Hasonló rémálomban találták magukat a rendezvényszervezéssel – ezen belül esküvőszervezéssel – foglalkozó vagy abban érdekelt cégek is. Azt éppen nem mondhatjuk, hogy munka nélkül maradtak, hiszen most nekik is az új időpontok, esetleg helyszínek megkeresése lett a prioritásuk, a párokkal együtt próbálják a legjobbat kihozni a kialakult helyzetből. Bevételeik viszont erre a periódusra, amikor a megszokott kerékvágás szerint be kellene robbannia az esküvőszezonnak, nagyjából nullára csökkentek.

Lebénult iparág

„Sajnos a rendezvényszervezői ágazat is rendkívül megérzi a koronavírus okozta lebénult helyzetet. Mivel az esküvők többsége szezonális időintervallumban – azaz nagyjából a május–szeptemberi időszakban – zajlik, ezért minden egyes hónap kiesése tiszta veszteségként könyvelhető el erre az időszakra” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rádi Melinda nagyváradi esküvőszervező a M’linda Wedding Planner vezetője. Reményei szerint

Kérdésünkre, hogy amikor végre tényleg berobban a következő esküvőszezon, tudják-e a cégek onnan folytatni, ahol március elején abbahagyták, vagy hosszabb távú következmények lesznek, úgy vélekedett, amint a korlátozások megszűnnek, és ismét megrendezhetőek lesznek az esküvők, a szolgáltatóipar vélhetőleg szinte azonnal helyre áll, hiszen az esküvők gőzerővel robbannak be, és azokhoz mind azonnali szolgáltatók szükségesek. „Amíg tart a szezon, addig talán utólag sikerül anyagilag bizonyos részét bepótolni a kiesett időszaknak, viszont itt a nagy kérdés az marad, hogy azon vállalkozásoknak, szolgáltatóknak, akik rendkívül kicentizték a bevételi forrásaikat, vajon sikerül-e túlélniük ezt a beláthatatlan állapotot” – fogalmazott Rádi Melinda.

Rugalmasság kell minden fél részéről

Azt viszont, hogy mikor indulhat be a szezon, nehéz, sőt inkább lehetetlenség megjósolni, a legrosszabb forgatókönyv szerint még az is előfordulhat, hogy az év végéig nem engedélyeznek százfősnél nagyobb eseményeket.

– avatott be a részletekbe az esküvőszervező. Hozzátette: természetesen, aki ragaszkodik az idei évhez, és mindenképp idén szeretné pótolni a tavasszal vagy a kora nyári időszakban elmaradt esküvőjét, annak kompromisszumot kell kötnie, hiszen idén ősszel kizárt szabad szombati napot találni, és még a vasárnapi napok is szinte mind tele vannak. Marad a péntek, vagy legújabban a csütörtöki nap is szóba jött mint potenciális esküvői dátum. „Hiába, kénytelenek abból gazdálkodni, ami szabadon fennmaradt” – jegyezte meg a szakember.

Ami a többletköltséget illeti, elmondása szerint szerencsére a legtöbb szolgáltató rendkívül együttműködő, legyen szó fotósról, rendezvényteremről vagy éppen zenekarról, így legnagyobb részben mindenki igyekszik a pár kérésére egy későbbi dátumra áttenni a szolgáltatás időpontját. „Aki ebből az iparágból él, az kénytelen rugalmas lenni, mivel magánvállalkozásának a fennmaradásáról, a betevő falatról van szó, így a leszerződtetett szolgáltatók minden pluszköltség nélkül igyekeznek új időpontokat felajánlani” – fogalmazott Rádi Melinda.  

Ő maga azt szokta javasolni azoknak, akik bizonyos személyes okok miatt – jövőre külföldre készül utazni, idénre kapott egy nagyon kedvező szolgáltatói árat, valamelyik szülő esetleg nagyon beteg, és tudják, hogy a jövő évet talán már nem éri meg, stb. – mindenképp idén szeretnék megtartani az esküvőt, hogy

Az utóbbi évek meleg időjárásából kiindulva ugyanis idén sem kell feltétlen nagyon hidegre számítanunk november közepéig, így ez a variáns járható útnak tűnik. „Ezzel ellentétben, aki olyan esküvőt szeretne, amilyent eredetileg is megálmodott – szombati napon nagy létszámú jelenlévővel, nyugodtan szórakozó emberekkel, hajnalig tartó bulival –, annak a jövő évre való átszervezés a legbiztosabb megoldás” – tanácsolja az esküvőszervező.

Kültéren, száz főnél kevesebben

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunk érdeklődésére Szabó Tekla, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosa, aki épp csak elindított és máris kényszerszünetre kényszerült vállalkozásával rendezvénysátor, bútorbérbeadásával és esküvői ajándékokat is kínáló webshopjával segít a fiataloknak, hogy minden álmuk teljesüljön életük nagy napján. „Rosszabbkor nem is érkezhetett volna a járványválság. Kevés ágazatot érint ugyanis ennyire súlyosan a helyzet, mint a rendezvényszervezést” – fogalmazta meg a vállalkozó. Mint részletezte,

Ekkor is inkább a kültéri megoldásoknak van jó esélye, s aligha lehet szó száznál több vendégről – vallja Szabó Tekla. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy nem minden helyszínen oldható meg a szabadtéri rendezés, ami ad hoc megoldásokra kényszerítheti a párokat, de előrelátással, jó szervezéssel, egyedi, különlegesen szép lehet a nagy nap. „B terv lehet például olyan vendéglő, magánterület, nagy udvar felkutatása, amely helyet adhat közepes méretű sátraknak” – tanácsolja a hozzá fordulóknak.

Hétköznapi lagzik is lesznek

Szabó Tekla tapasztalatai szerint miután a járványhelyzet már jó ideje tart, az érintett fiatalok jellemzően beletörődtek a késő őszi vagy jövő évi halasztásba. Ő is úgy látja amúgy, hogy

Az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozó szerint probléma lehet ugyanakkor a már lefizetett előlegek visszaszerzésével, a cégek ugyanis jellemzően alternatív dátumot ajánlanak fel, ami ritkán felel meg az ifjú pár elképzeléseinek. „Gondoljunk bele, a népszerű rendezvényhelyszínek, szolgáltatók a kedvelt időpontokra már eleve két évre előre le voltak foglalva. 2021-ben, de talán 2022-ben sem lesznek ritkák a januári, februári, novemberi esküvők, vagy akár a hétköznapi időpontok is szóba jöhetnek a torlódás miatt” – vetítette előre a jövőt a szakember.

Ő is azt mondja, hogy a rendezvényszervezői ágazat leállt, akár egy gyár, amelyik rendelés nélkül marad. „A kényszerszabadság jó átmeneti megoldást jelent, kérdés, meddig kivitelezhető? Én bizakodó vagyok, talán megvalósulhat a most több helyen közgazdászok által használt V alakzat a rendezvényszervezés terén, azaz mély válság után gyors felemelkedés következik majd. Ehhez viszont az is kell, hogy az esküvők szervezésében partnerszerepet játszó cégek – vendéglők, panziók – talpon tudjanak maradni, és a gazdasági recesszió okozta elszegényedés se legyen olyan mértékű, hogy az tömegesen szűk családi körre korlátozza a lakodalmakat” – összegzett Szabó Tekla.