Három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel az Európai Bizottságnak a regionális versenyképességet górcső alá vevő jelentésében, az ország nyolc régiója közül öt pedig a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem ért el.
2017. március 09., 14:582017. március 09., 14:58
Elkeserítő képet mutat Romániáról az Európai Bizottság regionális versenyképességi mutatóit tartalmazó tanulmánya: az intézmények, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a munkaerőpiac, a piac mérete, a technológiai felkészültség, az üzleti kifinomultság, illetve az innováció tekintetében is jóval elmarad az ország az európai uniós átlagtól.
A brüsszeli testület harmadik alkalommal állította össze az Európai Unió regionális versenyképességi rangsorát. Az első felmérést 2010-ben, a másodikat 2013-ban jelentették meg, a friss, februárban nyilvánosságra hozott lista pedig a 2016-os évre vonatkozik. Az új eredmények összességükben hasonlítanak a 2013-as eredményekhez. Ismét többközpontú mintázat figyelhető meg: fővárosi és városi területek a versenyképesség fő motorjai. Sok esetben nagy eltérések mutatkoznak egy adott országon belül, ami abból ered, hogy a fővárosi régió teljesítménye messze túlszárnyalja az országon belüli többi régióét. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan Románia továbbra is gyenge eredményeket ért el, ugyanis a rangsor szerint három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel.
Az első és utolsó 10 régió
Az Európai Unió tíz legversenyképesebb régiója a felmérés szerint London és környéke (Anglia), Berkshire (Anglia), Utrecht (Hollandia), Stockholm (Svédország), Surrey (Anglia), Hovedstaden (Dánia), Luxemburg, Ile de France (Franciaország), Oberbayern (Németország) és Hampshire and Isle of Wight (Anglia). A rangsor másik végén az utolsó helyet a franciaországi Guyana foglalja el (ez a terület Dél-Amerikában található), ezt pedig Délkelet-Románia előzi meg. A 10 legkevésbé versenyképes régió közé tartozik továbbá Anatoliki Makedonia (Görögország), Sterea Ellada (Görögország), Severozapaden (Bulgária), Peloponnisos (Görögország), Dytki Ellada (Görögország), Ionia Nisia (Görögország), Délnyugat-Románia, illetve Dél-Románia.
263 régiót hasonlítottak össze
Az Európai Unió szerint a regionális versenyképesség azt jelenti, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. A felmérésben a 28 tagország 263 régióját hasonlították össze három kulcskérdés mentén: az alapvető feltételek milyenségét, a hatékonyságot és az innovációt (újítást) vizsgálták.
Ehhez az állami intézményrendszerek hatékonyságát, a makrogazdasági stabilitást, az infrastrukturális viszonyokat, az egészségügyi rendszert, az alapfokú (kötelező) oktatást, a felsőoktatást és az élethosszig tartó tanulást, a munkaerőpiaci hatékonyságot, a piac méretét, a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és az innovációs (újító) hajlamot is megvizsgálták.
Mindezek alapján kimondható az a következtetés, hogy Románia a versenyképesség tekintetében gyengén teljesít: az ország nyolc régiója közül öt hazai régió a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem szerzett a ranglistán. Mint kiderült, a romániai régiók közül Bukarest és környéke a legversenyképesebb, de ez is csupán a 161. hely megszerzésére volt elegendő. A délkelet-romániai régió érte el a leggyengébb eredményt országos viszonylatban, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy európai viszonylatban is az utolsó előtti helyet foglalja el.
Nemcsak a helyzet rossz, a kilátások is
Csák László fejlesztési szakértő megkeresésünkre elmondta, az Európai Bizottság által használt versenyképességi fogalmat azért találták ki, mert korábban kizárólag a gazdaság teljesítményét mérték. „Régebben csak a GDP (bruttó hazai termék)/fő gazdasági mutatót vették figyelembe, ezért később az a döntés született, hogy figyelembe kellene venni egyéb szempontokat is, így vezették be a versenyképességi mutatót. Azonban az újonnan bevezetett rendszerben sem jeleskedik Románia: ez azt jelenti, hogy nemcsak a gazdasági teljesítménye nagyon alacsony, hanem a közinfrastruktúra, az oktatási rendszer és a kutatás színvonala is nagyon alacsony ezekben a régiókban. Így nemcsak a jelenlegi helyzet rossz, hanem a kilátások is. Ez egyébként sokkal rosszabb, mintha csak a gazdasági mutató lenne gyenge, hiszen azon könnyebb javítani” – magyarázta Csák. Mint részletezte, ha egy régió nem versenyképes, az azt jelenti, hogy a jövőben sem nagyon tud ezen változtatni.
Lejtmenetben a központi régió
A szakember szerint fontos lenne odafigyelni erre a versenyképességre, mivel ez egy olyan összetett szempont, ami a régiók jövőjét határozza meg. „Ha egy régió versenyképes, akkor oda mennek a turisták, megy a tőke és a befektetés is, ellenkező esetben azonban elkerülik. A székelyföldi megyéket is magában foglaló központi régió valamikor jó helyzetben volt, de jelenleg romló tendenciát mutat. Az, hogy a friss rangsor szerint országos szinten kicsivel jobb helyzetben van, mint több másik régió, a múltnak köszönhető: a valamikori Osztrák–Magyar Monarchiának, a magyar királyságnak, illetve a szocialista iparosításnak és fejlesztésnek. Jelenleg azonban ez egy elfelejtett régió, ahol nincs fejlődés” – mutatott rá Csák László.
Leszögezte: ezen a helyzeten csak hosszú távú, átgondolt fejlesztéspolitikával lehet segíteni, ez azonban egyelőre nincs. „Bármilyen sikeresek is legyenek, a helyi és megyei törekvések nem elegendők: a versenyképesség feltételrendszerét regionális szinten lehet megteremteni” – fogalmazta meg a fejlesztési szakértő.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy körülbelül két hónap múlva indul új beruházási program az állattenyésztők számára.
Rossz év volt 2024 az elektromos autók számára, de a hibridek nagyon jól zártak, és a közeljövő is szépen csenghet főleg a teljesen hibrid, részben pedig a konnektoros kategóriának.
Április 1-jétől emeli a bukaresti pénzügyminisztérium a cigaretta jövedéki adóját.
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente.
A kormány 440 millió eurót különít el a Start-Up Nation program negyedik kiírására – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A BYD idén hivatalosan is belép a romániai piacra, a legnagyobb kínai autógyártó célja pedig nem kevesebb, mint hogy öt éven belül túlszárnyalja a Daciát – adta hírül a ProMotor.
2024-ben a romániai kereskedelmi szálláshelyek összesen 2,178 millió külföldi turistát fogadtak, akik összesen 6,588 milliárd lejt – fejenként 3024,1 lejt – költöttek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti értéktőzsdén (BVB) jegyzett vállalati kötvényeket bocsáthat ki forrásbevonási céllal a kolozsvári nemzetközi repülőtér, hogy meg tudja valósítani azokat a beruházásokat, amelyekkel évi 20 millió utasra növelhető a forgalma.
Állami garanciavállalás mellett támogatott kamatú agrárhiteleket ígér a következő hónapokra Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Florin Barbu szerint idéntől húszéves futamú beruházási agrárhiteleket is kínálnak a bankok.
Közel 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására 2021-hez viszonyítva, 2018-hoz képest pedig ez az összeg megháromszorozódott – derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!