Fotó: Haáz Vince
Egyre nő azoknak az iparágaknak a száma, amelyekben a romániai munkáltatók nem találnak maguknak munkaerőt, így külföldieket alkalmaznának.
2017. december 05., 14:522017. december 05., 14:52
2017. december 05., 14:582017. december 05., 14:58
Kínai munkavállalókat akarnak hozni a romániai gépkocsijavító műhelyekbe és az autómosókba – derül ki a Független Autószervizek Egyesületének (ASSAI) hétfői közleményéből. Mint rámutatnak, már a tettek mezejére is léptek: együttműködési megállapodásjavaslatot juttattak el Kína bukaresti nagykövetségére, amelyben jelezték, hogy egy kísérleti program keretében 80 kínai munkást alkalmaznának.
Az ASSAI a közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy az iparág már öt éve munkaerőhiánnyal küszködik, a deficit pedig egyre csak mélyült, miközben a gépkocsipark már meghaladja a 7,5 millió járművet, az autók átlagéletkora pedig eléri a 14 évet. A fokozott munkaerőhiány közepette ugyanakkor a szervizek és autómosók működtetőinek azzal is szembesülniük kell, hogy
A potenciális munkaerő egy része így inkább Hollandiában, Angliában, Írországban vagy Olaszországban vállal munkát, ahol lényegesen jobbak a fizetések.
Az ágazat munkáltatói szerint az is visszahúzza őket, hogy a fiatalok egy része önként vállalja a munkanélküliséget, de az sem könnyít a helyzetükön, hogy nagyon kevés szakiskola működik az országban. Az ASSAI szerint különben európai uniós viszonylatban csak Olaszországban magasabb az önként vállalt munkanélküliséget választók aránya, mint Romániában. A Független Autószervizek Egyesülete szerint ugyanakkor a feketén működő szervizek is kihatnak a piac működésére, mivel ezek adót sem fizetnek.
Fotó: Sándor-Nagy Tünde
Amint arról korábban több ízben is írtunk, Románia egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül, s már a gazdaság számos területén külföldi dolgozókkal igyekeznek pótolni a masszív elvándorlás nyomán keletkezett űrt. Mivel az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években többen próbálkoztak az olcsó ázsiai dolgozókkal.
Háromszáz vietnami hegesztőt és lakatost alkalmaz a tulceai hajógyár, mivel itthon nem talál megfelelő számú szakmunkást – egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül Románia, ahol immár a bangladesi varrónő vagy a pakisztáni sofőr sem kuriózum.
Tudorel Topa, a hajógyár igazgatója elmondta, az üzem maximális kapacitáson dolgozik, emiatt égetően szüksége van a munkaerőre. Itthon viszont nem talál elég munkást, mivel a tapasztalt hegesztők 2-3 ezer eurós havi bérért Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában dolgoznak; itthon átlagban 670 eurót keres egy hegesztő.
Szakértők szerint a kelet- és nyugat-európai bérszakadék miatt lehetetlen küldetés hazacsalogatni külföldről a romániai vendégmunkásokat, ugyanakkor az állam által biztosított szociális segélyek és a garantált minimálbér „elrettenti” a támogatottakat a munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől. Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagy számban alkalmazni munkaerőt külföldről.
Nemrég Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is arról beszélt egy nyilvános vitán, amely a romániai munkaerőpiaci krízisről szólt, hogy cégvezetők azt kérik a szaktárcától, nyissa meg a határokat a külföldi dolgozók előtt. Mint magyarázta, 3 ezer Srí Lanka-i dolgozóról is hallott, akiket az ország nyugati részében alkalmazna egy nagy vállalat. A nyugati megyékben ugyanakkor önkormányzatok is kérték a határnyitást.
Sok olyan intézkedés áll rendelkezésünkre, és a kormány nagyon nyitott újabb javaslatokra, hogy ne kelljen az unión kívülről embereket alkalmazni” – szögezte le Vasilescu. Egyúttal arra is felhívta a kelet felé nyitni akaró munkáltatók figyelmét, hogy egy európai uniós irányelv értelmében a külföldieket nem lehet minimálbéren foglalkoztatni, hanem biztosítani kell számukra a mintegy 3000 lejes átlagbért.
A legfrissebb statisztikák tükrében különben lenne, akit hazacsalogatni külföldről, hiszen Románia munkaerejének 30, lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Erről nemrég beszélt Liviu Voinea, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke.
„Súlyos demográfiai problémánk van, amiről eddig keveset beszéltünk: a munkaerő mintegy 30 százaléka, Románia lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Azt is mondhatnánk, hogy ez Románia elveszett GDP-je” – fogalmazott Voinea. Hozzátette, Romániában továbbra is csökken a népesség, a lakosság elöregedése pedig szintén a bruttó hazai termék csökkenéséhez vezet. „Ha 1 százalékkal nő a 65 év fölötti lakosság aránya, az a várható GDP 1,3 százalékos csökkenéséhez vezethet” – jelentette ki a szakember.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!