Április 15-éig a beszerzési árnál olcsóbban is lehet ruhát, cipőt vásárolni.
A jó gazda télen szekeret, nyáron szánt készít – tartja a régi mondás. A jelenkor emberére ez inkább úgy vonatkoztatható, hogy a megfontolt vásárló a nyárvégi kiárusításon fürdőruhát, míg télvégi árleszállításon síbakancsot vesz. Bár legtöbb ruházati és cipőbolt már az elmúlt napokban kecsegtető árleszállításokkal csalogatta vásárlóit, az igazi árcsökkentések még csak jövő héttől kezdődnek.
A 2006-2007-es őszi-téli szezonvégi kiárusítások ugyanis január 15-én, tehát hétfőn kezdődnek, ettől az időponttól pedig április 15-éig akár 70-80 százalékos árcsökkentésre is számítani lehet. Kiárusítást ugyanis csupán évente kétszer, január 15. és április 15. között az őszi-téli, augusztus 1. és szeptember 30. között a tavaszi-nyári árucikkek esetében hirdethetnek meg a kereskedők. Az erre vonatkozó, 2000-ben megjelent 99-es számú kormányrendelet azt is meghatározza, milyen termékekre alkalmazható kiárusítás: ruházat, bőrdíszmű, lábbeli, idényjellegű sport és turisztikai cikkekre lehet árengedményt adni ebben a két időszakban. Kiárusítás esetén az árengedménnyel akár a beszerzési ár alá is mehet a kereskedő, míg más esetekben a törvény a veszteséges értékesítést nem engedélyezi. Ugyanakkor csakis olyan termék kerülhet kiárusításra, amelynek árát a kereskedő legkevesebb egy hónappal korábban már kifizette a beszállítónak, és 15 nappal a leárazás kezdete előtt a helyi polgármesteri hivatalt is értesítenie kell annak időtartamáról és a kiárusítandó termékekről. A karácsony előtti árleszállítások, illetve az elmúlt napokban, hetekben szinte még az ünnepek előttinél is olcsóbb kínálat még csak az egyes cégek ajánlatát jelentette, amikor is még beszerzési áron vagy minimális árréssel vásárolhattuk termékeiket. Hétfőtől azonban már szabad kezet kapnak mindazok, akik időben értesítették a polgármesteri hivatalokat. Az elmúlt évek tapasztalata viszont azt mutatja, hogy inkább a nagy bevásárlóközpontok, illetve a márkaképviseletek boltjaiban lehet 30 százalékot is meghaladó árleszállításokra számítani. Így a Metro raktáráruház, a Cora hipermarket, valamint többek között a Kenvelo, Lee Cooper, Meli Melo, Leonardo, Levi’s márkaboltok polcain, vállfáin találhatunk az ünnepek előttinél akár 70 százalékkal is olcsóbb termékeket.
Bevásárlóút külföldre – még mindig megéri
Miközben Romániában hivatalosan csupán hétfőn rajtol az őszi-téli árleszállítási szezon, az európai nagyvárosokban ez már az év elejével elkezdődött. Az utazási irodák pedig ki is használják, hogy tőlünk nyugatabbra nagyobb léptékűek az árleszállítások: bevásárlási utakat szerveznek európai fővárosokba. Ajánlatuk többek között még azt is tartalmazza, hogy mely városban, mit érdemes vásárolni. Mert aki az úti költségen felül néhány száz eurót tud szezonvégi bevásárlásra szánni, nem jár pórul: elég csak Bécsig elmenni, s az itthoni leszállított árak feléért lehet téli ruhákat, cipőket vásárolni. Az utazási irodák egyébként 100-300 eurót kérnek egy háromnapos shopping-körútért valamely európai fővárosba, az ár pedig az utat és a szállást – legalább 3 csillagos szállodában – tartalmazza. Jobban megéri viszont hárman-négyen autóba szállni, s Budapest érintésével akár csak Bécsig is elmenni. Ausztriában ugyanis még mindig jobban megéri elektronikai cikkeket és háztartási gépeket vásárolni, míg egy olyan téli csizma vagy éppen dzseki, amelyből a kínálatban már nem szerepel valamennyi méret 10 eurónál is olcsóbb lehet.
Csökkenőben a tévék, DVD-lejátszók ára
Összértékben akár harminc százalékkal is olcsóbbal lehetnek az elektronikai cikkek és háztartási gépek az elkövetkező időszakban. Ugyanis január elseje óta csökkent a kötelező illetékek értéke, s emellett nagyon sok esetben nem kell már vámilletéket fizetni. Az árcsökkenés főként a LCD vagy plazmaképernyős televíziók és DVD-lejátszók, valamint a mikrohullámú sütők esetében lesz inkább érzékelhető, ám nem elhanyagolható mértékben csökkent a mosógépek, hűtőszekrények és porszívók ára is. Egyes nagyáruházak már karácsony előtt csökkentették ezen termékek árait, mások január elsejétől kínálják olcsóbban termékeiket. Mivel például Németországban és Ausztriában, de sok esetben Magyarországon is olcsóbbak az elektronikai cikkek, a szakértők újabb árcsökkentéseket jósolnak. A forgalmazók azonban egyelőre erről nem kívánnak nyilatkozni. Hiába harangoznak be viszont nagy léptékű árcsökkentéseket: miközben egyes illetékek, adók csökkennek, a kormány áprilistól kiveti az úgynevezett zöldadót, amely az elektronikai hulladékok adója. A feladat végrehajtásával a 2006.-ban alakult EcoTic közhasznú egyesületet bízták meg, amelynek jelenleg 66 romániai nagyvállalat a tagja. „A különféle, elektromos háztartási gépek és szórakoztató elektronikai eszközök árába három hónap múlva beépítendő, tételenként 50-70 lejt is elérő környezetvédelmi adó bevezetését egy 2002-es uniós irányelv teszi kötelezővé, és Romániában másfél évvel ezelőtt kormányhatározattal rendelték el” - tájékoztatott Valentin Negoiþã, az EcoTic elnöke. Mint elmondta, a zöldadó ugyanakkora lesz, mint az EU többi tagállamában. „Az elektronikus hulladék újrahasznosítását, illetve ártalmatlanná tételét a gyártók vagy a forgalmazók is elvégezhetik, s ebben az esetben nem kötelező az EcoTichez fordulniuk” - tette hozzá Negoiþã. A számlákon áprilistól külön jelezni kell a zöldadó mértékét. A jogszabály értelmében minden húszezer lakosnál nagyobb településen létre kell hozni legalább egy begyűjtési és újrahasznosítási pontot. Szakértői becslések szerint az országban évente 300-350 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami - a gazdaság erősödésével párhuzamosan - a jövőben növekedni fog.
Olcsóbb hús és tej
Nem az árleszállítások időszakosságával, hanem úgy tűnik végleg kénytelenek olcsóbban kínálni ezentúl termékeiket a hazai hús- és tejfeldolgozók, valamint a szeszes italok gyártói. Ennek legfőbb oka az uniós konkurencia: a piacra fokozatosan betörő nyugati cégek a vámilleték eltörlése után a hazai áraknál olcsóbban kínálják majd termékeiket. Ha pedig a romániai vállalkozások piacon akarnak maradni, akkor fel kell venniük ezekkel a versenyt, s le kell szállítaniuk termékeik árát. Nagyon sok boltban már érzékelhető is az árcsökkenés. Egyes nagyobb bevásárlóközpont pultjain máris 15 százalékkal olcsóbban kínálják a disznóhúst, míg a tej ára 30 százalékkal csökkent. A szeszes italok közül várhatóan a bor, a konyak, a whisky, valamint vodka lesz olcsóbb, viszont a hazaiaknál jóval olcsóbb német dobozos sörök is a hazai termelők árainak csökkenését eredményezhetik.
Bálint B. Eszter, Kovács Csaba
Keret Péntektől a Petromnál kevesebbért tankolhatunk A Petrom pénteken literenként 8 banival csökkenti a saját hálózatában forgalmazott üzemanyagok árát. Kivételt a Top Nordic Diesel gázolaj képez, amelynek ára 9 banival csökken literenként. Így az ECO Premium benzin ára literenként 3,09 lej lesz, az ólommentes Premium 95 pedig 3,07 lejre csökken. A Top Premium 99+ benzinnel 3,39 lejért lehet majd tankolni, a Top Nordic Diesel gázolajjal pedig 3,13 lejért. Az Euro Diesel 4 gázolaj literenkénti ára 3,02 lejre csökken. Az árcsökkenés a kőolajtermékek nemzetközi piaci árának visszaesésével indokolják.
Keret Folyamatosan bővül a lakossági fogyasztás Több mint 30 milliárd eurót költöttek el tavaly fogyasztási cikkekre a román állampolgárok. Ez az összeg pedig a hazai gazdaság össztermékének közel a harmadát jelenti. Legnagyobb keresete tavaly egyébként az élelmiszeripari termékeknek volt, a lakosság fizetésének 53 százalékát erre fordította. Jócskán lemarad emögött az elektronikai cikkek és háztartási gépek piaca (19 százalék). Igaz, ez utóbbira is több pénzt fordítottak a polgárok, mint kozmetikai cikkekre (13 százalék). Utolsó helyre szorul a ruházat, amire egy átlagpolgár a havi bevételének csupán 7 százalékát fordítja. A lakosság leginkább nagy bevásárlóközpontokban, szupermarketekben, cash&carry típusú áruházakban költötte el havi bérét. A piackutatások szerint idén körülbelül 40 milliárd euróra fog bővülni a fogyasztás, az elmúlt években tapasztalt átlagos évi 17 százalékos növekedéssel pedig 2010-re már 100 milliárd euróra rúghat a hazai eladás.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.