére és újjászervezésére fordítottunk.

Az önkormányzat kft.-ét alapított, amely átvette a gyulai húskombinát összes dolgozóját, a kormánytámogatásból pedig megvásároltuk az épületeket, az eszközöket és a termékjogot. A húskombinát dolgozóival 2013-ban kezdtük el a termelést. Azóta a húsipari vállalat minden éve nyereséges. A cég tavaly több mint 2000 tonna szárazárut értékesített: a kolbászok közül a gyulai kolbász az egyik legismertebb és legnépszerűbb termék Magyarországon. Külföldön Nagy-Britannia a legfontosabb felvevőpiacunk, de a környező országokba is szállítunk feldolgozott termékeket. Hasonlóan szép történet az önkormányzat másik profitorientált kft.-jének a működése is, amely a várfürdőt üzemeli. Az önkormányzat egyik cégéből sem veszi ki a profitot, hanem meghagyjuk fejlesztésekre.

Galéria

A város gasztronómiai nevezetessége a Százáves cukrászda

Fotó: Makkay József

– Partium-szerte sikeres pályázatokon vannak túl a települések, egyre több fürdő épül a határ romániai oldalán. Nem tart attól, hogy elszoknak az erdélyi vendégek Gyulától?

– A mienk nagyon előnyös profillal rendelkező fürdő. Híres gyógyfürdő, amit nem lehet a semmiből kiépíteni. Ez a sajátosság hosszú távon is fontos versenyelőnyt jelent számunkra.

Idézet
Rengeteg pénzből lehet ugyan modern élményfürdőt, modern termálfürdőt építeni, de olyant nem, ami egy kastély ősparkjában található, ahol 150 éves fák lombja alatt lehet megpihenni.

Ilyen fürdő sem Magyarországon, sem Romániában nincs. Ezért is vagyok optimista, mi folyamatosan fejlesztünk. Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek hozzánk a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak.

– A közelgő helyhatósági választáson a negyedik mandátumának megszerzéséért indul. Milyen tervei vannak a következő öt esztendőre?

– Folytatni szeretném a gazdaságfejlesztést, amire nagyon jó alapokat ad, hogy az elmúlt 14 évben újjászerveztük a város gazdasági életét. Gyulán építette fel gyárát az Airbus Helicopters, itt készítik a helikopterek hajtóművéhez szükséges alkatrészeket. Ez rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen ezzel felkerültünk a világ gazdasági térképére. Magas hozzáadott értékű technológiát alkalmaznak, ami magasan képzett dolgozókat igényel. Ez a képzett fiatalok számára kiváló lehetőség Gyulán és a környező településeken egyaránt. Tovább szeretnénk fejleszteni a turizmust, a Várfürdő új fedett termálfürdőt kap. Nagyon fontos mottónk Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik.

Idézet
Gyula zöld értékeit gyarapítjuk, és igyekszünk igényesen gondozni a városi közparkokat. Közben erdőtelepítési programot kezdtünk el.

Nagyon jók az adottságaink: Magyarország két legtisztább vizű folyója, a Fehér- és a Fekete-Körös Gyula területén lép be Magyarországra. Békés megye erdeinek a fele Gyula közigazgatási területein található. Ezeket az erdőket gyarapítjuk, növeljük, hogy a várost összefüggő zöld gyűrű vegye körbe.

Galéria

Gyulai látkép. A kelet-magyarországi város megúszta a kommunista hatalom rombolását

Fotó: Makkay József

– Gyakran jár Erdélybe, több testvértelepülés vezetőivel tartja a kapcsolatot. Milyen manapság ez az együttműködés?

– Az egyik testvérvárosunk Arad, velük több közös pályázatot bonyolítottunk. Székelyföldön Kovászna és Csíkszereda a két testvérvárosunk, velük igazán szívélyes kapcsolatot építtettünk ki. Fontosnak tartom, hogy ezek a kapcsolatok nem csak a város vezetői között működnek, hanem intézményi szinten is, például a csíkszeredai és a gyulai vízmű, vagy a gimnáziumok között. Nagy örömömre szolgál, hogy nem csak a politikai, hanem a civil kapcsolatok is remekül működnek az erdélyi, partiumi településekkel.

korábban írtuk

Lánglovagok a Körös menti síkon – Tűzoltó Csillagtúra harmadízben Gyulán
Lánglovagok a Körös menti síkon – Tűzoltó Csillagtúra harmadízben Gyulán

A világ tűzoltóinak legnagyobb baráti találkozóját, a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát 2024. május 09–12. között rendezik Gyula városában. A „legnyugatibb keleti város” immár harmadik alkalommal nyerte el a rendezés jogát.

korábban írtuk

Ahol létrejött a románok kulturális autonómiája – Görgényi Ernő gyulai polgármester a város külhoni kapcsolatairól, turizmusáról
Ahol létrejött a románok kulturális autonómiája – Görgényi Ernő gyulai polgármester a város külhoni kapcsolatairól, turizmusáról

A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 27., hétfő

Élére állított garas: nőttek a háztartások megtakarításai

A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén áprilisban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal 589,925 milliárd lejre nőttek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 11,9 százalékkal emelkedtek a BNR hétfőn közzétett adatai szerint.

Élére állított garas: nőttek a háztartások megtakarításai
2024. május 25., szombat

Elszálltak a repjegyárak, vizsgálódik a Versenytanács

A Versenytanács elnöke szerint a Wizzair és Ryanair repülőjegyárainak a koronavírus-járvány utáni jelentős emelkedése összefüggésben áll azzal, hogy a hazai piac másik két szereplője közül az egyik csődbe ment, a másik csökkentette járatai számát.

Elszálltak a repjegyárak, vizsgálódik a Versenytanács
2024. május 24., péntek

Egyre több pénzre van szüksége a CFR-nek, hogy javíthasson az elavult romániai vasúthálózaton, drágulhatnak a jegyek

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR) pénzt fizettetne más vasúttársaságokkal az állomások használatáért, mivel egyre égetőbb szüksége van nagy összegekre az elavult hálózat javításához.

Egyre több pénzre van szüksége a CFR-nek, hogy javíthasson az elavult romániai vasúthálózaton, drágulhatnak a jegyek
2024. május 24., péntek

Örülnek a törökök, számításaik szerint ötven százalékkal nőhet az Antalyába érkező romániai turisták száma

A törökök az útlevélkötelezettség eltörlése után a román turisták számának 50 százalékos növekedésére számítanak Antalyában.

Örülnek a törökök, számításaik szerint ötven százalékkal nőhet az Antalyába érkező romániai turisták száma
2024. május 24., péntek

Ciolacu: nem futja 10 százalékosnál nagyobb béremelésre; akinek nem tetszik, mondjon fel

A makrogazdasági egyensúly törékenysége nem tesz lehetővé nagyobb arányú bérfejlesztést – jelentette ki csütörtök este a bizonyos közalkalmazotti kategóriák 10 százalékos fizetésemeléséről szóló sürgősségi rendeletről Marcel Ciolacu kormányfő.

Ciolacu: nem futja 10 százalékosnál nagyobb béremelésre; akinek nem tetszik, mondjon fel
2024. május 23., csütörtök

A vonat, amely vár: egyhamar nem szállít utasokat a Románia által a tavalyi év végén vásárolt szerelvény

Nagy hír volt a tavaly, hogy Románia húsz év után először vásárolt vonatot – a beszerzés során összesen 37 szerelvényt kell az Alstomnak leszállítania, ezek közül az első érkezett meg 2023 végén. Arra azonban, hogy utasokat szállítson, még várni kell.

A vonat, amely vár: egyhamar nem szállít utasokat a Románia által a tavalyi év végén vásárolt szerelvény
2024. május 23., csütörtök

Első körben egymillió juhot „nyel el” a Románia számára ismét megnyíló török piac

Memorandummal jóváhagyja a kormány csütörtöki ülésén a Törökországba irányuló hús- és élőállat-export és -tranzit újraindításának megszervezését – nyilatkozta a kormányülés elején a román miniszterelnök.

Első körben egymillió juhot „nyel el” a Románia számára ismét megnyíló török piac
2024. május 23., csütörtök

3700 lejre emeli a bruttó minimálbért július 1-jétől a kormány

Július 1-jétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér – jelentette be Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács csütörtöki ülése után.

3700 lejre emeli a bruttó minimálbért július 1-jétől a kormány
2024. május 23., csütörtök

25 millió eurót fektet be, gyárat épít Nagybányán egy német vállalat

Gyárat épít Nagybányán a textilipari gépeket gyártó Karl Mayer GmbH 25 millió eurós befektetéssel – jelentette be kedden a Máramaros megyei önkormányzat.

25 millió eurót fektet be, gyárat épít Nagybányán egy német vállalat
2024. május 23., csütörtök

Júniustól nő a súlyos fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek havi juttatása

Csütörtöki ülésén a kabinet jóváhagyja a súlyos fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek havi juttatásának június elsejei növelését – jelentette be Marcel Ciolacu kormányfő az ülés elején.

Júniustól nő a súlyos fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek havi juttatása