Három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel az Európai Bizottságnak a regionális versenyképességet górcső alá vevő jelentésében, az ország nyolc régiója közül öt pedig a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem ért el.
2017. március 09., 14:582017. március 09., 14:58
Elkeserítő képet mutat Romániáról az Európai Bizottság regionális versenyképességi mutatóit tartalmazó tanulmánya: az intézmények, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a munkaerőpiac, a piac mérete, a technológiai felkészültség, az üzleti kifinomultság, illetve az innováció tekintetében is jóval elmarad az ország az európai uniós átlagtól.
A brüsszeli testület harmadik alkalommal állította össze az Európai Unió regionális versenyképességi rangsorát. Az első felmérést 2010-ben, a másodikat 2013-ban jelentették meg, a friss, februárban nyilvánosságra hozott lista pedig a 2016-os évre vonatkozik. Az új eredmények összességükben hasonlítanak a 2013-as eredményekhez. Ismét többközpontú mintázat figyelhető meg: fővárosi és városi területek a versenyképesség fő motorjai. Sok esetben nagy eltérések mutatkoznak egy adott országon belül, ami abból ered, hogy a fővárosi régió teljesítménye messze túlszárnyalja az országon belüli többi régióét. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan Románia továbbra is gyenge eredményeket ért el, ugyanis a rangsor szerint három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel.
Az első és utolsó 10 régió
Az Európai Unió tíz legversenyképesebb régiója a felmérés szerint London és környéke (Anglia), Berkshire (Anglia), Utrecht (Hollandia), Stockholm (Svédország), Surrey (Anglia), Hovedstaden (Dánia), Luxemburg, Ile de France (Franciaország), Oberbayern (Németország) és Hampshire and Isle of Wight (Anglia). A rangsor másik végén az utolsó helyet a franciaországi Guyana foglalja el (ez a terület Dél-Amerikában található), ezt pedig Délkelet-Románia előzi meg. A 10 legkevésbé versenyképes régió közé tartozik továbbá Anatoliki Makedonia (Görögország), Sterea Ellada (Görögország), Severozapaden (Bulgária), Peloponnisos (Görögország), Dytki Ellada (Görögország), Ionia Nisia (Görögország), Délnyugat-Románia, illetve Dél-Románia.
263 régiót hasonlítottak össze
Az Európai Unió szerint a regionális versenyképesség azt jelenti, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. A felmérésben a 28 tagország 263 régióját hasonlították össze három kulcskérdés mentén: az alapvető feltételek milyenségét, a hatékonyságot és az innovációt (újítást) vizsgálták.
Ehhez az állami intézményrendszerek hatékonyságát, a makrogazdasági stabilitást, az infrastrukturális viszonyokat, az egészségügyi rendszert, az alapfokú (kötelező) oktatást, a felsőoktatást és az élethosszig tartó tanulást, a munkaerőpiaci hatékonyságot, a piac méretét, a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és az innovációs (újító) hajlamot is megvizsgálták.
Mindezek alapján kimondható az a következtetés, hogy Románia a versenyképesség tekintetében gyengén teljesít: az ország nyolc régiója közül öt hazai régió a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem szerzett a ranglistán. Mint kiderült, a romániai régiók közül Bukarest és környéke a legversenyképesebb, de ez is csupán a 161. hely megszerzésére volt elegendő. A délkelet-romániai régió érte el a leggyengébb eredményt országos viszonylatban, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy európai viszonylatban is az utolsó előtti helyet foglalja el.
Nemcsak a helyzet rossz, a kilátások is
Csák László fejlesztési szakértő megkeresésünkre elmondta, az Európai Bizottság által használt versenyképességi fogalmat azért találták ki, mert korábban kizárólag a gazdaság teljesítményét mérték. „Régebben csak a GDP (bruttó hazai termék)/fő gazdasági mutatót vették figyelembe, ezért később az a döntés született, hogy figyelembe kellene venni egyéb szempontokat is, így vezették be a versenyképességi mutatót. Azonban az újonnan bevezetett rendszerben sem jeleskedik Románia: ez azt jelenti, hogy nemcsak a gazdasági teljesítménye nagyon alacsony, hanem a közinfrastruktúra, az oktatási rendszer és a kutatás színvonala is nagyon alacsony ezekben a régiókban. Így nemcsak a jelenlegi helyzet rossz, hanem a kilátások is. Ez egyébként sokkal rosszabb, mintha csak a gazdasági mutató lenne gyenge, hiszen azon könnyebb javítani” – magyarázta Csák. Mint részletezte, ha egy régió nem versenyképes, az azt jelenti, hogy a jövőben sem nagyon tud ezen változtatni.
Lejtmenetben a központi régió
A szakember szerint fontos lenne odafigyelni erre a versenyképességre, mivel ez egy olyan összetett szempont, ami a régiók jövőjét határozza meg. „Ha egy régió versenyképes, akkor oda mennek a turisták, megy a tőke és a befektetés is, ellenkező esetben azonban elkerülik. A székelyföldi megyéket is magában foglaló központi régió valamikor jó helyzetben volt, de jelenleg romló tendenciát mutat. Az, hogy a friss rangsor szerint országos szinten kicsivel jobb helyzetben van, mint több másik régió, a múltnak köszönhető: a valamikori Osztrák–Magyar Monarchiának, a magyar királyságnak, illetve a szocialista iparosításnak és fejlesztésnek. Jelenleg azonban ez egy elfelejtett régió, ahol nincs fejlődés” – mutatott rá Csák László.
Leszögezte: ezen a helyzeten csak hosszú távú, átgondolt fejlesztéspolitikával lehet segíteni, ez azonban egyelőre nincs. „Bármilyen sikeresek is legyenek, a helyi és megyei törekvések nem elegendők: a versenyképesség feltételrendszerét regionális szinten lehet megteremteni” – fogalmazta meg a fejlesztési szakértő.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!