Fotó: Pixabay.com
Bár szakértők szerint a jogszabály mentőövet jelentene a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára adósságaik átütemezése érdekében, sem a bíróságok, sem a fogyasztóvédelmi hivatalok nem készültek fel a magáncsődről szóló törvény gyakorlatba ültetésére.
2018. január 28., 16:142018. január 28., 16:14
Parlamenti elfogadása után közel három évvel is alkalmazhatatlan a magáncsődről szóló, háromszori halasztást követően, ez év elején hatályba lépett törvény. A magáncsőd intézményét bevezető jogszabályt még 2015 májusában elfogadta a bukaresti parlament, elsősorban annak hatására, hogy a svájci jegybanknak az euróval szembeni árfolyamküszöb eltörléséről hozott döntése nyomán az egekbe szökött az alpesi valuta árfolyama.
Az intézkedés nyomán több mint ötvenezer romániai frankhiteles került nehéz helyzetbe, ugyanakkor a lej folyamatos gyengülése miatt egyre nehezebben képesek törlesztőrészletüket az euróban eladósodottak is. (A lej ebben az időszakban különösen gyengélkedik: az elmúlt két hét során többször süllyedt történelmi mélypontra az euróhoz képest, a pénteki árfolyam szerint egy euró 4,66 lejbe került).
Egy magánszemély a törvény alapján akkor kérheti a létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő kilencven napon belül sem képes fizetni. A törvény tizenöt bruttó minimálbérben (28 500 lej) szabja meg az összeghatárt, amely fölött kezdeményezhető a magáncsőd.
A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.
Az annak idején a hazai bankok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által egyformán ellenzett jogszabály hatályba lépését először 2015-ben halasztották el a román hatóságok, mégpedig arra hivatkozva, hogy több illetékes intézmény sem készült fel rá. 2016-ban újabb halasztás következett, majd tavaly 2018. január elsejére odázták a törvény alkalmazásának megkezdését, ezúttal azért, mert a bíróságoknak nem sikerült felkészülniük a magáncsődtörvény által előírt eljárásokra.
Helyi szinten egyetlen csődbizottság sem alakult meg, a hatóságok nem bocsátották ki a magáncsőd igényléséhez szükséges formanyomtatványt, ugyanakkor több mint kétezer szakértővel kellene bővíteni a bíróságok, fogyasztóvédelmi hivatalok, cégbíróságok személyi állományát. Pedig a jogszabály kidolgozásában közreműködő Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd szerint a magáncsőd bevezetése roppant előnyös és sürgős lenne az adósságcsapdába kerültek számára.
„Ez a törvény mindenekelőtt ideiglenes biztonság alá helyezi azokat a magánszemélyeket, akik nem képesek törleszteni adósságaikat, majd átütemezik a hitelüket" – jelentette ki a csődeljárásokra és fizetésképtelenségekre szakosodott jogi szakértő. Bár Romániában több mint 600 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztőrészleteiket, számukra jelenleg egyedül az elsétálási törvény jelent megoldást, amely lehetővé teszi a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.
A fizetés helyetti teljesítés lehetőségével eddig közel tízezren éltek, az igénylők mintegy fele svájci frankban vett fel lakásvásárlási jelzáloghitelt. A svájci frank alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő jogszabályt a bukaresti taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!