Ahol létrejött a románok kulturális autonómiája – Görgényi Ernő gyulai polgármester a város külhoni kapcsolatairól, turizmusáról

Ahol létrejött a románok kulturális autonómiája – Görgényi Ernő gyulai polgármester a város külhoni kapcsolatairól, turizmusáról

„A testvérvárosi kapcsolatokban nem érzem azt a bizalmatlanságot, ami a politikában kétségtelenül jelen van”

Fotó: Rostás Szabolcs

A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere. A harmadik mandátumát taposó, a Fidesz színeiben politizáló elöljáróval a település testvérvárosi kapcsolatairól, nemzet- és nemzetiségpolitikáról, városfejlesztésről beszélgettünk.

Rostás Szabolcs

2020. január 01., 09:262020. január 01., 09:26

2020. január 01., 10:192020. január 01., 10:19

– Gyula kilenc külföldi testvértelepülése közül négy – Arad, Kovászna, Nagybánya és Csíkszereda – erdélyi. Miért tartja fontosnak a magyar–román határ közelében fekvő viharsarki város, hogy olyan külhoni településekkel ápoljon kapcsolatot, ahol számottevő létszámban élnek magyarok?

– A testvérvárosi kapcsolatok egyik küldetése, hogy a népeket közelebb hozza egymáshoz. Ez a román–magyar viszonyban, az olyan településekkel való kapcsolatunkban is fontos lehet, ahol szórványban élnek magyarok, vagy éppen jelentősebb román közösség található. Hiszen Gyulán is élnek románok, akik megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük is a kultúrájukat. Ezeknek a testvérvárosi kapcsolatoknak a fenntartásában a gyulai román közösség is részt vesz, ápolva a viszonyt az ottani románokkal. Mint ahogy mi természetesen a magyar nemzetiségű közösségekkel tartjuk a kapcsolatot, ennek ilyen értelemben nemzetpolitikai vetülete is van. Jó, ha helyi szinten is épülnek az emberi, intézményi kapcsolatok, erősödik a kötődés.

– A legszorosabb együttműködést Araddal ápolják, 2019-ben ünnepelték a testvérvárosi szerződés aláírásának 25. évfordulóját. A megállapodás egyébként akkor született, amikor a román–magyar kapcsolatok épphogy újjáéledni kezdtek, de az államközi viszony még meglehetősen fagyos volt. Mi köti össze igazán a határ menti két várost, miben tudják támogatni egymást?

– Araddal közös, határon átnyúló uniós pályázatokat valósítottunk meg, például támogatást kaptunk a közlekedésfejlesztési koncepció elkészítésére. Ez a kötelék annak idején a Kézfogások elnevezésű rendezvényekkel kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a két nép megbékélését szolgálja. A testvérvárosi kapcsolatokban nem érzem azt a bizalmatlanságot, ami a politikában kétségtelenül jelen van. Szakmai síkon is működik a kapcsolat, hiszen várospolitikai, -fejlesztési, környezetvédelmi szekciókban szoktunk tanácskozni a találkozók alkalmával, amelyek nem merülnek ki csupán az ebédekben. Szakmai részlegek keretében ismerkedünk azzal, miként működik Aradon, illetve Gyulán ugyanaz a terület, mit tudunk tenni a fejlődés érdekében; igyekszünk megismerni a másik településen bevált jó gyakorlatokat, és azokból minél többet átvenni. Megjegyzem, nem feltétlenül van szükség testvérvárosi szerződésre ahhoz, hogy egy településsel szoros legyen a kapcsolatunk. Bár nem testvérvárosunk, Nagyszalontával elsősorban kulturális téren ápolunk élő, szoros viszonyt, hiszen a hajdúváros szülöttje Arany János, Gyuláé pedig Erkel Ferenc, akik kortársak voltak, mindketten a magyar kultúra ikonikus alkotói. Határon átnyúló uniós támogatás révén közösen valósítottuk meg a Toldi című filmet, reményeink szerint sok magyarországi és romániai magyar iskolában is bemutatják majd az alkotást.

– Mi hiányzik ahhoz ön szerint, hogy még intenzívebbek legyenek ezek a testvérvárosi kapcsolatok? Mi az akadálya például annak, hogy nem eredményesebbek gazdasági téren is?

– Meglátásom szerint személyfüggő, hogy mennyire intenzív a kapcsolat. Bognár Levente aradi alpolgármester – aki jelentős és tekintélyes szereplője az aradi és a romániai magyar közéletnek – például nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy ez a kapcsolat élő és eredményes legyen. Tisztelegve eme tevékenysége előtt, megválasztottuk Gyula városa díszpolgárának. Hozzá és hozzám hasonlóan Gyerő József kovásznai polgármester is elkötelezett az együttműködés mellett. Ha ezek a személyi feltételek teljesülnek, akkor több olyan területet tudunk keresni, ahol érdemi együttműködés kialakulhat iskolák, civil szervezetek, intézmények között.

Idézet
Akkor működik igazán jól egy testvérvárosi kapcsolat, ha már a társadalom mély rétegeiben is megtalálható. Például nagyon jó, bejáratott a viszonya a gyulai és a csíkszeredai vízművállalatnak, a városvezetéstől függetlenül közös programokat szerveznek. Ennek a titka az, hogy a városvezetések is elkötelezettek legyenek, de a helyi társadalomban is legyenek olyan szereplők, akik civil alapon ápolják, fejlesztik a kapcsolatot.

Bár sokan fűztek nagy reményeket a testvérvárosok közötti gazdasági együttműködéshez, erre én nem látok példát, valahogy ez nem működik. Megjegyzem azonban, hogy a turisztika területén az Araddal ápolt kapcsolat városmarketing-jelentőséggel is bír, hiszen onnan nagyon sokan utaznak turisztikai célból Gyulára. Emellett romániai testvérvárosainkkal a kommunikáció terén is együttműködünk, a velünk kapcsolatos hírek térítésmentesen megjelennek az ottani önkormányzati felületeken, és ez fordítva is működik.

Galéria

Jó példa. Gyulán nem tekintik nemzetbiztonsági kockázatnak, hogy román zászló lobog a Nicolae Bălcescu-iskolán

Fotó: MTI/Rosta Tibor

– A magyarországi románság szellemi, kulturális, oktatási központjának számító Gyula példát mutat a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód terén is. Mi, erdélyi magyarok a többségi társadalomnak bezzegelve szoktuk emlegetni, hogy itt vannak román feliratok, hogy senkit nem zavar a közintézményeken kitűzött román zászló. Erre hivatkozva sikerült nemrég megakadályozni egy, a romániai magyarság jelképhasználata szempontjából korlátozó törvénytervezet elfogadását a bukaresti parlamentben. Ezek szerint önök nem tekintenek nemzetbiztonsági kockázatként a város három százalékát kitevő román közösségre.

– Ha az erdélyi magyarok olyan jól éreznék magukat Romániában, ahogy a románok érzik magukat Gyulán, akkor elégedett lennék. Ha úgy szeretnék és megbecsülnék őket, ahogy mi tesszük a román nemzetiségű polgárokkal, akkor nem lenne konfliktus. Gyulán román óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium működik, vannak civil szervezeteik, és bizony senkit nem zavar a román nemzetiségi intézményeken lobogó román állami zászló.

Idézet
Ez is jó minta lehetne Románia számára, hogy ne féljen a magyar zászlótól, mert nem jelent semmilyen veszélyt, ahogy ránk sem a román trikolór. Gyulán gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, hiszen a román etnikumú polgárok által megválasztott nemzetiségi önkormányzat a fenntartója a román oktatási intézményeknek.

Munkáltatóként, fenntartóként a tananyagba is komoly beleszólásuk van, és ez jól van így. Nagyon jól működő intézményekről van szó, amelyek szerves részét képezik a város életének, olyan értéket teremtenek, ami valamennyiünk számára fontos, hozzájárulnak a város építéséhez, kulturális gyarapodásához; a román iskola tanulói is fellépnek a városi rendezvényeken, gazdagítva ezeket. A testvérvárosi kapcsolatok arra is alkalmasak lehetnének, hogy a romániai testvérvárosainkban élő román közösségek megismerjék, miként élnek Magyarországon a nemzetiségek, és jó mintaként tekintsenek erre.

– Habár a Kádár-rendszer idején a budapesti kommunista hatalom nem sokat törődött az elcsatolt területeken élő magyarokkal, az anyaországi társadalom a történelem vihara által elsodort testvérekként gondolt rájuk. Emlékszem, a gyulaiak mennyit segítettek a Ceaușescu-diktatúra sötét éveiben az erdélyi, partiumi magyaroknak, majd miként indultak útnak a segélyszállítmányokkal a temesvári forradalom harminc évvel ezelőtti kirobbanásakor. Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának, a határok fölötti nemzet­egyesítésnek köszönhetően aztán még szorosabbra fűződtek ezek a szálak.

– Ez határozottan tapasztalható. Az államszocialista diktatúra mindent elkövetett, hogy elszigetelje az anyaországot a határon túli magyar közösségektől, az oktatásban vagy a közélet színterein nem is lehetett megemlíteni, hogy egyáltalán vannak külhoni magyarok. Sajnos sokan úgy nőttek föl, hogy ez nem tudatosult bennük. Ennek ellenére az összetartozás-tudat a társadalom többségében megmaradt, amit az ön által említett példákon felül az is nagyon jól mutat, hogy a rendszerváltozás folyamatában a határon túli, főleg az erdélyi magyarok ügye melletti kiállás egyfajta katalizátor volt. Az erdélyi falurombolás elleni küzdelmet a rendszerváltoztató értelmiség – főleg a jobboldali – fajsúlyos témaként kezelte, emlékezzünk csak a Hősök terén rendezett tömegtüntetésre. És azt se feledjük el, hogy első szabadon választott miniszterelnökünk, Antall József egyik első beszédében úgy fogalmazott: lélekben és érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Számunkra pedig itt, a határ mentén mindig is megélt élmény volt, hogy a szomszédban magyarok élnek. Még a Ceaușescu-diktatúra idején is jártak át a határon gyulaiak, hozzánk is jöttek a határon túlról magyarok, tehát itt mindig is élő, a tudatban meglévő tényező volt ez a kapocs, ami a mai napig fontos. Gyula bizonyos értelemben Erdély kapuja is, ezért a turisták innen csillagtúraszerűen utaznak át Románia területére meglátogatni az elérhető közelségben lévő látnivalókat. Arról nem beszélve, hogy a Gyulai Várszínháznak kulturális értelemben is fontos küldetése megjeleníteni a határon túli magyar kultúrát. Ez egyébként hagyomány, Sík Ferenc (közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek művészeti vezetője volt – szerk. megj.) irányítása alatt volt olyan időszak a hetvenes-nyolcvanas években, amikor külhoni magyar szerzők – Sütő András, Székely János – művei budapesti teátrumokban nem kerültek bemutatásra, a Gyulai Várszínházban viszont igen, amely egyfajta menedéke volt Magyarországon az erdélyi alkotóknak. Elek Tibor személyében ma is elkötelezett vezetője van az intézménynek, amely erdélyi hétnek ad otthont, két évvel ezelőtt Székely János-napokat rendezett, szóval erőteljesen megjelenik a határon túli, elsősorban az erdélyi kultúra.

Galéria

Görgényi Ernő: Gyulán a zöld gondolat másfél évszázados tradícióval rendelkezik

Fotó: Rostás Szabolcs

– Elsősorban a várfürdőjének köszönhetően Gyula kiemelkedő idegenforgalmat tudhat magáénak, a város a román turistáknak is közkedvelt célpontja, emellett számos rendezvény, fesztivál, program csalogatja ide a vendégeket. Az önkormányzat mégis az idegenforgalom további fejlesztésében gondolkodik. Milyen terveik vannak?

– Meggyőződésem, hogy turizmus ott működik, ahol ennek fennállnak a feltételei. Gyula ebből a szempontból szerencsés, elődeink munkájának köszönhetően az adottságok megvannak. A város komplex turisztikai attrakciónak számít, ezek közül egy is elegendő lenne arra, hogy turizmust építsünk rá: várfürdő gyógyvízzel, termálvízzel, ami egy csodálatos, több évszázados parkban épült ki. Medencéket, élményfürdőt bárhol ki lehet építeni, ez csak pénz kérdése, de évszázados fákat nem lehet ültetni. Ez olyan adottsága a várfürdőnek, ami egészen egyedivé, különlegessé teszi. Ezenkívül komoly örökségturisztikai attrakcióink vannak: a 600 éves gyulai vár, a 300 éves Almásy-kastély, valamint a város épített öröksége, polgári hangulata, ami egyedülálló az Alföldön.

Idézet
Nálunk a zöld gondolat másfél évszázados tradíciót jelent: Gyulán a zöld gondolat már évtizedekkel azelőtt a várospolitika vezérelve volt, hogy elindultak volna a klímaváltozással kapcsolatos folyamatok.

Már az 1870-es években közpark létesült nálunk, amelyeket újak követtek, és a mai napig gyönyörűek, mert sok energiát fordítunk a gondozásukra. Az üdülőhely fejlesztéséhez szükség van az attrakciók fejlesztésére is, egyrészt a fürdő további fejlesztésére, amire nemrég jelentős, 2,5 milliárd forintos állami támogatást kaptunk. Az Almásy-kastély kisebbik szárnyában báltermet, gasztrotörténeti attrakciót, látványkonyhát alakítunk ki, amelyet 19. századi konyhatechnológiával szerelünk fel, például be lehet majd iratkozni főzőtanfolyamra, ahol megtanulhatnak csikótűzhelyen, nyílt tűzön elkészíteni korabeli ételeket, miközben természetesen a modern konyhatechnológia is rendelkezésre áll. Kerékpárutakat építünk, most készült el a Fekete-Körös menti erdős részhez, szabadstrandhoz vezető kerékpárút. És állandóan programokat kínálunk a vendégeknek, igyekszünk fejleszteni, vendégbaráttá, informatívabbá tenni a szolgáltatásainkat, minél több kikapcsolódási lehetőséget kínálni a hozzánk látogatók számára. Úgy gondolom, jó úton járunk, amit az is bizonyít, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a Gyulán töltött vendégéjszakák száma.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

– Ilyen körülmények között azt hihetné az ember, hogy Gyulát nem is kell más ágazatban fejleszteni, mert az idegenforgalom mindent visz. Ehhez képest idén kiderült, hogy az Air­bus repülőgépgyártó a városban építi meg helikopteralkatrész-gyárát, ami 2021-ben indul. Ezek szerint igyekeznek több lábon állni a gazdaságfejlesztés terén.

– Szó szerint így szoktam mondani. Gyula abból a szempontból is különleges város, hogy a foglalkoztatási helyzetét meghatározza több megyeközponti funkció ellátása is. Bár 1950 óta nem megyeszékhely, mégis Gyula az igazságszolgáltatás megyei központja – itt működik a törvényszék, a megyei főügyészség, ügyvédi kamara –, és az egészségügyé is, az értelmiség számára komoly vonzerőt jelentenek ezek a munkahelyek, csak a megyei kórházunkban kétezren dolgoznak. A turizmuson kívül a gazdasági élet harmadik lába a szintén jelentős területet képviselő mezőgazdaság, a negyedik pedig az ipar, aminek tekintetében viszont a város a rendszerváltozás vesztesei közé tartozik, sajnálatos módon több kitűnő üzem leépült, munkahelyek ezrei szűntek meg. De most lehetőségünk van arra, hogy újraépüljön ez az ágazat is, és erre az Airbus-beruházás a garancia. Emellett jelentős ágazat még az élelmiszeripar. Ha közvélemény-kutatás során megkérdezzük a magyar embereket, mi jut eszükbe Gyuláról, alapvetően három dolgot mondanak: a gyulai várat, a gyulai kolbászt és a várfürdőt.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 05., kedd

Terrortámadásokra szólít a Hamász a ramadán ideje alatt – Washington tovább támogatja Izraelt

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik tisztségviselője felszólította hétfőn a Közel-Keleten bárhol élő palesztinokat, hogy napi rendszerességgel kövessenek el támadásokat Izrael ellen a muszlim böjti hónap, a ramadán idején.

Terrortámadásokra szólít a Hamász a ramadán ideje alatt – Washington tovább támogatja Izraelt
2024. március 05., kedd

Bécs: előbb várjuk meg a részleges román schengeni csatlakozás eredményét, utána beszélhetünk a teljes körű tagságról

Továbbra sem kecsegteti a siker lehetőségével a teljes körű schengeni tagságra vonatkozó román törekvéseket az osztrák kormány.

Bécs: előbb várjuk meg a részleges román schengeni csatlakozás eredményét, utána beszélhetünk a teljes körű tagságról
2024. március 05., kedd

A világon elsőként foglalta alkotmányba az abortuszhoz való jog védelmét Franciaország

Franciaország elsőként a világon alkotmányba foglalta hétfőn a terhességmegszakításhoz való jog védelmét.

A világon elsőként foglalta alkotmányba az abortuszhoz való jog védelmét Franciaország
2024. március 05., kedd

Döntött a Legfelsőbb Bíróság: Donald Trump nem zárható ki a coloradói előválasztásokról

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfőn megállapította, hogy Donald Trump volt elnök nem zárható ki a coloradói előválasztásokról, nevének kihúzása a szavazócédulákról törvénybe ütközik.

Döntött a Legfelsőbb Bíróság: Donald Trump nem zárható ki a coloradói előválasztásokról
2024. március 05., kedd

A közeljövőben nem tervezi Franciaország katonák küldését Ukrajnába Macron szerint

Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.

A közeljövőben nem tervezi Franciaország katonák küldését Ukrajnába Macron szerint
2024. március 04., hétfő

„Ukrajna Oroszország”. Ismét átrajzolta a térképet, Kárpátalját Magyarországhoz csatolta Medvegyev

A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson.

„Ukrajna Oroszország”. Ismét átrajzolta a térképet, Kárpátalját Magyarországhoz csatolta Medvegyev
2024. március 04., hétfő

Tisztességtelennek tartja a román belügyminiszter, hogy Románia még nem teljes jogú schengeni tag

Nem tisztességes, hogy Románia továbbra sem teljes jogú tagja a schengeni térségnek, mert az ország kész együttműködni az uniós határok védelmében és az illegális migráció elleni küzdelemben – jelentette ki a belügyminiszter.

Tisztességtelennek tartja a román belügyminiszter, hogy Románia még nem teljes jogú schengeni tag
2024. március 04., hétfő

Hárommilliárd forint három programra: új pályázati felhívásokat hirdetett meg a nemzetpolitikai államtitkárság

Hárommilliárd forint keretösszeggel hirdet meg három pályázati felhívást a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága hétfőn.

Hárommilliárd forint három programra: új pályázati felhívásokat hirdetett meg a nemzetpolitikai államtitkárság
2024. március 04., hétfő

Moszkva magyarázatot vár: bekérették a német nagykövetet a Krími híd elleni támadásról kiszivárgott beszélgetés miatt

Bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték.

Moszkva magyarázatot vár: bekérették a német nagykövetet a Krími híd elleni támadásról kiszivárgott beszélgetés miatt
2024. március 04., hétfő

Hídrobbantás: Putyin információs háborújáról beszél a német védelmi miniszter – Ismét lezárták a hidat

Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte vasárnap Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását.

Hídrobbantás: Putyin információs háborújáról beszél a német védelmi miniszter – Ismét lezárták a hidat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM