Fotó: Thomas Campean
Nem számottevő mértékben, de csökkent az országos átlagbér májusban, amikor 2704 lejt, vagyis mintegy 580 eurót vittek haza a romániai dolgozók. A 700 eurónál többet keresők aránya még mindig alig 16 százalékos az országban.
2018. július 10., 11:402018. július 10., 11:40
Enyhén, 0,4 százalékkal, 4494 lejre (mintegy 964 euró) csökkent 2018 májusában a bruttó átlagbér, ez nettó összegben 2704 lejt (mintegy 580 euró) jelent, 9 lejjel, vagyis 0,3 százalékkal kevesebbet, mint amennyit áprilisban jegyeztek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a reálbérindex, vagyis az inflációs rátával kiigazított összeg az előző év azonos időszakához mérten 108,5 százalékon állt, az előző hónaphoz képest pedig 99,2 százalékos volt. 1990 októberéhez viszonyítva eközben 193,8 százalékos volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018 áprilisában.
A nettó bérek több ágazatban is számottevően visszaestek, 16,7 százalékkal kevesebbet kerestek például a biztosítások, viszonybiztosítások és nyugdíjalapok terén dolgozók, míg 15,3 százalékkal kevesebbet kaptak a nyers földgáz- és kőolaj-kitermelés terén tevékenykedők. 7 és 12 százalék közötti mértékben csökkent a fizetése a kitermelés melléktevékenységeiben alkalmazottaknak, a pénzügyi közvetítés kisegítő ágazataiban, a gőz-, gáz-, villanyáram-ellátás és légkondicionálás, valamint a kőszénfejtésben dolgozóknak, míg 3 és 6 százalék közötti összeggel vittek kevesebbet haza a vegyiparban, a raktározásban, a kőolaj és kőszén feldolgozásában, a papírgyártásban, a távközlésben vagy az építőiparban dolgozók.
Eközben 7,5 és 8,5 százalék közötti mértékben nőtt a pénzügyi közvetítések terén dolgozók, a fémek kitermelésében, az erdészetben és erdőgazdálkodásban (ideértve a halászatot is) dolgozók bére, illetve 3 és 6 százalék közötti összeggel kerestek többet a műanyaggyártásban tevékenykedők, a szennyvíztisztítással foglalkozók, valamint a gyógyszeriparban és a fafeldolgozó ágazatban alkalmazottak.
– derül ki a statisztikai intézet adataiból.
Bár tavalyhoz képest csaknem 15 százalékkal magasabb az átlagkereset, még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami a 2017-es esztendőre mérve nettó 1500 euró körül alakult, míg nálunk bruttó értékben is csak a lakosság kevesebb mint 17 százalékának a fizetése haladta meg a munkáltatói szövetség (PIAROM) által éppen hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a bruttó – tehát adózás és más járulékok kifizetése előtt – 700 eurót. IT-sokról, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi téren jártas szakértőkről és mérnökökről van többnyire szó. Az EU tagállamainak több mint felében az átlagbér tavaly meghaladta különben a 2000 eurót is, csak a kelet-közép-európai térség húzta vissza az átlagot. Luxemburgban és Dániában például átlagosan 3100 euró közötti összeget vittek haza nettó értékben az alkalmazottak.
Eközben Romániában bruttó értékben az alkalmazottak alig 2 százaléka keresett meg 2000 eurót, 1000 és 2000 euró között kevesebb mint 6 százalék keresett, és 700 euró és 1000 euró között is csak mintegy 9 százalék.
Így hát nem csoda, hogy a romániai háztartások havi bevételeinek nagy része rögtön „ki is folyik” a hétköznapi kiadásokra. Az Országos Statisztikai Intézet által pénteken nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a háztartások havi kiadása az idei első negyedévben elérte a 3317 lejt (1270 lej/fő), ami a 3873 lejre rúgó (1483 lej/fő) bevételek 85,6 százalékát jelenti. Az is tény ugyanakkor, hogy ez javulásnak számít, a gazdasági válság éveiben ugyanis a kiadások a bevételek 95 százalékára rúgtak.
Európai összevetésben azonban korántsem jó a helyzet, az uniós átlag 60 százalék alatt van.
A legtöbb pénz élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű árucikkekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre, különféle hozzájárulásokra, valamint a háztartással járó kiadásokra ment el. Befektetési célokra, vagyis lakásvásárlásra vagy -építésre, telek vagy különféle gépek, berendezések vásárlására, részvényekre stb. a lakosság kiadásainak alig 0,3 százaléka ment.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!